210Sárkány-tavi-torony (É ~2265 m, *2260 m)
A Tátra-csúcs dk. ormának tömegéből D felé egy gerincnyúlvány, a Sárkány-tavi-gerinc
vonul az
Omladék-völgy közepe felé. E gerincen emelkedik a kétormú Sárkány-tavi-torony, amelyet a Tátra-csúcstól
a lapos Sárkány-tavi-nyereg választ el. Két orma közül az é. a főorom.
Első
megmászó: Dubke
E. - id. Franz J. vezetővel, 1903-ban.
210.A Északi gerinc, a Sárkány-tavi-nyeregből
A nyeregből egy 4 m magas, függőleges felszökésig, amelyre a közepén egy táblás beszögellésben fel.
Könnyebb szakasz után egy gerinctornyot j. megkerülve a mögötte levő csorbába, amelyből a gerinc végső
felszökése nő ki. Innen egy erősen hajlott táblán át az élhez legközelebb j. eső repedésbe, és ebben
(igen kitett) egy áthajláson át a felszökés tetejére, és a gerincen a főoromra (30 p).
(Kregczy
T., 1911. VII. 13.)
210.B Az oromrés keleti szakadékában, a Sárkány-völgyecskéből
A torony oromréséből egy füves, törmelékes szakadék húzódik le rézsút b. a Sárkány-völgyecskéhez. A
szakadékban nehézség nélkül fel az oromrésbe, és ebből a d. gerinc végső részén j. a főoromra (30 p).
(Friedrich O. - Strompf J. vezetővel, 1907. VIII. 4.)
210.C Déli gerinc, a Sárkány-tavi-résből
Az eleinte erősen füves gerincen számos kisebb-nagyobb torony, amelyek nagy része jobbról meg is
kerülhető. Szebb, ha az élt követjük. Az elején egy oszlopszerű, tetején áthajló toronyra j. az áthajlás
mentén egy hasadékban (laza kőzet). Számos torony, amelyet nagy sima táblák alkotnak. Egy túloldalán
simán letörő toronynál célszerű az ezt áttörő alagútszerű nyíláson átbújni. Utána a torony d. ormának
falszerű gerincfelszökése. Az előtte heverő tömbök mentén füves párkányon j. 7 m-t a k. oldalba. A
párkányt itt elzáró alacsony pilléren át, a mögötte ferdén b. felhúzódó, 12 m magas, sekély hasadékban,
a d. orom tetejére. Tovább a vízszintes csúcs élén, az utolsó hegyes sziklafog éle mellett b. egy kis
erkélyig. Erről 8 m kötélleereszkedés az alatta levő gerinccsorbába. (A letörés felmenetben: a csorbából
széles törmelékpárkányon egy kötélhossznyit ki a ny. falba, azután a párkányok által tagozott falon fel
a gerincre a felszökése fölött. A következő két hegyes sziklatűt keresztezve a két ormot elválasztó
oromrésbe. Ebből nő ki a főorom, amelyre füvön és alacsony lépcsőkön fel (2 ó).
(Komarnicki Gy.
és Komarnicki R., 1911. VII. 1.)
210.D A déli orom nyugati fala, a Sárkány-tó katlanából
A d. orom esésvonalában a falat nagy táblás beszögellés hasítja végig. Ebben 60 m-t fel az áthajlásig.
Ezen fel egy j. kivezető füves párkány kezdetéhez. Balra fent hatalmas áthajlás. A párkányról 10 m-t
fel, azután sima táblán oda, ahol az áthajlás megszakad. Itt táblákon, majd beszögellésben az áthajláson
át fel, azután keveset b. rövid bordán és kéményben fel egy törmelékes térségre. Erről könnyű vályúban
az áthajlás alá, és ezen át addig fel, ahol egy párkány vezet ki j. Ezt csak 5 m-t követjük (a párkány
tovább a gerincig visz ki), azután áthajló, de jól rétegezett sziklán a d. oromra (3 ó).
(Petrvalská O., Veličková O., Petrvalský A. és Velička J., 1952. VIII. 11.)