164Virágoskert-torony (2425 m, *2433 m)
A Kis-Gerlachfalvi-csúcs dk. gerincének két nagy tornya közül az alsó a
Virágoskert-torony. A felsőtől a
Katlan-rés választja el.
Első megmászók: Chałubiński T., Kleczyński,
Markiewicz W., Roszek W.,
Stolarczyk J. és Urbanowicz W. - Gąsienica Kościelny W., Roj W., Ślimak W., id. Tatar Sz. és egy
ismeretlen nevű vezetővel, 1874. IX. 10.
164.A Északnyugati gerinc, a Katlan-résből
A torony szaggatott ény. gerince a Kis-Gerlachfalvi-csúcs hosszú dk. gerincének
legvadabb része. Három
merész
torony sorozatából áll. Az I. torony (Hátsó-Ördög-fog) áthajlón törik le a Katlan-réshez. Ebből
néhány
métert rézsút b. fel, kevéssel a csorba fölött, a torony oldalfalában levő párkány kezdetéhez. Ezen néhány
lépés
után j. fel a gerincre. Innen fel a még kb. 6 m-rel magasabb toronyra; kb. 2440 m. Meredek lépcsőkön le az
I.
torony (Hátsó-Ördög-fog) mögötti mély csorbába.
A csorbából tömbökön egy keveset fel az áthajló
felszökésig, azután a bal oldali toronyfal párkányán oldalmenet egy sekély vályúig, amely a toronyfalon
felvisz
a gerinc bemetszésébe. Innen rövid lovaglóélen, majd lépcsős falacskán fel a II. toronyra
(Középső-Ördög-fog, kb. 2415 m). A meredeken aláeső, de jól lépcsőzött gerincen le a következő
csorbába,
ahonnan töredezett kőzetű gerinc visz fel a jelentéktelen, tarajos III. toronyra (Elülső-Ördög-fog,
kb.
2405 m). Erről ugyancsak töredezett sziklán le a Virágoskert-torony csúcstömbjének tövében fekvő csorbába.
Ebből
néhány métert b. fel a kevéssel b. a gerinctől húzódó lapos, függőleges hasadékhoz. Ez egy kis térségnél a
gerinc élére visz. Innen egy domború falacskán rézsút j. fel, és lépcsőkön, kevéssel b. az éltől fel egy
térségre. Itt a gerinc 6 m magas, közel függőleges táblával szökik fel. Ezért a nyergecskéből a
felkai-völgyi
oldalon 3 m-t le egy párkányra, amely néhány méter után szegéllyé keskenyedve, egy rétegelválásból
keletkezett,
közel függőleges hasadékhoz vezet. Ebben fel a gerincre, a felszökése fölött. A csúcstömb alatt keveset b.,
majd
egy kis odúból felhúzódás a tetejét alkotó tömbre és néhány lépéssel a csúcsra (1 ó 30 p).
(Le: Horn
K.
L. és Szépligeti Gy., 1910. VIII. 20.
fel: Komarnicki Gy. és Reichart D., 1923. VII. 10.)
164.B Északkeleti pillér, a Felkai-völgyből
A Virágoskert-torony ormáról ÉK-re egy erősen előlépő pillér esik alá, amely a hegyoldalnak kb. kétharmad magasságában két bordára válik szét. A bal oldali borda a könnyebb, a jobb oldali a nehezebb. A két borda között sekély vályú.
B.1 A bal oldali borda
A Felkai-völgyből a "Gerlachfalvi-próba" szakadékához vezető csapást (163.A) addig követjük, ahol
- kb. a pillér bal bordája esésvonalában - egy kis beszögellés van a sziklák tövébe. A beszögellésből
törékeny vályú visz fel b. a bordához, amelynek túloldalán két párhuzamos vályú közül a jobb oldaliban fel
az itt már határozottabb jelleget öltő borda élére. Innen a jó kőzetű borda élén és tornyain át egyenesen az
oromra (3 ó).
(Kallivodáné Scholtz G., Hefty Gy. A. és Reichart D., 1925. X. 12.)
B.2 A jobb oldali borda
Beszállás a szakadék torkolatának bal oldalán fekvő nagy sziklatömbnél. Jó sziklalépcsőkön 30 m-t fel a
bordán levő fűtérségre. Egy 20 m-es kéményt fent sziklatömb zár el. Eltaszító falon át 10 m-t j., sima
beszögelléshez. Kis áthajláson át jó sziklalépcsőkön 90 m-t táblák alá. Ezeken 30 m-t fel a borda felső
felszökése alá. Keveset j. fel füves padokra, ezeken 30 m oldalmenet j. A kitett táblákon és a tömbökből
felépülő borda élén három kötélhosszat fel. Újabb felszökés, mögötte kis csorba. A borda 200 m-rel a csúcs
alatt, egyesülve a bal oldalival, a csúcsra visz (3 ó).
(Petrlová J. és Puškáš A., 1948. VIII.
7.)