289Nagy-Szoliszkó (2414 m, *2404 m)
A soktornyú Szoliszkó-gerinc é. és egyúttal legmagasabb orma tetejéből egy
sajátságos, gomba alakú
sziklatömb emelkedik ki, amely fent lapos térséget alkot. A 2 m magas tömbre a Furkota-völgy oldaláról.
Első megmászó: Englisch K. - id. Spitzkopf P. vezetővel, 1903. VII. 19.
289.A Északi gerinc, a Lorenz-hágóból
A hágóból először négy szép tornyot kell átmászni. A második torony III. Mélyen a mlinica-völgyi
(malompatak-völgyi) oldalon a tornyok megkerülhetők. Ezután könnyen számos torony gerincélén
tovább (csak néhányszor térve ki a k. oldalra) a csúcsfelszökés előtti gerinccsorbáig. Ebből fel egy kis
bütyökre, és a mögötte levő bemetszésből a csúcstömb zárófalán a csúcsra (2 ó).
(Hefty Gy. A.,
Maurer A., Rokfalusy L. és Vandracsek D., 1911. XI. 1.)
289.B A Mlinica-völgyből (Malompataki-völgyből) (k. oldal és é. gerinc)
A Mlinica-völgyben (Malompataki-völgyben) a Szentiványi-tó tófala alá (282.A; Csorbai-tótól 3 ó),
amelyről széles, füves hát emelkedik ny. irányban, a Nagy-Szoliszkó é. gerince felé. Még a hát előtt, a
csúcs esésvonalában, a fűlejtőn a hegyoldal sziklái felé. Az említett háttól b. fel egy kis vályúban,
amely egy széles, nyitott szakadékba megy át. Ennek jobb oldalán, füvön, itt-ott kisebb sziklalépcsőkön
egészen könnyen fel a Szoliszkó é. gerincére. (A völgyből 1 ó.) Ezen a csúcstömb előtti keskeny
csorbába, s ebből meredeken a csúcsra (20 p).
(Roguska-Cybulska J., Komarnicki Gy. és Kordys
R., 1911. VIII. 26.)
289.C Gerincátmenet a Középső-Szoliszkóra (d. gerinc)
A gerinc csúcs alatti pikkelyszerű tábláin b. a gerinc mellett, majd ívben a gerinchez visszatérve
könnyen le a Nagy- és a Középső-Szoliszkó közötti csorbába, és a túloldalon nehézség
nélkül (a jobb
oldalon) a Középső-Szoliszkóra (30 p).
(Englisch K. - id. Spitzkopf P.
vezetővel, 1903. VII.
19.)
289.D Nyugati borda, a Furkota-völgyből
A Felső-Wahlenberg-tó tófalának tetejéről (299.A; a Csorbai-tótól 3 ó) egy kevéssé kifejezett széles
borda húzódik fel egyenesen a főcsúcshoz, amely a nagy táblás sziklatömbök alkotta, s a többiek fölé
emelkedő kupolaszerű tömbjéről ismerhető fel. A bordán szép mászással fel a csúcstömb alá. és a borda
élén (kitett) a csúcsra (1 ó 30 p).
(id. Andráši J. és Virost Š., 1948. VIII. 3.)