165IINyugati-Batizfalvi-csorba
165.II.A A Batizfalvi-katlanból (D-ről)
A Batizfalvi-csúcs k. gerincével a csúcs szokásos útja. A Batizfalvi-tótól - mint
165.I.A alatt - fel a
Batizfalvi-katlan ék. sarkában fekvő legfelső völgyteraszra. Ezen a Batizfalvi-csúcs
irányában keresztezzük
a tágas fennsíkot ny. pereméig (ahonnan meredeken ereszkedik a mélyebben fekvő ny. völgymedencéhez). Innen
egy törmelékkúp csúcsosodik magasan fel a sziklák alá. A kúp tetejétől egy sekély vályú indul a
Nyugati-Batizfalvi-csorba felé. A vályút közel a végéig követjük. Innen (egy feltűnő sziklafog alatt) a bal
oldali falán egy keskeny hasadékban, majd fölötte füves padokon kissé b. fel az elhagyott vályúval
párhuzamos, de magasabban futó másik vályúhoz, amely j. csakhamar felvisz a csorba keskeny bemetszésébe (15
p; 28. ábra).
(Jurzyca K. - Galkó J. vezetővel, 1900. VI. 13.)
165.II.B A Kacsa-völgyből (É-ról)
A Batizfalvi-csúcs é. falától b., a Nyugati-Batizfalvi-csorbából egy jellegzetes
szakadék (benne három nagy
odúval) húzódik le az é. fal letörésén át a Kacsa-völgy felső katlanába. Az alsó részében havas szakadék
torkolatától b. a fal tövében nagy sziklasarkantyú. A hátán levő térségre vagy jobbról, a szakadék
kitorkollását képező havas öbölből, vagy balról, a sziklák tövébe szögellő kisebb hónyelvről. A térségtől a
balról kísérő bordán zegzugos vonalban fel, egy magasságba a szakadék középső odújával. Innen j. be a
szakadékba, amelyet itt egy gyönyörű sziklaív hidal át. Ez alatt a szakadék jeges hóval kitöltött alagutat
alkot. Kezdetben az alagút bal sarkából sziklán és havon fel a fele magasságában levő jeges térségre (j.
jéggel kitöltött kis fülke), azután a közel függőleges hófalon b. fel, végül a mély hórianáson át arra a kis
bordára (ezen az alagutat balról könnyen megkerülhetjük), amellyel a sziklaív a szakadék bal oldali falába
olvad. A kis borda fent a szakadék felső részét balról kísérő nagy bordába megy át. Ezen fel, mintegy 30
m-ig a csorba alatt. Itt a zárófalban három hasadék. A középsőben (III) a csorbára (2 ó).
(Birkenmajer W., Dorawski J. K., Kupczyk K. és Szczepański J. A., 1930. VII. 9.)
165.II.C Gerincátmenet a Keleti-Batizfalvi-csorbából
A két csorba közti gerincen meglehetősen kitett, de könnyű mászással jutunk az egyik csorbából a másikba (20 p; 28. ábra). (Kienast F. - Breuer J. és Spitzkopf U. P. vezetőkkel, 1907. VIII. 8.)