156IIIKözépső-Gerlachfalvi-torony (~2547 m)
A Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs é. gerincén emelkedő torony.
Első megmászó:
Englischné Jülg A. és
Englisch
K. - id. Hunsdorfer J. vezetővel, 1903. VII. 24.
156.III.A Északi gerinc, az Alsó-Gerlachfalvi-csorbából
Eleinte a meredek gerincen, majd b. az éltől a torony tetejére (30 p).
156.III.B Déli gerinc, lemenetben a Középső-Gerlachfalvi-csorbába
A torony tetejéről a gerincen le a Középső-Gerlachfalvi-csorba é. bemetszésébe (10 p), és ebből egy kis
tornyocska könnyű átmászásával a csorba d. bemetszésébe (5 p).
(Horváth G. - id. Hunsdorfer J.
vezetővel, 1905. VIII. 5.)
156.III.C Nyugati fal, a Kacsa-völgyből
A ny. fal a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs kacsa-völgyi letöréseinek egy része, amelyet bal
felé az
Alsó-Gerlachfalvi-csorba ny. horpadása, jobb felé a torony dny. bordája határol. A
kb. 400 m magas fal
harmad
magasságában egy széles törmelékpad, amely a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs ény.
szakadékánál kezdődik, a
Középső-Gerlachfalvi-torony ny. falát teljes szélességében keresztezi, és eleinte vízszintesen, majd a fal
közepétől emelkedve és végül szakadékká átalakulva egészen a Kis-Gerlachfalvi-torony
ény. pilléréig húzódik.
A
pad fölötti. kb. 250 m magas falrészen — kissé b. a torony esésvonalától - egy gyengén b. hajló hasadék
húzódik
végig. A hasadék folytatása a törmelékpad alatti falrészen széles, alul letörő vályú. Tőle b. a terep füves
és
kevésbé meredek.
Beszállás a pillér mélyen lenyúló, sarkantyúszerű végének bal oldalán, kevéssel j. a
156.I.D út beszállásául szolgáló sekély folyosó torkolatától. Füves-sziklás terepen fel, azután ívben j., az
alsó falrész vályújába, és ebben a nagy padra. Ezt egy alulról toronynak látszó, sötét kiugrástól b. érjük
el.
Fölöttünk a hosszú hasadék, amely alul vályúvá szélesedve esik a padhoz. Kezdettől fogva ebben, de könnyebb,
ha
j. megkerüljük. Evégből mintegy 30 m-t j., azután egy sekély vályúban 30 m-t fel egy lépcsőfokra, és innen
rézsút b. emelkedő párkányokon átharántozunk a hasa- dékhoz, amelyet ott érünk el, ahol az a jobb oldali fal
és
az ebből b. kiugró kulissza közé vágódik. A hasadék itt kevéssé kifejezett, ezért a jól tagozott bal
oldalfalán
zegzugban tovább (25 m után egy odú, IV). Innen rézsút j. emelkedve vissza a hasadékhoz, amely néhány m után
még
jobban kiszélesedik. Innen vagy a hasadékban (V), vagy könnyebb, ha b. megkerüljük. Ezért oldalmenet b. egy
odúhoz a falban (az előzőtől 15 m), és a bal oldali falacskáján egy lépcsőfokra, erről 2 m oldalmenet b.,
azután
fel a sarok mögé, végül ismét b. egy rövid kéményhez, amely a borda élére visz fel. A bordán kezdetben egy
sima
táblán (IV), azután a széles hátán nagy, sima táblák alá, amelyeknek közepébe a hosszú hasadék folytatását
képező, sötét, mély és szűk kémény vágódik (30 m). Ebben a kéményben (V) és a csatlakozó sekély vályúban
fel,
végül lépcsőkön j. egy törmelékes térségre (30 m). Itt végleg elhagyjuk az eddig nagyjában követett hosszú
hasadékot (amely erősen b. hajló, széles és meglehetősen meredek vályúvá átalakulva kivezet az
Alsó-Gerlachfalvi-csorbába), és a törmeléktérségtől b. kezdődő nagy táblás beszögellésben tovább a végéig
(35
m). Itt a beszögellés bal oldalfala függőlegessé válik, a jobb oldali fölé hatalmas áthajlás borul. Az
áthajlás
alatt egy táblán át oldalmenet j. (V), és a széle mögött kissé fel egy elvált tömbhöz (10 m). Ettől az
átelleni
falon (igen nehéz áthajlással) könnyű terepre, és ezen ismét meredek falak alá. Jobbra alattunk egy katlan.
A
balról határoló borda - amelyen állunk - fölöttünk közel függőleges fallal kezdődve szökik fel a csúcshoz.
Alatta a bal oldali vályúban fel a végéig, egy áthajló falacska alatti térségre (25 m). Az áthajláson (IV)
fel,
azután j. a fölötte levő táblákra. Ezeken b. egy hasadékhoz, majd lépcsőkön a gyengén elődomborodó, tompa
bordát
képező csúcsfal tövében fekvő nagy tömbhöz (25 m). Függőleges falacskán, majd a következő sima táblákat b.
megkerülve vissza az élre, és ezen a zárófal alá (60 m). Az ebbe vágódó keskeny hasadékban egyenesen a
csúcsra
(5 ó).
(Bernadzikiewicz S. és Kenar A., 1930. VII. 21.)