167Batizfalvi-Kápolna (2273 m, *2251 m)
A Batizfalvi-tó fölött szabadon álló hegyes tornyocska. A völgy felől nézve magasra emelkedik, de hátulról
csekély magasságú, Tetejéről érdekes a kilátás a katlant környező hatalmas falakra.
Első megmászó:
Chmielowski J. - Marusarz J. vezetővel, 1905. VII. 29.
167.A Északkeleti gerinc
A Batizfalvi-tótól, mint 165.I.A alatt, fel a katlan ék. sarkában fekvő legfelső völgyteraszra. A
Batizfalvi-Kápolnáról ehhez rövid gerinc nyúlik le. A tömbökből álló gerincen könnyen fel a kb. 5 m magas,
sima, függőleges csúcstömb alá. Ez alatt néhány lépést j., és egy alul áthajló, kitett (II+) kéménykében fel
a kettérepesztett oromra. A csúcstömb b. is megkerülhető (10 p).
(Chmielowski J. - Marusarz J.
vezetővel, 1905. VII. 29.)
167.B Déli fal
A Batizfalvi-tótól a völgyben be a Batizfalvi-Kápolna d. falának tövébe. Beszállás a sziklákba annak a
kéménynek a tövében, amelyet egy beszorult sziklatömb tesz felismerhetővé. A kéményben 20 m-t fel, azután a
beszorult tömböt b. megkerülve a fölötte levő térségre. Innen füves párkányon 15 m-t j., azután egy
falacskán fel és j. egy odúhoz. Egy kéményben (amely j. van az eddig követett kéménytől, és a fal tövétől
kezdve is mászható) egyenesen fel a két csúcstömb közötti kis részre, és j. fel a főoromra (25 p; 28. ábra).
(Makowski S., Rzepeczki J., Rzepeczki R. és Sokolowski A., 1924. VIII. 25.)
167.C Északnyugati kémény (Ny-ról)
Az ény. falrészbe közel a fal tetejéig érő kémény vágódik. Ebben fel a végéig, az itt kezdődő széles
párkányon b. a csúcstömb ék. zárófalában levő kéménykéhez, és ebben fel a csúcsra (30 p).
(Pomorska
H., Milechman D. és Zajączkowski M., 1936. VIII. 4.)