A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

208Sárkány-fal (2364 m)

A háromtornyú Sárkány-fal legmagasabb orma a Sárkány-fali-csorba fölött emelkedő Dubke-torony, míg a meredeken aláeső dk. gerinc közepén a Behn-torony és alul a Breuer-torony a gerincnek csupán alárendelt jelentőségű csücskei. A Sárkány-fal a Tátra legmerészebb hegyalakulatai és legnehezebben megmászható ormai közé tartozik.
Mindhárom torony első megmászói: Dubke E. és Behn H. — Breuer J. és Franz J. vezetőkkel, 1907. V. 9.)

208.A Északnyugati gerinc, a Sárkány-fali-csorbából

Rövid, kitett gerinc. A Sárkány-fal lemenetre legalkalmasabb útja.

Lemenetben

A Dubke-toronyról néhány métert b., majd j. le a függőleges gerincletörés fölött kiemelkedő sziklatömbhöz. Innen a bal oldali hajlott sziklalapokon le áthajló letörésükig. A letörésen 12 m hosszú - részben szabad - kötéllebocsátkozás az alsó gerincfolytatás könnyű sziklalépcsőire, amelyekről le a torony ény. tövében fekvő Sárkány-fali-csorbába (20 p).
Le: Martin A. - Franz J. vezetővel, 1907. VIII. 14.)

Felmenetben

A kb. 15 m magas gerincletörésen át két út vezet (kitett):

A felszökés tövében a kis bemetszésből az élen néhány métert fel, azután apró fogásokon j. fel a boltozatszerű áthajlások alatti szegélyre. A szegélyen b., és mihelyt a fölöttünk áthajló sziklák megengedik, a függőleges és törékeny falon egyenesen fel a felszökés tetejére.
(Magazinerné Róna M., Magaziner P., 1927. VII. 30.)

Az alsó gerincrész lépcsőin fel a felszökés alá. A felszökés ny. sarkának nagy lépcsőin 6 m-t fel az erősen áthajló sziklatömb alá egy kis odúig. Innen élesen j., egy vízszintes repedésen 2 m-t az élig. Mögötte az áthajló és fogástalan kőlapra lépőhurok segítségével fel. Majd 4 m után újabb áthajlás. Egy kiálló tömbön (lépőhurok) szabad karhúzódással fel egy szűk kis vályúba, ebben fel az áthajlás fölötti tömbhöz (45 p).
(Szilágyi S. és Tálos Z., 1967. VII. 12.)

208.B A Sárkány-fali-csorbából, a Dubke-torony ny. megkerülésével a délkeleti gerinc felső részén

A Sárkány-fal legegyszerűbb és legkönnyebb útja. A csorbából a Dubke-torony ény. gerincének lépcsőin a torony felszökéséig. Itt a gerincet j. elhagyva sima falak alatt kissé le a torony ny. oldalára. Ezen egy rövid padkán elhaladva a Dubke-torony esésvonala alatt, d. irányban ki a dk. gerinc Dubke- és Behn-torony közötti csorbájáról (Felső-Sárkányfali-csorba) lehúzódó, rövid és fent áthajló kéményhez. A kéményben az áthajláson fel, azután j. ki. Fölötte néhány sziklalépcső után fel a dk. gerincnek a Dubke-torony (bal) és a Behn-torony (jobb) közötti csorbájára.
A csorbából a Behn-toronyra: a csorbából a 3 m magas függőleges lépcsőn egyenesen fel, azután a kb. 7 m magas torony felszökése alatt néhány métert j. ki a ny. oldalába, s egy rövid, könnyű kéményben a toronyra.
A csorbából a Dubke-toronyra. A meredek gerinc sima lovaglóéllel kezdődik és csakhamar járhatatlanná válik. Itt egy hajlott érdes sziklatáblán pár lépést b., majd vissza a gerincre, amelyen itt kis térség van. Fölötte 10 m magas, táblás fal szökik fel, amelynek kb. 6 m magas, igen meredek alsó részén egy sekély, finom repedésen fel (legnehezebb hely). Utána rövíd, meredek él vezet a Dubke-torony ormára (30 p).
(Martin A. - id. Franz J. vezetővel, 1907. VIII. 14.)

