A Magas-Tátra hegyvilága
Dr. Komarnicki Gyula

125Bibircs (2492 m, *2476 m)

Bradavica Staroleśny Szczyt Warze

A Bibircs a Kis-Viszokából K felé elágazó, kb. 6 km hosszú mellékgerinc legmagasabb kiemelkedése. DK felé egy másodlagos mellékgerinc, a Gránátfal gerince ágazik ki belőle, amelynek hozzá legközelebb eső orma a Gránátfal-csúcs; ettől a magasan fekvő Virágoskert-csorba választja el.
A Bibircs csúcsa négy toronyból áll. Ezek közül a magasabb toronypár: a Gömöry-torony (főcsúcs, ÉK) és a Hacker-torony (K) a Nagy-Tarpataki-völgy oldalán, az alacsonyabb toronypár: a Müller-torony (ÉNy) és a Habel-torony (DNy) pedig a Felkai-völgy oldalán emelkedik.
Első megmászók: Gömöry- és Hacker-torony: Gömöry O. — Kirner P. vezetővel, 1890. VIII. 12.;
Habel-torony: Hacker A., 1896. VII. 11.;
Müller-torony: Habel P. és Müller J. - Breuer J. és Csizák P. vezetőkkel, 1896. VII. 17.

A Bibircs, Weszter- és Szontagh-csúcs é. és k. fala a Nagy-Tarpataki-völgyből
A Bibircs, Weszter- és Szontagh-csúcs é. és k. fala a Nagy-Tarpataki-völgyből
A Bibircs dk. fala a Blasy-völgyből
A Bibircs dk. fala a Blasy-völgyből

125.A Északnyugati gerinc, a Weszter-résből

II/7

Jobb mászóknak a bonyolult szokásos úttal (126.A - 125.C) szemben ajánlatosabb a 124.A - 125.A út.
A csorbából, a felszökő fal tövéből kiinduló, keskeny és törékeny párkány visz ki mintegy 12 m-t az é. oldalba egy kis sziklafejig, ahol véget ér. A fej mögött meredek, kéményszerű hasadék húzódik fel. Alsó része igen sima, fent egy kevésbé meredek, sekély vályúba megy át. A vályút csakhamar j. elhagyva, könnyen fel az ény. gerinc élére, s tovább folyton az élen a Müller-toronyra 30 p). Átmenet a többi toronyra: lásd 125.C alatt (23. ábra).
(Bröckelmann K. - id. Franz J. vezetővel, 1900. VII. 30.)

Útváltozat

III/7

Az ény. gerinc alsó felszökése egyenesen is megmászható. A résből 2 m-t egyenesen fel egy b. felhúzódó keskeny párkányra, ezen a borda mögé, ahol egy táblás vályúban, ennek fülkeszerű kitágulásáig. Innen ki az élre, s ezen a felszökés tetejére. Néhány lépcsőn egy 6 m-es falacska alá, amelyen elég nehezen fel egy kis bütyökre. A mögötte levő csorbánál jön fel balról a fent leírt 125.A út.
(Egerváry J. és Reichart D., 1920. VIII. 22.)

Kedvelt túra a Bibircset a Lengyel-nyeregből kiinduló, a Kis-Viszokán, a Szontagh-csúcson és a Weszter-csúcson át, végül az ény. gerincen vezető gerincvándoriás során megmászni: fel: 119.A 45 p) - le: 119.C (10 p) - fel: 121.A (15 p) - le: 121.E (10 p) — fel: 123.A (30 p) - le: 123.C (15 p) - fel: 125.A (30 p).
(A Lengyel-nyeregből összesen 2 ó 35 p.)

125.B Déli fal, a Felkai-völgyből

A Bibircsnek a Felkai-völgy felé tekintő, a Müller-torony (bal) és a Habel-torony (jobb) által koronázott, jellegzetes, kocka alakú csúcstömbjének bal oldala DNy-ra, jobb oldala D-re tekintő tömör fallal épül fel. A kb. 200 m magas dny. falrész a Virágoskert-csorba dny. szakadékának a Weszter-réshez felvezető mellékágából, a kb. 150 m magas d. falrész a dny. szakadék főágából emelkedik ki. A d. falon át több út.

