136Nagy- (~2245 m) és Kis-Gránátfal-bástya
Mindkét bástya hatalmas letörésein nagyszerű és igen nehéz mászóutak vezetnek fel. A Nagy-Gránátfal-bástya dny. fala kb. 350 m magas.
136.I Nagy-Gránátfal-bástya
136.I.A A Felső-Gránátfalbástyai-nyeregből (ÉK-ről)
A nyeregből két perc a háromcsücskű orom.
136.I.B Nyugati borda, a Felkai-völgyből, a Virágoskertből
Beszállás a dny. falat balról határoló ny. borda legmélyebben a törmelékbe lenyúló, sarkantyúszerű
végénél. Füves-törmelékes terep után 15 m magas, függőleges fal (IV). Fölötte füves térség. Erről fel
egy kis térségre. Törékeny terepen 60 m-t fel, kis kéményben két tornyocska közötti beszögelléshez, 30 m
oldalmenet j. egy vályúhoz, hasadékban a következő vályúhoz, azután egyenesen fel az élre. Rövid
hasadékban kis térségre, 6 m oldalmenet j. Hasadékban, kis áthajláson egy beszögelléshez, 20 m
oldalmenet b. és egy 10 m magas kéményben, törékeny sziklán 30 m-t fel. Egy tornyocska megkerülése után
függőlegesen fel a borda élére, amely könnyebbé válva j. felvisz a bástya tetejére (25. ábra).
(Körtvélyessy A., Rosszay K. és Tóth J., 1948. VIII. 7.)
136.I.C Délnyugati fal, a Felkai-völgyből, a Virágoskertből
Kb. 120 m-rel a fal töve fölött, a fal közepében egy katlan van, amelybe a fal tövéhez vízmosta sziklákkal letörő szakadékban jutunk fel. Innen több út:
C.1
Ahol a katlan kettéágazik, a b. elágazó számos áthajlás által megszakított, hosszú
kéménysorozatban tovább, a végéig. Innen vagy fel a ny. borda legfelső részére és ezen j. az
oromra, vagy a bordától j. a falon egyenesen fel az oromra (3 ó 30 p; 25. ábra).
(Budinszky L., Gattinger N., Nikolik F., Wein J., 1938. VIII 13.)
C.2
A fal katlanából rézsút b. elágazó, C.1 alatti kéménysorozat alsó részéből a j. felettünk
látható három hasadék középsőjébe. Ebben az elzáró áthajláson, falszeghasználattal, és egy
újabb (V) áthajláson könnyebb terepre, majd ezen az oromra (5 ó: 25. ábra).
(Gálfy
I., Kurila M., 1953. X. 18.)
C.3
A fal katlanának felső részéből egy j. elágazó. fokozatosan kéménnyé átalakuló vályúban a
végéig. Az áthajláson b. át és a szabad falban egy füves párkányig fel. Ennek bal végéről
sekély beszögellésben fel, amely mindinkább elvész a falban. Falszeghasználattal fel egy kis
beszögelléshez (bal oldalán áthajlások), és ebben egy fűfoltra. Egy falacskán b., majd fel
egy vályúhoz, ebben a d. bordára, amelyet legfelső (hatodik) tornyától b. érünk el. A bordán
a bástya tetejére (7 ó; 25. ábra).
(Gálfy I., Hetinacz A., Štolc A., Urbanovič J.,
1959. VIII. 7—8.)
136.II Kis-Gránátfal-bástya
136.II.A A Kis-Bástya-nyeregből (ÉK-ről)
Rövid, sziklás gerincen a bástya tetejére (5 p).
(Koršala J. és Ždiarsky F., 1960.
VI. 26.)
136.II.B Nyugati fal, a Felkai-völgyből, a Virágoskertből
A Virágoskertből az Alsó-Gránátfal-csorbához felhúzódó folyosó kezdeti, 80 m magas kéménye
fölötti kis katlanából (137.A) a folyosó b. elágazó mellékágában, a fal alá. A fal közepében
horpadás, amely alul fehér sziklákkal végződik. Ezeket j. egy sziklakulissza határolja. A fehér
sziklákon fel, azután keskeny szegélyen oldalmenet b., és egy elrepesztett nagy tömbtől ismét b.
fel, majd vissza a horpadásba és ennek kéményszerű mélyében egy áthajló odú alá. Innen a
horpadás bal oldalán néhány kötélhosszat fel a csúcs zárófala alá. Ennek közepén egy hasadékban
egy elvált tömbig. Alatta oldalmenet b., mögötte egy kevéssé kifejezett bemélyedésben fel, végül
az orom alatt oldalmenet j. a d. pillér egv csorbájára és a pilléren az oromra (4 ó; 25. ábra).
(Koršala J. és Ždiarsky F., 1960. VI. 26.)