208.C Délnyugati fal, a Sárkány-völgyecskéből

Az Omladék-völgyből a Sárkány-völgyecskébe a 209.A útvonalon. A Dubke-torony és Behn-torony közötti gerinccsorba esésvonalában a fal tövéből kiinduló világos kőzetű beszögellésben addig fel, míg járhatatlanná válik. Innen a bal falon és bordáján egy meredek térségre. Bal oldalán egy kis kéményhez, és ebben egy beszorult tömbön át a fent lezáró áthajlásig. Itt j. egy meredek táblára, azután három áthajláson át fel a falból kiálló hatalmas tömb alá. Ezt b. megkerülve j. a Dubke-torony falába vágódó füves kéményhez. Ebben egy darabig fel és j. egy párkányra. Végül egy áthajló falacskán át egy rövid, fent áthajló kéményhez. Ebben az áthajlásig, azután j. néhány lépcsőn fel a csorbára. Innen mint 208.B alatt — a dk. gerinc felső részén a Dubke-toronyra (2 ó 30 p).
(Motyka S. és Sawicki J., 1931. VII. 26.) A dny. falat fenti úttól b. a felső részéig a Dubke-torony esésvonalában is átmászták. De ez az alsó szakaszában VI-os nehézségi fokú út feljebb füves terepen visz fel (IV), és végül a Dubke-torony csúcsfalának egyenes átmászása helyett szintén a Dubke- és Behn-torony közötti gerinccsorbára (Felső-Sárkányfali-csorba) kényszerül kitérni.
(Körtvélyessy G., Puškáš A. és Rosszay K., 1950. VII. 5.)

208.D Délkeleti gerinc, az Omladék-völgyből

Az Omladék-völgyből mint 209.A alatt fel a Sárkány-völgyecskébe. A völgyecske alsó harántlépcsője fölött j. a Sárkány-fal felé. Ott, ahol ennek dny. fala a dk. falletöréssel összeér, b. a saroktól, a dny. fal jobb szélébe szűk kéménysorozat vágódik. A kémény kezdetben nyitott, majd erősen összeszűkül és közel függőleges lesz. Itt egy beékelt lapos tömb és a jobb oldali fal alkotta repedésben megerőltető támaszmunkával fel. Fölötte egy törmelékes térség. Innen 30 m után egy áthajláshoz a kémény végén. Egy kevéssé hajlott lapon b. átharántozunk a felső kémény alá. Ebben egy beékelt sziklatömbre, majd egy nehezebb lépcső után könnyebben ki a dk. gerincre egy széles párkánynál a gerinc letörése fölött (1 ó). A párkányon, kevéssel a sarok előtt, j. a gerinc mellett húzódó kéményekben tovább. Ezekből a Breuer-torony csúcstömbje alatt a gerinc élére. Ezen néhány lépést konnyen, majd egy haránt j. emelkedő ferde lapon fel. A lap felső peremét képező sarkon átlépve, keskeny fűpárkányon 4 m-t j. harántozunk a k. oldalba, ahonnan egy hasadozott, hajlott táblán ismét vissza az élre. Ezen fel a Breuer-toronyra (45 p). A túlsó oldalán 6 m kötélfüggeszkedés a torony mögötti csorbába; vagy a k. oldalon lefelé húzódó alagútszerű hasadékban át a ny. oldalba, és ebben néhány m-t fel a csorbába (Alsó-Sárkányfali-csorba). Ebből a Behn-torony gerincére, majd egy tábla alatt ki a gerinc ny. oldalába egy vályúhoz. Ebben fel a gerincre és könnyen a Behn-toronyra.
Vissza néhány lépést a gerincen, azután a ny. oldalban egy rövid kéményben le, és j. beharántozunk a Behn- és Dubke-torony közötti gerinccsorba (Alsó-Sárkányfali-csorba) fölé, amelybe egy függőleges falacskán le (1 ó).
Innen a gerincen - mint 208.B alatt - a Dubke-toronyra (15 p; a beszállástól összesen 3 ó).
(Kienast F., Komarnicki R. és Wanjura W., 1910. VIII. 8.)