B.1 A Müller-torony és Habel-torony közötti csorbára

III/7

A Virágoskert-csorba dny. szakadékának főágában (126.A) addig fel, míg elhaladunk a dny. falból ide mélyen lenyúló hosszú borda sarkantyúszerű vége alatt. Mögötte, a borda jobb oldalán, egyenesen fel a fal alá és végül b. a borda ama kis csorbájára, amelynél a borda beleolvad a falba. A csorbából gyenge emelkedéssel 20 m-t b. - számos kis bordát és hasadékot keresztezve - a sarok mögött elrejtett kis füves térségre. (Itt ágazik el j. a B.2 út.) Ebből b. hajló irányban 30 m-t fel egy újabb térségre. Ennek bal széléről 20 m-t rézsút b. fel, utána oldalmenet b. és egy kis borda keresztezésével a mögötte levő kéményhez. Ebben 30 m-t fel, míg a kémény a kevéssé hajlott, óriási, jellegzetes tetőtáblában elvész. Ezen - már könnyen - egyenesen fel a Müller-torony (bal) és a Habel-torony (jobb) közötti csorbára (a beszállástól 1 ó 30 p).
(Gnojek J. és Stanisławski W., 1930. VII. 31.)

B.2 A Habel-toronyra

VI/7

A B.1 úton az ott említett útelágazásig. A füves térségről egy beszögellésben fel az áthajlások alá, azután 7 m oldalmenet j., egy hajlott tábla alsó széléhez. A táblán rézsút j. fel a falsarokhoz, innen b. egy rövid, füves mély kéményhez, ennek folytatásában két áthajláson át a fal kevésbé meredek felső részére és ezen b. 60 m-t fel a Habel-toronyra (a beszállástól 3 ó).
(Samuhel S. és Ždiarsky F., 1960. IX. 4.)

125.C A Virágoskert-csorbából (DK-ről)

I/7

Ez az út csupán rövid végdarabja a Virágoskert-csorbán át a Bibircsre vezető útvonalaknak. Kapcsolatban a Virágoskert-csorba dny. szakadékával (126.A), a Bibircs szokásos útja. E csorbának a dk. szakadékával kapcsolatban (126.B) pedig egyike a Bibircs legnagyszerűbb útjainak.
A csorbából a keskeny gerincélen, majd a hozzá csatlakozó, erősen emelkedő törmeléklejtőn fel a Habel-torony (bal) és a Gömöry-torony (jobb) között fekvő harántnyeregre (15 p). Innen két útvonal:

A nyeregből a Gömöry- és Hacker-toronyra

I/7

A nyeregből ferdén j. fel a két torony között levő gerincbemetszés felé. Még ez alatt, magas tömbökön b. fel a Gömöry-toronyra (főorom), vagy pedig a gerincbemetszésből j. - ugyancsak kissé az innenső oldalon - a Hacker-toronyra (15 p).

A Habel- és Müller-toronyra

II/7

A nyeregből b. fordulva, a Habel-torony ék. falában eleinte ferdén j. fel egy párkányig, majd innen b. a Habel-toronyra. Erről vissza a párkányra és ezen le a Habel- és Müller-torony közötti csorbába. Néhány lépésre j. ettől (az ék. falban) egy ferdén j. felhúzódó repedésben a Müller-toronyra (20 p).

125.D Délkeleti fal, a Blasy-völgyből

D.1 A fal bal oldalán egyenesen a csúcsra

V/7

Mint 145.B alatt a Blasy-völgy leghátsó zugába. A Bibircs dk. falának a Hacker-torony által koronázott bal részéből egy nagy borda emelkedik ki, és alul a szakadék torkolatához magasan felnyúló nagy törmelék- (hó-) öbölbe ér le. Beszállás a borda sarkantyújának tövében. Néhány m-t fel egy áthajlás alatti kis térségre. Innen meredek, repedéses táblán rézsút j., azután b. a bordán levő hajlott táblára. Egy beszögellésben az áthajlások alá és oldalmenet b. egy kis füves térségre. Innen ferde kéményben fel egy kis párkányra, erről elálló tömbökön és táblákon egy nagy füves térségre. Kis jobb-bal kanyar után a falon 30 m-t egyenesen fel egy kis füves párkányra. Erről fel egy újabb párkányra, azután sima táblákon 12 m oldalmenet b. a fal felső részében levő horpadásba. Ebben 60 m-t fel egy széles kéményhez, amely ferdén j. egészen a k. gerincig visz ki. A kémény bal falán 60 m-t fel, utána egy jellegzetes, szinte mesterségesen kivésettnek látszó sziklaháromszög körül b. tömbökhöz és egy repedésben egy kitett térségre. Erről fel egy odúhoz, és annak bal oldalán, áthajló tömbökön (igen kitett) egy hasadt táblához. Ezen törmelékre és még 30 m-t egyenesen a Gömöry-toronyra (3 ó; 24. ábra).
(Sawicki J. és Zamkovszky I., 1932. VIII. 27.)

