226Nagy-Molnár (2168 m, *2170 m)
A Nagy-Molnár a Tátra legjellegzetesebb "fűhegye". Még legnehezebb útjai is sok fűmászással járnak.
226.A Délnyugati gerinc, a Molnár-hágóból
A hágóból több kisebb bütykön át egy toronyhoz, ahol a gerinc élesen b. kanyarodik. A torony alatt b., a
gerinc jobb oldalán füvön fel a következő kiemelkedés és a j. kiugró hatalmas torony
(Molnár-villa) közötti nyergecskére. Innen fel a gerinc egy púpjához. Ennek túloldali élletörésén
nem könnyű lemászás. A gerinc egy darabig még éles tarajként húzódik tovább, majd mindinkább
füves-tömbös, széles háttá alakul. Utolsó részén a füves hátból alacsony taraj ugrik ki. Ennek eleinte a
bal, majd a jobb oldalán a csúcsig (1 ó).
(Beynarowicz M. és Karłowicz M., 1907. VII. 18.)
226.B Északi gerinc, a Felső-Berkenyés-csorbából (Berkenyés-csorbából)
A Nagy-Molnár hosszú é. gerince egy kevéssé tagozott felső, és egy vad toronysorból álló alsó részből
áll. Ezt a tornyokkal megrakott alsó szakaszt, az ún. Berkenyést a Felső-Berkenyés-csorba
(Berkenyés-csorba, 229.) választja el a gerinc folytatásától, a Nagy-Molnár tulajdonképpeni é.
gerincétől. A csorbából a gerinc Kis-Molnárig terjedő szakasza, amely ÉNy—DK irányban
elhajlik, széles
füves hátként elég meredeken emelkedik a Kis-Molnárhoz (1975 m; 1 ó 15 p). A
meredekség itt megszűnik,
és egy kb. 2005 m magas gerincpúp (Felső-Molnár-őrtorony) következik. Hosszabb gerincszakasz után
egy nagyobb, magában álló torony, utána egy mélyebb gerinccsorba mögött egy sajátságos tuskó alakú
torony. A mögötte fekvő csorbából a gerincen a csúcsra (30 p).
(Lesiecki J. és Oppenheim J.,
1914. II. 4.)
226.C Nyugati hegyoldal, a Poduplaszki-Békás-tavak völgyéből
C.1 Nyugatról egyenesen a csúcsra
A Felső-Békás-tótól a Nagy-Molnár ny. oldalában, a csúcshoz felhúzódó kanyargós szakadékrendszerben
fel a csúcsra. (A tótól 1 ó 45 p.)
(Chałubiński L. - Bukowski W. és Gronikowski J.
vezetőkkel, az 1881—1885 közötti években.)
C.2 A csúcsról ÉNy-ra aláhúzódó meredek háton
A Felső-Békás-tó é. végéből fel a ny. hegyoldalból aláeső hát tövéhez. Innen a füves, sziklás háton egyenesen fel az é. gerincre. Ezen a csúcsra. (A tótól 1 ó 45 p.)
226.D Az északnyugati szakadékban
A Nagy-Molnár ny. falában, a csúcsról aláhúzódó ény. háttól b. egy végig füves szakadék húzódik fel az é. gerinchez. A szakadék felső része kettéágazik. A jobb oldali ág az é. gerincet kevéssel északra a csúcstól éri el. A bal oldali a tuskó alakú gerinctoronytól délre fekvő csorbába torkollik. Ebből fel a csúcsra (1 ó 30 p). Különösen a lemenetre ajánlható út.