228Kis-Molnár (1975 m, *1973 m)
A Nagy-Molnár hosszú é. gerincén két kiemelkedés van. A csúcscsal szomszédos, a Középső-Molnár (kb. 2005 m) tulajdonképpen csak jelentéktelen púp. A következő nagy gerinctorony a Kis-Molnár. Hatalmas, 350 m magas ék. falán több szélsőségesen nehéz, modern mászóút vezet fel.
228.A A nyugati oldalon, a Poduplaszki-Békás-tavak völgyéből
Az alsó tó (225.A) k. partjától a Kis-Molnár füves, törmelékes és törpefenyővel benőtt ny. lejtőjén egyenesen a csúcsra (30 p). Lemenetben kisebb nehézségek.
228.B Északi fal, a Poduplaszki-völgyből
A felső falrészig szilárd kőzet. Az é. gerincből a Kis-Molnár d. oldalánál egy rövidke ék. oldalgerinc
ágazik el. Ez a terepalakulás több rendkívül és szélsőségesen nehéz útvonalat kínál. Az é. fal abból a
nagy szakadékszerű völgyteknőből emelkedik, amelyik az é. fal aljából húzódik le a Poduplaszki-völgy
felé. A fal teljes magasságában egy jól látható, helyenként kéményszerű bemélyedés húzódik végig, és
fenn a csúcs melletti gerinccsorbába torkollik. Az alsó falrészben néhol függőleges táblákban vész el.
Az út általában ezt a bemélyedést követi. Beszállás ott, ahol a fal alatti füves kis párkányok j. a
bemélyedésbe vezetnek be. A párkányokon b. be egy tágas térségre. A bemélyedés aljában 40 m-t fel egy
újabb lejtős, füves térségre. Egy párkányon 7 m-t b., majd a bemélyedés bal oldalán falacskán ferdén j.
egy elrepesztett tömbhöz. Ettől egyenesen fel (V), majd rézsút j. füves sziklákon át egy nagy meredek
térségre a bemélyedés aljában. Innen 30 m-t tovább egy kis füves párkányra a bal oldalon, majd j. rövid
falacskán át a bemélyedés bal oldalán egy széles füves párkányra. Ezen b. a sarok körül. Tovább 10 m
nagyon kitett harántozás kissé b. fel (V) egy táblához és mögé egy erkélyszerű fűtérségre. A jobb
széléről egy falacskán fel (V) táblás lépcsőkhöz, rajtuk ferdén j. tömbökhöz. Ezeken fel, majd j. nagy
laza tömbhöz. Ettől rézsút j. vissza a bemélyedésbe, amely itt nedves, füves fülkét alkot. Ebből kissé
b. emelkedő vályúban (V), míg az elvész, és tőle j. egy másik kezdődik. Innen b. egy sziklaélt
megkerülve kis párkányra, eltaszító sziklák alatt, és 7 m-es harántozással (ferdén b., a végén kissé
felfelé) a falhoz simuló füves kis lépcsőre. Erről 25 m-t egyenesen fel (V), majd kissé b. egy
párkányra, amely néhány méter után j. lejtős aljú kis katlanba visz a bemélyedés letörése fölé. Itt a
meredeksége jelentősen csökken és mély kéménnyé alakul át. Eleinte ebben, majd a bal oldalán néhány
kötélhosszat füves terepre fel, és kissé j. könnyű füves terepre tovább. Ezen egyenesen a csúcsra, vagy
füves vályúba a csúcs melletti bemetszésbe (4—6 ó; 11. ábra).
(Korosadowicz Z. és Żuławski J.
W., 1935. VII. 26.)
228.C Az északi fal bal oldalán
Rendkívül nehéz és kitett, de szép. Falmagasság kb. 350 m. A felső rész törékeny. Beszállás a törmelékbe
legmélyebben lenyúló ponton. Füves táblákon 40 m-t fel egy bemetszésig. Ez az alatt a hatalmas bevágódás
alatt van j., amely majd az út egy része lesz. A bemetszésben 30 m-t egy lépcsőn (IV) át, jó párkányra.
(Vigyázat! Mrózék útja is idejön, de az itt kissé j. tér el.) Tovább a bal oldali bordára és ezen a
cirbolyás párkányra (V). Erről 25 m-t le a nagy bevágódásba. A jobb oldalon 20 m-t fel az aljában levő
kis állásra (V). Erről harántozás b. a szegélyező pillérre és ezen kissé j. egy párkányra (V). Tovább a
párkány bal szélétől egy repedésben nehezen (V) 10 m-t, könnyebben még 25 m-t kissé b. egy szószékszerű
tömbre. Tovább egy nagyobbra még 15 m-t fel. [Baj esetén itt kimászhatunk a falból! Kissé b. meredek
táblákon le kb. 60 m-t, majd füves, meredek terepen a k. fal nagy szakadékába (III). Ebben le a
Poduplaszki-völgybe.] A nagyobb tömbről 15 m-t fel a függőleges falon, és ott b. át egy táblára. Ennek
repedésében fel (V) a nagy sárga áthajlások alá egy hajlott táblán. Erről a függőleges pillért
keresztezve át j. (V) és egy falacskán 3 m-t fel egy keskeny párkányra. Ezen 3 m j. egy áthajlás alá.
Rajta fel újabb áthajlás alá. Ez alatt j. 3 m-t harántozva, egy pilléren 4 m-t fel (VI) egy térségre.
(Vigyázat! Az első megmászók leírása az utóbbi áthajlás és a térség között nem pontos. Valószínűleg
hiányos.) A térségen j. és 4 m-t fel, itt újból j. harántozva egy vályúba. Ebben fel ismét egy áthajlás
alatti igen meredek táblára. Erről b. 10 m-t (IV) egy pillér élére. Ezen még 50 m-t fel a csúcsra (7 ó).
(Czerczuk J., Gryczyński M. és Szurek A., 1960. IX. 4.)