D.2 A falközépen, a keleti gerinc felső részéhez

III/7

Beszállás a falba a k. gerinc kétharmad magasságában emelkedő táblás torony esésvonalában. A fal füves lépcsőin kb. 50 m-t fel egy szembetűnő erkélyre. Fölötte három felfelé vezető csatorna, a középső éppen az erkély fölött. Eleinte a középsőben fel ennek kéményszerű összeszűküléséig (30 m), amely alatt b. kitérünk a két csatorna közé a szabad falba, ahol 50 m-t egyenesen fel, utána betérünk a bal oldali csatornába. Ennek felső vége fölött hatalmas, 35° hajlású, sima, fehéres táblák következnek, amelyeken át b. felfelé, törmelékes helyre. Innen be abba a vályúba, amely a csúcstömb (bal) és a k. gerinc kétharmad magasságában emelkedő táblás torony (jobb) közötti csorbához visz fel. A vályú felső végén, a csorba alatt (törékeny) fel a k. gerincre. Ennek végső felszökésén (125.E) fel a Hacker-toronyra (2 ó 30 p; 24. ábra).
(Grósz A. és Piovarcsy K., 1923. VII. 3.)

D.3 A fal jobb felén, a keleti gerincre

II—III/7

Mint 125.D.1 alatt, fel a Virágoskert-csorba nagy dk. szakadékának torkolatához magasan felnyúló nagy törmelék- (hó-) öbölbe. Ennek jobb felső sarkából (j. a D.2 út beszállásától) egy vályú indul ki a Bibircs dk. falába, amelyben j. emelkedve - a fal és a jobbról hozzá támaszkodó kulissza metsződésében - a fal j. felére visz. A vályúban egy menedékesebb rész után ismét meredeken fel a fal felső részén át a k. gerinchez. Részben a vályúban, részben a bal oldalán, végül ki a k. gerincre, amelyet kevéssel annak kiugró táblás tornya alatt érünk el. A gerincen tovább (125.E) a Hacker-toronyra (2 ó; 24. ábra).
(Martin A. - Strompf J. vezetővel, 1907. VII. 19.)

(Ha az út falon vezető részét a gerinc 125.E útváltozatával kapcsoljuk össze, úgy ez a Bibircs legkönnyebb útja a Blasy-völgyből; II.)

125.E Keleti gerinc, a Nyugati-Szekrényes-csorbából

III/7

A csorba ny. nyílásából kissé ki a k. gerinc nagy-tar-pataki oldalába, azután egyenesen fel egy erősen hajlott, füves lejtőre. Erről rövid párkányon b. fel. A végén (a gerinc alatt) egy hasadék j. felvisz a gerinc kétharmad magasságából kiugró, táblás torony élére, amely éles kőparipát alkot (25 m). Ezen végig, majd még az élen (25 m) tovább, a Hacker-torony 30 m magas felszökésének tövébe. Az él sekély hasadékában fel. Fölötte a meredekség megszűnik és könnyű lépcsőkön érjük el a Hacker-tornyot (1 ó 15 p). (Dubke E. és Behn H. - id. Franz J. vezetővel, 1906. VIII. 5.
Ők azonban az útváltozaton érték el a csúcsot.) (23. és 24. ábra.)
(A felső gerincfelszökés első megmászói Martin A. és Strompf J. vezető, 1907. VII. 19.)

Útváltozat.

A gerinc kétharmad magasságában levő torony és a felső felszökés közötti bemetszésből egy vályúban 20—25 m-t le az é. fal felső törmelékpadjára, amelyet ny. irányban követve, a 125.F útra találunk; ennek végső részén a Gömöry-toronyra (II).

A Bibircs k. gerincét az egész Szekrényes-gerinc bejárásával együtt (144.A) szokták átmászni. Szép túra, amely tájilag is igen vonzó.

