134Kis- és Nagy-Gránátfal-torony
Toronypár a Gránátfal gerincének közepe táján. A két torony között van a magas fekvésű
Középső-Gránátfal-csorba.
Első megmászók:
Kis-Gránátfal-torony: Jenkner E. - Csizák P. vezetővel, 1905. VII.
3.
Nagy-Gránátfal-torony: Englisch K. - ifj. Hunsdorfer J. vezetővel, 1901. VII. 25.
134.A Északnyugati gerinc, a Felső-Gránátfal-csorbából (a Kis-Gránátfal-tornyon át)
A csorbából több bütykön és a gerinc tömbjein a függőleges felszökésig. Ennek tövében néhány lépéssel ki a
gerinctől b. felhúzódó sekély kéményhez, és ebben (kitett) fel a Kis-Gránátfal-toronyra (45 p). (Az igen
nehéz felszökés megkerülhető. A tövében levő bemetszésből táblás szegélyen vízszintes oldalmenet j. egy
csorbához, a torony és egy feltűnő sziklatű között. A csorba túloldalán át a Kis-Gránátfal-torony mögött
DK-re fekvő gerinccsorbához.) Meredek, de jól lépcsőzött tömbökön le a torony mögötti csorbába, a meredek
élen fel egy gerincfogra, amelyről túloldalt egy táblás hasadékban le, a két torony közötti legmélyebb
csorbába (Középső-Gránátfal-csorba). Két alacsony bütyköt j. megkerülve, majd az utolsó sziklatűn a
csúcstömb alatti csorbába. Könnyű lépcsőkön egy bemetszésig. Innen vagy egyenesen a felszökés élén fel a
toronyra, vagy pedig (könnyebb) a bemetszésből keskeny szegélyen oldalmenet j. egy kis csorbába, amely a
toronyból a Felkai-völgy felé előugró bordában a torony és egy kis sziklafog között fekszik. Innen a bordán
fel a Gránátfal-toronyra (30 p).
(Grósz A., Hevesi K. és Mayer K., 1910. VIII. 17.)
134.B Nyugati oldal, a Felkai-völgyből
A 133.III.A úton a szakadék katlanszerűen kitáguló legfelső részébe. Itt j. át és a katlan jobb oldalán fel
a Nagy-Gránátfal-torony irányában, amely a sok torony és tű között tömörebb formájáról ismerhető fel.
Azonkívül az innen látható tornyoknak jobb szélén emelkedik. A sziklás terep tövében egy vályú, amely a
torony ény. gerincének legfelső felszökése tövében levő kis csorbába torkollik. Fel a vályúban s a csorbából
j. a gerincen a felszökéséig. Innen keskeny szegélyen j. egy kis csorbához, amely a felkai-völgyi oldalon, a
torony és egy kis tű között van. Innen az oldalborda élén fel a csúcsra. (A Virágoskert felső részéből 2 ó
15 p.)
(Englisch K. - ifj. Hunsdorfer J. vezetővel. 1901. VII. 25.)
134.C A nyugati fal bal oldala, a Felkai-völgyből
A kb. 110 m magas fal a Felső-Gránátfal-csorba dny. szakadékának katlanszerűen kitáguló legfelső részéből
emelkedik (133.III.A). A szakadék jobb oldalán füvön és törmeléken a fal tövébe. A falban, a csúcs
esésvonalában egy horpadás van. Ezt balról - rézsút j. 30 m-t felmászva —, kevéssel a kezdete fölött érjük
el. A horpadásban kis áthajlásokon át 30 m-t fel, azután rézsút b. emelkedő oldalmenet a nagy
sziklatáblához, amelyet egy sekély kémény két félre oszt. A kéményben fel a csúcsra. (A fal tövétöl 1 ó; 25.
ábra.)
(Mešter J. és Poruban Š., 1949. VIII. 1.)
134.D Az Alsó-Gránátfal-csorbából (DK-ről)
A csorbából füves terepen rézsút b. fel egy kiugró bordára, amelyet a belőle kiemelkedő, a hegy felé átdűlő
sziklafogtól j. érünk el. A borda füves, táblás szikláin fel. Ahol a borda a hegytömegbe ütközik, b. a
főgerinctől egy füves vályúban fel a gerincre és ezen a csúcsra (20 p).
(Martin A. - id. Franz
J. vezetővel, 1907. VII. 18.)