160Kis-Gerlachfalvi-csúcs (2608 m, *2601 m)
A Kis-Gerlachfalvi-csúcs a Gerlachfalvi-csúcsnak csupán vállszerű dk. előfoka. A
főcsúcs felöljövő gerinc
itt
két ágra szakad, a dk. és a dny. gerincre, amelyek a D felé nyitott, óriási Gerlachfalvi-katlant fogják
közre.
Az Ördög-gerincnek nevezett dk. gerincen két jellegzetes torony magasodik: a Karcsmar-csorba és a Katlan-rés
közötti Katlan-torony és a Katlan-résből DK-re emelkedő
Virágoskert-torony. A
Dromedár-hát néven ismert dny.
gerinc egy széles púppal, a Dromedár-púppal (2370 m) végződik. Ezen a szaggatott gerincen öt kisebb torony
emelkedik (alulról felfelé), az I—V. Dromedár-torony.
A Gerlachfalvi-csúcs több útvonala a
Kis-Gerlachfalvi-csúcson át visz a főcsúcsra. Ezeket az utakat a jobb áttekinthetőség végett ebben a
fejezetben
tárgyaljuk. Ezeknél az útvonalaknál a Kis-Gerlachfalvi-csúcstól a főcsúcsra vagy a dk. gerincen (159.D),
vagy
ennek kerülő útján (a 159.F út végső részén).
160.A Átmenet a Gerlachfalvi-csúcsra, az északnyugati gerincen
Lásd a 159.D útvonal leírását (1 ó).
160.B Átmenet a Gerlachfalvi-csúcsra a gerinc megkerülésével (DK-ről)
A Kis-Gerlachfalvi-csúcsról a dny. gerincen le a Felső-Dromedár-csorbába, és innen a 159.F úton, hosszú oldalmenettel a Gerlachfalvi-csúcsra (1 ó; 27. ábra).
160.C A délkeleti gerincen, a Karcsmar-csorbából
A csorbából könnyű gerincen a csúcsra (15 p). A dk. gerincen a Katlan-réstől: 162.C - 162.A - 160.C (26. és 27. ábra).
160.D Déli fal, a Gerlachfalvi-katlanból
A Sziléziai-háztól a Felső turistaúton (Magistrála) fel a Gerlachfalvi-csúcs
d., fennsíkszerű
omladéklejtőjére. Itt j. az omladékon fel a katlanba (1 ó). Ennek hátterét képezi a
Kis-Gerlachfalvi-csúcs d. fala. Beszállás a katlan leghátsó zugából a csúcs esésvonalában. Ahol itt a
zöldes színű táblák a legmélyebben nyúlnak le a törmelékbe, két vályú van a falban. A bal oldaliban egy
kötélhossznyit fel egy fűpadra. Innen törékeny sziklán ferdén j. fel egy fülkébe, ebből ki egy
sziklafejecskére, amely mellett meredek vályú töri át az áthajlást. Kitett átlépés a vályú túloldali
falára, ki a bordára, és ezen nagy lépcsőkön fel a falgyűrű tetejére egy nagy teknőbe, amelyet fent b.
egy fekete torony, j. pedig egy feltűnő sziklafej zár be. A vízfolyástól j. eleinte könnyen, majd egy
meredek másodlagos bordán nehezen fel a teknő zárófala alá, és nagy lépcsőkön a torony és a sziklafej
közötti fal tetejére. (A beszállástól 8 kötélhossz. Törmeléken. lépcsőkön, vályúkban, bordákon könnyen,
nagyjában egyenesen fel a csúcsra (1 ó 45 p; 27. ábra),
(Hefty Gy. A. és Teschler L., 1923.
VII. 11.)
160.E A délnyugati gerinc legfelső részén, a Felső-Dromedár-csorbából
A csorbából az igen könnyű gerincen 75 p alatt át a csúcsra (27. ábra).
160.F A nyugati hegyoldal pillérjein, a Batizfalvi-völgyből
A Kis-Gerlachfalvi-csúcs ny. letörései nem képeznek egységes falat, mert belőlük két hatalmas pillér lép ki, és kettőjüket mély szakadék választja el egymástól. A bal oldali pillért (É-ról) a Gerlachfalvi-csúcs batizfalvi főszakadéka, ajobb oldalit (D-ről) a Középső-Dromedár-csorba ny. szakadéka határolja. A pillérek alá a Batizfalvi-tótól a Kis-Gerlachfalvi-csúcs ny. letöréseinek tövében É-ra felhúzódó omladéklejtőkön jutunk fel.
F.1 A bal oldali pillér
Szilárd kőzet. Ez a pillér alul magas, háromszögű homlokfallal törik le. Beszállás a falba kevéssel
j. a tetőpontjának esésvonalától. A kéményben fel annak második nagy áthajlásáig (30 m), ezen át
meredek és jól lépcsőzött táblára, és ezen az áthajló fal alatti beszögelléshez (30 m). Ennek felső
részéből j. ki az igen kitett táblára, és ezen 50 m-t fel. A végétől igen kitett, fogásszegény
bordán tovább fel egy kis térségre, azután egy beszögellésben 30 m-t fel egy áthajló fekete falacska
alá. Ennek jobb oldali megkerülése után fel a háromszögű homlokfal csúcspontjára. Innen a pillér
élén még kb. 250 m-t fel a dny. gerincnek az V. Dromedár-torony fölötti felső részére és ezen b. a
csúcsra (4 ó; 27. ábra).
(Andráši J. és Puškáš A., 1948. VIII. 2.)
F.2 A jobb pillér
A Középső-Dromedár-csorba ny. szakadékában keveset fel, azután b. ki és fel a szakadékot balról
kísérő pillér alá. Egy beszögellésben (beékelt sziklatömbbel) a pillér sima tornyocskája alá,
amelyet b. megkerülünk. A következő áthajló kis tornyot a jobb oldalán megkerülve 50 m után egy
keskeny hasadékban ismét elérjük a bordát. Ezen tovább, és miután összeért a bal pillérrel, ezen,
majd a dny. gerincen a csúcsra (3 ó 30 p; 27. ábra).
(Urbanovič I. és Ždiarsky F., 1959.
X. 9.)
160.G A Gerlachfalvi-csúcs batizfalvi főszakadékából (ÉNy-ról)
A főszakadékban (159.G) fel, annak legfelső részében levő katlanszerű kitágulásáig. Innen - mint
159.F alatt (de az ott leírtakkal ellenkező irányban) - a Gerlachfalvi-csúcs dny.
oldalát
keresztező, hosszú oldalmenettel j. át a Kis-Gerlachfalvi-csúcs dny. gerincének legfelső részében
fekvő Felső-Dromedár-csorbára, és ebből a gerinc végső részén b. fel a csúcsra (2 ó 45 p).
(Lorenc V. - Ruman J. vezetővel, 1876. VIII. 6.)