144Szekrényes
Öt közel egy magasságú toronyból álló, jellegzetes toronysor, amelyet Ny-ról a Nyugati-Szekrényes-csorba, K-ről a Blasy-horhos zár le. A tornyok és a csorbák sorrendje Ny-ról K-re:
- Nyugati-Szekrényes-csorba (Starolesnianska štrbina - Staroleśna Szczerbina - Westliche Kastenbergscharte)
- Nyugati-Szekrényes-torony (Západná Skrinicová veža - Zachodnia Warzęchowa Turnia - Westlicher Kastenbergturm)
- Keleti-Szekrényes-csorba (Skrinicová štrbina - Warzęchowa Przełączka - Östliche Kastenbergscharte)
- Keleti-Szekrényes-torony (Východná Skrinicová veža - Wschodnia Warzęchowa Turnia - Östlicher Kastenbergturm)
- Nyugati-Szalóki-csorba (Sesterská lávka - Usypista Szczerbina - Westlicher Schlagendorferscharte)
- Nyugati-Szalóki-torony (Západná Slavkovská veža - Zadnia Nowoleśna Turnia - Westlicher Schlagendorfer Turm)
- Középső-Szalóki-csorba (Novolesnianska štrbina - Nowoleśnia Szczerbina - Mittlere SchlagendorferScharte)
- Középső-Szalóki-torony (Prostredná Slavkovská veža - Pośrednia Nowoleśnia Turnia - Mittlerer Schlagendorfer Turm)
- Keleti-Szalóki-csorba (Tmavá lávka - Ciemnia Ławka - Östliche Schlagendorfer Scharte)
- Keleti-Szalóki-torony (Východná Slavkovská veža - Skrajna Nowoleśnia Turnia - Östlicher SchlagendorferTurm)
- Blasy-horhos (Slavkovské sedlo - Sławkowska Przełęcz - Blasy-Scharte)
É-ra a Nagy-Tarpataki-völgy felé, a tornyok mind meredek sziklafalakkal esnek alá. A gerincnek a Blasy-völgy felőli oldala erősen tagozott és füves. A csoportra jellemző a kőzet nagyfokú törékenysége, ami különösen a gerinc oldalfalaira és a csorbák felmeneteire áll, úgy, hogy ezek nyáron veszélyes és nem szép túrák, ellenben télen nagyon kedveltek. A csorbák át- kelésre nem ajánlatosak, télen nagy a lavinaveszély. Bár a gerinc kőzete is törékeny, érdekes túra a gerincet a Blasy-nyeregből teljes hosszában bejárni és a Bibircs megmászásával (k. gerincén) egybekötni. Ez egyike a Bibircs legnagyszerűbb útvonalainak.
144.A Gerincbejárás keletről nyugatra, a Blasy-nyeregből a Nyugati-Szekrényes-csorbáig
A kőzet, különösen a Szekrényes-tornyokon, többnyire törékeny. A Blasy-nyeregtől a
Nyugati-Szalóki-toronyig
I,
innen a Nyugati-Szekrényes-csorbáig II+. Fordított irányban néhol III—IV, de a nehéz helyek megkerülhetők.
A Blasy-nyeregből füvön, omladékon, végül nagy tömbökön a Keleti-Szalóki-toronyra (10
p). Túloldalt a gerinc
igen keskennyé válva húzódik egy kis sziklapúphoz, amely után nagy tömbökkel lejt a széles
Keleti-Szalóki-csorbához. A csorbából b. a gerinc alatt (a gerinc is járható) füvön és sziklán b. fel a
Középső-Szalóki-toronyra (20 p). Erről a Blasy-völgy oldalán néhány sziklalépcsőn le egy tömbökkel telt
vályúhoz, amely a gerinc alatt (ny. irányban) levisz a keskeny Középső-Szalóki-csorbába. Innen b. fel az
emelkedő gerinc első csücskére, az élen a táblás és hegyes második csücsökre, s tovább füvön, majd végül
tömbökön a Nyugati-Szalóki-toronyra (15 p). A túloldali gerincletörést b. megkerülve, ismét az élre. Ahol ez
letörik, a Blasy-völgy oldalán egy sekély kéményben 10 m-t le (esetleg kötélen) egy odúba. Ebből 6 m magas,
sima
táblán le, a gerinc folytatására, s ezen két kis törékeny bütykön át az alig 1 m széles
Nyugati-Szalóki-csorbába. A túloldali gerinc elején egy éles, táblás felszökés (6 m), azután gyengén
emelkedő
tömbökön a Keleti-Szekrényes-toronyra (45 p). ütána a gerinc menedékesen lejt. Elég keskeny és törékeny.
Végül
le az igen mállékony kőzetű, kicsiny Keleti-Szekrényes-csorbába. Tovább egy alacsony felszökésig, ezt j. egy
táblán megkerülve a csúcstömb alá, amelyre (rendkívül mállékony kőzet) b. fel. A tetőélen át a ny. végén
emelkedő Nyugati-Szekrényes-toronyra (30 p). Ez nyugatra sima fallal törik le. Ezen 12 m kötélleereszkedés
(ez
felmenetben a Szalóki-völgy oldalán megkerülhető). A következő gerincfogat j. megkerülve egy lefelé hajló
párkányon, mögötte néhány méter vízszintes, igen keskeny és törékeny él (a Nyugati-Szekrényes-csorba k.
nyílása), amely után az utolsó gerinczsandár emelkedik. Ez két lépcsőre oszló, 10 m magas fallal szökik fel.
Az
alsó 4 m jó támpontokat nyújt, de törékeny; a felső 6 m sima, de szilárd. A sziklafog tágas tetejéről
túloldalt
törékeny sziklán j. le a Nyugati-Szekrényes-csorba nyugati nyílásába (45 p). Ebből
tovább a Bibircsre:
125.E.
(A Szekrényes-gerinc első teljes bejárása keletről nyugatra:
Behn H. és Dubke E. - id.
Franz J.
vezetővel, 1906. VIII. 5.
Nyugatról keletre:
Król I. és Zaruski M., 1909. VIII. 22.)