247Hincó-tavi-torony (2377 m, *2372 m)
Jelentéktelen lapos tetejű torony az Ökör-hát ény. végén. A DK-re szomszédos Ökör-hát-toronnyal az
Ökör-hát-gerinc hosszú, vízszintes szakasza köti össze. ÉNy felé meredeken törik le a
Menguszfalvi-csorbához. A torony dk. előtornyocskájából rövid oldalgerinc ágazik el délre, amely a
Menguszfalvi-völgynek Békás-tavi- és Hincó-tavi-katlanát választja el egymástól.
Első megmászó:
Englisch K. - id. Hunsdorfer J. vezetővel, 1903. VII. 30.
247.A Gerincátmenet az Ökör-hát-toronytól (dk. gerinc)
A Hincó-tavi-torony és az ökörhát-csorba közötti, közel vízszintes, hosszú gerincszakasz, a
Békás-tavak katlanából törmeléken - amely helyenként egész a gerincig ér fel - több helyen is
elérhető. A gerincből számos jelentéktelen tornyocska és sziklafog nő ki, amelyek azonban a d.
oldalon füvön s törmeléken mind könnyen megkerülhetők.
Ha szorosan a gerinc éléhez tartjuk
magunkat, ez helyenként csinos mászás. Az Ökör-hát-torony csúcsáról a ny. gerincének
nagy
tömbjein le a Nyugati-Ökörhát-csorbába. Tovább a gerincen egy áthajló letörésig. Ezen kötéllel
le a mögötte fekvő csorbába. (A letörés balról megkerülhető.) A csorba túloldalán emelkedő
felszökés megkerülésére keveset a d. oldalba, és alkalmas helyen balról vissza a gerincre. Ezen
tovább a következő áthajló letörésig: itt szintén vagy kötéllebocsátkozás, vagy megkerülés
balról. Rövid vízszintes gerincrész után egymás mellett emelkedő két torony (a két Ökörszarv)
következik. A k. Ökörszarvat a gerincen másszuk át. Az első és második torony közötti csorbából
néhány lépést ki az é. oldalba, és oldalt fel a ny. Ökörszarvra. A gerincen tovább, a
Hincó-tavi-torony dk. előtornyocskájára, amely az Ökör-hát gerincének és a délre, az
Olga-csúcshoz elágazó oldalgerincnek csomópontját képezi. A torony csúcstömbjét ettől
a
tornyocskától kis csorba választja el. Könnyen le a csorbába, és ebből meredek tömbökön és
lépcsőkön a torony lapos tetejére (1 ó 30 p; 38. és 39. ábra). (A gerinc alatt haladva 45 p,
igen könnyű.)
(Bröske K. és Häberlein S., 1905 IX. 11.)
247.B A Menguszfalvi-Békás-tavak katlanából (DK-ről)
A Nagy-Békás-tótól (217.A) omladékon ény., majd ny. irányban fel a Békás-tavi-katlan legfelső teraszára, amelyet az Olga-csúcs és az Ökör-hát-gerinc félkörben vesz körül (246.A). Innen tovább törmeléken a két gerinc csomópontjához. A csomópontot képező gerinctornyocskáról rövid mászással a toronyra (1 ó 30 p).
247.C Északnyugati gerinc a Menguszfalvi-csorbából
A csorbából a két lépcsőben felépülő meredek falon fel a tetején fekvő, északra kiugró lapos
térségre. Erről az É—D irányú, meredek és kitett gerincélen egyenesen fel az előtornyocskára,
amelyet kis csorba választ el a csúcstömbtől. A csorbából a csúcstömb 4 m magas áthajló, sima
zárófalán szabad húzódással fel (érdekes hely). A csúcstetőn a legmagasabb pontig (20 p; 39.
ábra).
(Bröske K. és Häberlein S., 1905. IX. 11.)
247.D Északkeleti fal, az Ökör-hát-katlanból
A Tengerszemtől - mint 250.F alatt - az Ökör-hát-katlanba (1 ó), amelynek zárlatából emelkedik
ki a torony 230 m magas ék. fala. A katlan törmelékes-havas aljában fel, de még felső vége alatt
a bal oldalán egy alacsony sziklaövön át egy nagy lejtős törmelékmezőre, amely a torony ék.
falának tövében végződik. A falba a tövéből kiinduló, igen hosszú kémény vágódik. A kémény
legalsó 15 métere V. Részben a kéményben, részben mellette még 100 m-t tovább, míg két vályúra
ágazik szét. A jobb oldaliban 40 m-t fel, azután néhány méterrel az alatt a hely alatt, ahol a
vályú sekély beszögellésbe megy át, b. egy újabb vályúba, amely a fal legfelső része alá visz
fel. A vályú itt több kéményre szakadozik, amelyek közül a bal szélső az ény. gerincnek a
csúcstömb és ény. előtornyocskája közötti kis csorbájára torkollik. A kéménynek ebben az ágában
fel a csorbába, és ebből a 4 m magas zárófalon fel a csúcsra, vagy pedig kevéssel a csorba alatt
néhány méternyi kitett oldalmenet b., és áthajló tömbökön a csúcstetőre (3 ó; 39. ábra).
(Groński S. és Uznański A., 1930. VII. 24.)