129Felső-Őrszem-nyereg
A Gránátfal-csúcsból DNy-ra aláeső oldalgerinc felső részén a csúcs és az Izabella-torony közötti nyereg.
129.A A Virágoskert-csorba délnyugati szakadékából (ÉNy-ról)
A csorba dny. szakadékában (126.A) addig a pontjáig, ahol ez elhalad a Felső-Őrszem-nyereg alatt. Innen fel a nyeregre.
129.B Az Alsó-Virágoskert-csorbából (DK-ről)
Mint 128.C alatt, a dk. gerinc bal oldalán húzódó füves teknőbe, amelyet fent egy függőleges fallépcső zár
le. A teknőből még felső vége előtt b. ki, a gerinchez b. simuló falból előlépő első bordára, majd innen
oldalmenettel b. tovább, a következő borda néhány méterrel mélyebben fekvő kis csorbájára. Ezen át, mögötte
egy füves öblösödésbe, amelynek túloldalán egy vad tornyot hordozó borda van. Egy rézsút j. húzódó, szűk és
meredek vályúban a bordára. Erről túloldalt le és a szemben levő szűk és meredek lyúban fel a bal oldali
borda egy sziklafog által alkotott csorbájára. Erről túloldalt füves padokon - keveset lefelé -
átharántozunk a Felső-Őrszem-nyeregből aláhúzódó, tágas, teknőszerű szakadékba, amely kevéssel alattunk
letörik. Innen a szakadékban fel a Felső-Őrszem-nyeregre (40 p). Sajátszerű egérút a letöréseken keresztül.
(Komarnicki Gy., 1943. VII. 24.)
129.C A Felső-Gránátfal-csorba délnyugati szakadékából (d. kémény)
A Felső-Gránátfal-csorba dny. szakadékának felső részéből kinövő tornyocska (kb. 2205 m) alá (1 ó 15 p). A
tornyocska bal oldalán tovább a dny. szakadék bal mellékágába. A szakadékág kis öböllel végződik, amelyből
egy hatalmas kémény indul ki (30 p). A kéményben 70 m-t fel egy háromszög alakú mohos térségig. Fölötte a
kéményt megszakító 8 m magas, sima táblán egyenesen fel, azután a következő 60 m magas, sima szakaszon több
kis áthajláson át, egy kis térségre, amely fölött beékelt tömbök nagy áthajlást alkotnak. Ennek átmászása
után 15 m-t tovább a következő lépcsőfokra, amelyből függőleges és törékeny szakasz visz fel egy nagyobb
térségre. Erről, a nedves kéményben 30 m-t fel a kitágulásáig. Fölöttünk egy óriási, beszorult tömb 15 m
magas áthajlást alkot, alatta nedves odú. A bal kéményfal és az áthajlás között 15 m-t fel egy füves
párkányra, amely bevisz a kémény folytatását képező szakadékba. Ebben a Felső-őrszem-nyeregre (4 ó; 25.
ábra).
(Mešter J., Poruban Š., 1949. VIII. 3.)