126Virágoskert-csorba
Magasan fekvő csorba a Bibircs (ÉNy) és a Gránátfal-gerinc legfelső orma, a Gránátfal-csúcs (DK) között.
126.A A Felkai-völgyből (dny. szakadék)
Tájékozódó képességet igényel. A Felső-Virágoskertben odáig, ahol az ösvény b. felkanyarodik a Hosszú-tó
katlanát alul elzáró fallépcsőre. Innen jól látható a Virágoskert-csorba hatalmas dny. szakadéka
(Virágoskert-szakadék). Alsó része már nyár elejétől járhatatlan, mert a szakadék medrét kitöltő hó
több helyen be van szakadva. Ezért eleinte nem a szakadékban, hanem a tőle j. levő fűlejtőn fel. Feljebb, j.
a szakadéktól, egy hatalmas pillér nő ki. Ferdén b. a pillér tövéhez. A legalsó sziklái alatt (a
Sziléziai-háztól 1 ó 30 p), füves padokon, gyenge emelkedéssel b. be a szakadékba. Átkelve a vízfolyáson,
ettől b., a szakadék közepében, egy füves bordán fel. Ez a szakadék bal oldali falának visz. Itt rövid
fűpárkányon j. be az itt katlanszerűen kitáguló szakadék aljába (kb. 2220 m), amely innen több ágra szakadva
folytatódik (30 p).
A főszakadéktól j. egy szabadon álló torony a katlan közepén. Ez alatt j. a
toronytól j. kezdődő szakadékrendszer legszélső mellékágába. Ez eleinte tágas, feljebb azonban laza
törmelékkel kitöltött keskeny folyosóvá alakul át. A folyosó, miután néhány méterrel elhaladt a gerincben
fekvő lapos Őrszem-nyereg alatt (a völgy felőli szélén az Izabella-torony szép kettős
tornya), ellaposodik
és a Gránátfal-csúcs feltörő ny. fala alatt véget ér (45 p). Innen egy kevéssel a
folyosó végződése előtt
kiinduló, gyengén emelkedő keskeny párkányon az erősen b. fekvő csorba irányába harántozunk, miközben
többször fel-, majd lefelé, több bordát keresztezünk. A párkány a faltól b. elrepesztett kis sziklatűhöz
visz át. A fal és a tű közötti kéményben fel a kettőjük közötti bemetszésbe, a túloldali hasadékban keveset
le, és innen egy vályúban j. fel a csorbára (15 p).
126.B A Blasy-völgyből (dk. szakadék)
A Blasy-völgyben (145.B) végig, a Bibircs tövében levő legmélyebb zugába. Innen a Gránátfal-csúcs és a Bibircs falainak összeszögellésében húzódik fel a dk. szakadék a Virágoskert-csorbához. Meredek havon fel a szakadék kezdetéhez. Ez legalul, a hó állása szerint 10-15 m magas, sima és szűk támaszkéménnyel kezdődik. (Nyár végén széles rianás; ilyenkor nehéz átjutni.) A folytatódó keskeny vályúban nemsokára ismét egy kéményszerű szakasz. Már magasan fent, egy újabb meredek kémény fölött egy törmeléktérség. A térség fölött a falak újból összeszűkülnek. Fel 20 m-t egy áthajló odúhoz, s ezután a meredek kéményben még 15 m-t tovább egy beékelt kőtömbig. A szakadék innen rendkívül meredeken szökik fel a Virágoskert-csorbához. Oda két út:
- A kőtömbtől nehéz és kényes oldalmenettel j. kitérünk a főszakadékból (törékeny kőzet). A sarok mögött a
főszakadékkal párhuzamosan futó vályú (30 m) felvisz a csorba élére (24. ábra).
(Martin A. - Strompf J. vezetővel, 1907. VII. 19.) - A kőtömbtől még egy darabig a szakadékban tovább, a legfelső áthajlás alá, ahonnan eleinte törékeny és
sima lapokon, majd törékeny falacskán b. a csorba élére (24. ábra).
(Preyss S. és Reichart D. útváltozata, 1924. VII. 4.)