A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

244Ökör-hát-torony (2373 m)

Szép, kupola alakú torony a Békás-tavi- és a Hincó-tavi-torony között. Falai a Tátra legszebb és legnehezebb mászótúrái közé tartoznak.
Első megmászók: Bröske K. és Häberlein S., 1905. IX. 11.

244.A Keleti gerinc, a Keleti-Ökörhát-csorbából

A csorbából a gerincen, azután alatta a Menguszfalvi-völgy oldalán a gerinccel párhuzamosan futó vályúban. Ennek vége alatt kimart táblákon j. fel a gerincre, törmelékes párkányokon ki az é. oldalba, és sziklalépcsőkön fel a csúcsra (20 p; 38. ábra).
(Bröske K. és Häberlein S., 1905. IX. 11.)

244.B Délkeleti borda, a Menguszfalvi-Békás-tavak katlanából

A d. falat jobbról határoló dk. borda legalul meredek pillérrel törik le a Keleti-Ökörhát-csorba d. szakadékának legalsó részéhez. Beszállás a pillértől j. felhúzódó táblás vályú kezdeténél. (Ide mint 243.A alatt.) Benne fel a pillér tetején levő kis térségre. Ez feljebb a szakadékból mászás nélkül is elérhető. E kis térségről indul ki b. a d. falba kivezető hosszú párkány. A tulajdonképpen itt kezdődő dk. borda első tornyocskáját j. megkerülve, jobb oldalán hasadékokban 12 m-t fel, majd vissza a borda élére, amelyet addig követünk, míg igen meredekké és táblássá válik. Itt a bal oldalon egy b. felhúzódó hasadékban 8 m-t fel, utána az óriás sziklatábla szegélyén 3 m-t b., és az elvált tömb mögötti két repedés közül a bal oldaliban fel a megkerült felszökés mögötti kis csorbára. Innen a borda élén, amíg az ellaposodik. Itt rézsút b. át a bal szélen feljövő dny. bordára. Ezen a két borda egyesülési pontjára, ahonnan a d. gerincen a csúcsra (2 ó; 38. ábra).
(Chmielowski J., Ferens A. és Świerz M., 1927. VIII. 21.)

244.C Déli fal, a Menguszfalvi-Békás-tavak katlanából

A kb. 200 m magas, vad, táblás falon át több út vezet, valamennyi igen szép mászás. A falat— alsó harmada fölött - hosszú füves párkány keresztezi. Ezen a fal alsó füves, sziklás része fölé kerülhetünk. A párkány kiindulási pontja a Keleti-Ökörhát-csorba d. szakadékából mászás nélkül érhető el. (Lásd: 243.A-nál.)

C.1 A délnyugati pillér jobb oldalán

Szép út, szilárd kőzeten. Helyenként A1 és A2. Beszállás a füves nagy padról b. a Stanisławski út beszállásától. Rögtön erősen b., szegélyeken lefelé harántozva, kb. 25 m-t egy nagy tábla alatti jó állásra (1.). A repedésen föl (A1) egy kis beszögellésbe (2. állás), ebben kb. 10 m-t a végéig. Innen b. kb. 15 m-t egy újabb áthajlás alá (3. állás). Itt b. egymás fölött áthajlások, j. pedig magasabban fent egy táblácska. Ezen egy áthajlás alá, és tovább b. a következő nagy áthajlás alá (4. állás, A2, zsinórlétra). A tető alatti hasadékban és az áthajláson át (A2) föl, amilyen magasra csak lehet, ott, ha nincs szög, egyet beverni biztosításra. Vissza 1 m-t és 2 m-t b. harántozva (VI) egy bevágásba. Ebben föl, jó állásra (5.). Innen a gerincre egy, és ezen a csúcsig még két-három kötélhossz (4 ó; 38. ábra).
(Eštok M., Janiga L., 1962. IX. 15.)

C.2 A fal középső horpadásában

Beszállás a fal alapvonalának közepe táján, füves sziklákon. Eleinte rézsút j., majd hasadékokban egyenesen fel a falat keresztező fűpárkányra, amely fölött a tulajdonképpeni fal kezdődik. A fal bal felén, a dny. borda felső részének egy kis csorbájából igen hosszú hasadék húzódik le egészen a fűpárkányig. A hasadékban vagy j. tőle 40 m-t fel, utána a hasadékban egy zsindelyszerű áthajlás, egy újabb áthajlás, egy keskeny hasadék és egy tömbök által alkotott áthajlás követi egymást, majd a hasadék tömbökkel telt kéménnyé tágul, amely néhány méter után felvisz a hasadék óriási áthajlása alatti törmeléktérségre. (Itt ágazik el a hasadékban továbbvezető útváltozat.) Itt j. ki a hasadékból és lépcsőkön 5 m-t j., majd egy falacskán egy térségre. Ennek közepéről gyengén áthajló falacskán fel, utána j. egy rövid hasadékhoz, és ebben egy meglehetősen nagy lépcsőfokra a fal sarkán, áthajlások alatt, ahol ezek a jobb oldal tábláival összeszögellnek. Sima táblán 4 m-t vízszintesen j. könnyebb sziklákhoz, és közöttük néhány métert fel egy kis térségre, néhány métert j. tőle 30 m hosszú hasadékban, és a következő falacskán egy megszakított párkányra. (Ezen j. a dk., b. a dny. bordához lehet kitérni.) Egy hasadékban és táblás sziklákon egyenesen fel egy kis térségre, ennek bal sarkáról egy rövid hasadékban egyenesen, majd kissé j. fel a dny. bordára, néhány méterrel a fal tetőpontja alatt, ahol a dny. és a dk. borda találkozik. Innen a d. gerincen a csúcsra (3 ó; 38. ábra).
(Stanisławski W. és Staszel J., 1931. VIII. 9.)

