138Otto-csúcs (2313 m, *2311 m)
A Gránát-falak gerincének dk. végén emelkedik a kettős ormú Otto-csúcs. Két orma
közül az é. a főorom.
Első megmászó: Mühle E., 1897. VIII. 4.
138.A Északnyugati gerinc, az Alsó-Gránátfali-csorbából
Az ény. gerinc alsó része apró tornyocskák sorozatából áll, felső részén két hatalmas torony. A csorbából
egy emelkedő, hajlott táblás szegélyen néhány métert ki az első gerinctornyocska ny. oldalába, és fel a
toronyra. Túloldalt az élen le. A következő, pár méter magas bütyökre, lejtős táblákon. Túloldalt könnyen
le. A következő torony áthajlik. A csúcstömbtől b. elrepedt tömbre és erről oldalt fel a toronyra. Vissza a
tömbhöz, és ennek élén le a túloldali csorbába. A következő kis felszökésre 2 m-t b., és oldalt fel az élre.
Az éles tarajon egy kis csorbába, amelyből meredeken szökik fel az alsó nagy gerinctorony. (Idáig a
tornyocskák meg is kerülhetők.)
Néhány métert az élen, ezután oldalmenet j. tagozott sziklákhoz, s
ezeken vissza. Keresztezve a gerincet és b. az éltől (egy keskeny hasadék mentén) fel a gerincen levő tágas,
lapos térségre, amelyhez áthajlón törik le a torony sisakja. A térségről az áthajlás alatt táblás párkányon
5 m oldalmenet j. egy kéményhez. Ebben egy beszorult tömbön b. át. A tömb fölött elhagyjuk a kéményt és
táblás szegélyen b. harántozunk a gerinc éléig és ezen fel a toronyra (50 p).
Az ismét felszökő
gerincen egy csücsökre. Utána kissé fel, majd rövid vízszintes szakasz a felső nagy torony simán letörő
csúcstömbjéhez. Ennek hajlott lapjain egyenesen fel a toronyra (30 p). Túloldalt le a csorbába. A csorbából
nagy tömbökön néhány métert fel a gerincre, ezen b. a főoromra (10 p; 25. ábra).
(Le: Martin A.
- id. Franz J. vezetővel, 1907. VII. 18.
fel: Grósz A., Hevesi K. és Mayer K., 1910. VIII. 17.)
138.B Nyugati fal, a Felkai-völgyből
A fal fent a Gránát-fal oldalában levő nagy pad fölött emelkedik. Magassága kb. 100 m. Tövét vagy a Gránát-fali-pad (135.C), vagy az Alsó-Gránátfali-csorba (137.A) útján érhetjük el.
B.1 A falközépen át egyenesen a főoromra
A főoromtól néhány méterrel j. fekvő kis gerincréstől kiindulva, a falat végig egy hasadék szeli át.
Ennek folytatásaként a fal alatt egy vályú a Gránát-fal nagy fűpadjáig. Erről füves
terepen fel a
hasadék kezdetéhez. Ettől j. a pilléren laza tömbökön fel, fölöttük egy b. hajló beszögellésben a végéig
és a falon egy táblán át b. a hasadékba, amely itt kéménnyé alakul át. Ebben 15 m-t fel, azután rézsút
j. egy erkélyre (nagy tömb). Az erkélyről b. vissza a hasadékba, amelyben fölöttünk három áthajlás van.
Az elsőn egyenesen fel, a másodikat és a harmadikat j. vagy b. megkerülve tovább a hasadékban. A
folytatását képező vályúban fel a főoromtól j. fekvő kis gerincrésbe, és a gerincen b. a főoromra (1 ó;
25. ábra).
(Culka Š. és Weincziller J., 1960. V. 22.)
B.2 A fal jobb oldalán
A Gránát-padról egy sekély vályú húzódik fel az oromrés irányába. Ebben fel, és ahol két ágra válik, a
bal oldaliban - amely kéménnyé szűkül - tovább. Amint lehet, a bal oldali sziklákra kitérni. Ezeken
kissé b. tartva egy vízszintes fűpadra. (Ide juthatunk a kéményben is, de úgy jóval nehezebb.) A fűpadon
b. a fal sarkáig. Az itt kezdődő érdekes szegélyen a fölötte levő lépcsőre, erről az oromrés falacskája
alatti kis térségre. Innen az oromrésre és tovább b. a főoromra (1 ó).
(Dorawski J. K.,
Szczepański J. A., 1930. VII. 5.)
138.C A Fonatos-nyeregből (DK-ről)
A nyeregből a fűlejtőn fel. Följebb meredeken szökik fel a toronyszerű gerinc, amely mellett a j.
felhúzódó füves vályúban tovább, s végül kissé b. fel a főoromra (20 p; 25. ábra).
(Mühle
E., 1897. VIII. 4.)