125.F Északi fal, a Nagy-Tarpataki-völgyből

II—III/7

Az alsó részben törékeny kőzet. A Nagy-Tarpataki-völgyben a 118.A úton a Rovátka alatti katlan bejáratáig. Az é. falból több borda húzódik le, ezek a törmelékbe nyúló sarkantyúkban végződnek. A fal és a hozzá támaszkodó bordák között hol mélyebb, hol sekélyebb szakadékok vannak.
Beszállás a legmélyebben alányúló sarkantyúnál, amely egy jellegzetes, óriási zöldesszürke kőlapban végződik (az ösvénytől 20 p). A borda mögött b. felhúzódó keskeny szakadékban (alul többnyire hó) fel. A szakadék összeszűkülésénél b. (mállékony kőzet) a bordára és a széles hátán fel. Ahol ez meredekké válik, j. be a szakadékba, amelynek egy barlangszerűen áthajló lépcsőjén (4 m) felkapaszkodva, fölötte ismét ki b. a bordára. Ezen addig tovább, míg j. tőlünk, a fal meredeksége alábbhagy, és fölöttünk, nem nagy magasságban, a falban egy katlan lesz láthatóvá. Itt keresztezzük a sekély árokká váló szakadékot (amely a Nyugati-Szekrényes-csorbához visz), és a falon egy keveset egyenesen fel, feljebb b., végül pedig j. a katlanba. A fölötte meredeken feltörő falon át kéményekben, repedésekben, általában kissé j. (kitett). A fal felső részén egy kb. 4 m magas, meredek, közepén kettérepedt kőlapon át, és tovább fel a csúcsfal tövében vízszintesen végigfutó széles törmelékpadra. Ezen néhány lépést j. egy j. hajló vályúhoz. Ebben a Gömöry-torony ény. sarkára, s ezen néhány meredek lépcsőn egyenesen fel a toronyra (2 ó 30 p; 23. ábra).
(Tomasson B. - Breuer J. és Strompf J. vezetőkkel, 1899. nyarán.)

125.G Északnyugati él, a Nagy-Tarpataki-völgyből

Az élen II+, a Gömöry-torony csúcstömbjébe vágódó ény. kémény IV—V. A b) változat (kitérés az é. fal legfelső részébe) a legbiztonságosabb út.
Az él a Bibircs ény. falának jobb szélét képezi, és alul egy tornyocska által koronázott letöréssel végződik. A hátát az é. oldalról, feltűnő sziklatáblák bal szélén, a tornyocska mögött fekvő kis nyeregben érjük el. Innen az élen mindaddig, míg magasan fent, a csúcstorony vadul feltörő tömbjében elvész. Ennek homlokfalát hatalmas kémény (ény. kémény) hasítja végig (1 ó 30 p). Tovább két lehetőség:

Az ény. kéményben

IV—V/7

20 m-t az első, azután a kémény j. oldalán 10 m-t a második tömbre. Egy beszögellésben 10 m-t j. fel hajlott kis térségre. Oldalmenet b. két elvált sziklatömbhöz, azután a falon egy gyengén hajlott repedésben 6 m-t b. (V), egy jó állásra. A kémény fölöttünk szakadékká alakul, amelyben 30 m után egy beszorult tömb által alkotott ablakon át elérjük a Gömöry-torony ormát (1 ó 30 p; 23. ábra).
(Kubín R. és Roland V., 1937. VIII. 11.)
Kitérés az é. fal legfelső részén

II+/7

Kevéssel mielőtt az ény. él a csúcstömbben elvész, a fal felső részét b. keresztezve, át az é. fal legfelső részében levő széles törmelékpadra, és erről a 125.F út végső részén a toronyra (30 p; 23. ábra).

125.H A Weszter-résből az északnyugati gerinc északi megkerülésével

II/7

A Weszter-rés 124.A útjával a legegyszerűbb út a Bibircsre.
A résből keskeny és törékeny párkány visz ki 12 m-t az é. oldalba, egy kis sziklafejig, ahol véget ér. A fej mögött sekély, kéményszerű vályú vágódik a falba. Míg a 125.A útnál ezt a vályút felfelé követjük, most a vályú alsó folytatásában lefelé és kevéssel a vége előtt j. kitérve bejutunk az ény. szakadékba, amelynek alját 30 m-rel a felső, barlangszerű letörése fölött érjük el. A szakadék végső részében fel a Gömöry- és Habel-torony közötti nyeregre (20 p; 23. ábra).
(Komarnicki Gy., 1916. IX. 24.)