Útváltozat

A fent említett törmeléktérségről egy ablakon át az áthajlás fölé, azután a kéményben tovább, mig ezt sima fal szakítja meg. Kissé b. az áthajlás fölé, és j. vissza a kéménybe (a legnehezebb hely), végül egy nagy beékelt tömbön át a dny. bordára, amelyet kb. háromnegyed magasságban, egy kis csorbában érünk el. A borda legfelső részén a dk. bordával való találkozásához és innen a d. gerincen a csúcsra (38. ábra).
(Kovárová V. és Puškáš A., 1946. VIII. 30.)

C.3 A fal jobb felén

A fal alsó füves részét keresztező, hosszú fűpárkányról - kb. középen a dk. borda és a csúcs esésvonala közötti — törékeny sziklákon 15 m-t, majd az első áthajláson b. fel, és egy b. emelkedő párkányon 10 m-t egy erkélyre. Erről j. a nagy áthajlás fölé, utána 3???. fel egy lazán fekvő, óriási sziklatömbhöz. Rézsút b. nagy táblák alá, közepükön egyenesen fel a dk. borda felső végéhez és keveset b., a fal csúcspontjára. Innen a d. gerincen a csúcsra. A fűpárkánytól 3 ó; 38. ábra.)
(Štáflová V., Čabelka K. és Sabata J., 1935. VII. 9.)

244.D Délnyugati borda, a Menguszfalvi-Békás-tavak katlanából

Középső részében segédeszközös mászás. A d. falat balról határoló dny. borda alul meredek táblákkal és áthajlásokkal letörik. Beszállás a fal tövének bal oldalán előlépő kis sarkantyútól kissé j. Az első áthajlásra egymás válláról fel, utána tömbök között 25 m-t rézsút b. fel egy kis füves térségre.
Egy repedésben 7 m-t rézsút b. könnyebb terepen fel egy párkányra, és erről lépcsőkön j. egy újabb kis térségre. A faltól elvált tömb alkotta repedésben egyenesen fel a táblák kezdetéhez. Itt kezdődnek a legnagyobb nehézségek. A repedéstől rézsút b. az áthajláson át, és szegekkel 15 m-t fel. Utána a sima táblákba metszett repedésben 10 m-t j., a hatalmas áthajlások alatti meredek táblához, ezen egymás válláról 4 m-t fel, utána 3 m kitett oldalmenet b. (a legnehezebb hely), és utána a kéményszerű széles hasadékban 10 m-t fel egy kis térségre (itt vége a nagy nehézségeknek). A bordán még hosszabb, de könnyebb mászással a felső végéhez (ahol egyesül a dk. bordával). Innen a rövid d. gerincen a csúcsra (4 ó; 38. ábra).
(Körtvélyessy A. és Puškáš A., 1947. VIII. 15.)

244.E Nyugati gerinc, a Nyugati-Ökörhát-csorbából

A csorbából a gerinc nagy tömbjein a csúcsra (10 p; 38. ábra).
(Bröske K. és Häberlein S., 1905. IX. 11.)

244.F Gerincátmenet a Hincó-tavi-toronyhoz (ny. gerinc)

Lásd a 247.A útvonal leírását (38. ábra).

244.G Északi fal, a Tengerszem katlanából

A Tengerszem katlanának felső teraszáról az Ökör-hát é. letöréseiben j. húzódó rámpa fölött 300 m magasan tör fel az é. fal. A Tengerszemtől a 218.D úton a legfelső völgyteraszra (1 ó 45 p), és innen - mint 246.B alatt - az Ökörszarv-csorbához felvezető rámpára. Ezen csak addig, míg kevéssel a kezdete után füves párkánnyá alakul át (15 p). Ezen néhány lépést téve, a fal beszállásánál állunk (10 p). Meredek lépcsőkön, kissé j. egy hajlott táblához (áthajlások alatt), a belevágódó repedésben b. repedezett tömbök alkotta falacskához, és ezen fel a falkiugráson fekvő térségre. Az innen b. húzódó táblás-füves párkányon egy fűfoltra, ahonnan a Keleti-Ökörhát-csorba é. kéménye láthatóvá válik. A fűfoltról egy vályút jobboldalt határoló bordán, azután a vályúban és ismét a bordán fel egy füves párkányra, az alsó falletörés nagy táblái fölött. A párkányon j. a végéig, innen egy törékeny falacskán rézsút j. fel, míg fehéres, áthajló sziklákban elvész. Itt 2 m-t vízszintesen j. egy sekély beszögelléshez, ennek jobb szélén (vagy valamivel mögötte) 25 m-t fel (V) az áthajlások fölötti nagy füves térségre. Sekély vályúban fel a végéig, ezután füves terepen még kb. 40 m-t fel a fal bal bordájára. Ennek jobb oldalán fel egy nagy térségre, ahol a borda a falban elvész, és az itt kezdődő j. hajló beszögellésben (V) 28 m-t fel a jobb oldalon levő kis lépcsőfokra, kevéssel az alatt a hely alatt, ahol a beszögellés áthajlik. Innen b. egy nagyobb lépcsőre, és tovább rézsút b. egy bordára. Ezen j. fel egy függőleges, fekete falacska alatt fekvő kényelmes térségre. Ettől b. 25 m-t fel, és balról a felső falrészből kiemelkedő, a csúcstól aláeső és lejjebb a falban elvesző nagy é. bordára. Ezen még 70 m-t a csúcsra (4 ó).
(Grabowski R. és Korosadowicz Z., 1935. VIII. 23.)