A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

250 Keleti-Menguszfalvi-csúcs (2404 m, *2398 m)

A három Menguszfalvi-csúcs közül a legkönnyebben megmászható. Meglátogatása gyönyörű kilátása miatt kevésbé gyakorlottak részére is igen ajánlható. A Keleti-Menguszfalvi-csorba (DK) és a Vadorzó-hágó (ÉNy) közt emelkedik. Ény. gerincéből a Vadorzó-hágó fölött egy jellegzetes tornyocska - a Chłopek (Parasztocska) - nő ki. A csúcsból ÉK felé egy meredek oldalgerinc indul ki, amely kb. 250 m magas fallal törik le a Tengerszemhez, é. falából pedig rövid oldalgerinc húzódik a Tengerszem katlana felé előretolt Vadorzó-kilátóig (Kazalnica 2159 m.) A gerinc itt kb. 500 m magas, rendkívül meredek ék. fallal törik le a Tengerszemhez. A két gerinc között a lengyelek által "Sanktuarium"-nak (Szentélynek) nevezett, alul meredeken letörő horpadás van.

250.A Délkeleti gerinc a Menguszfalvi-csorbából

A csorbából kiinduló gerinc hátából kezdetben apró, repedezett tornyocskák emelkednek, amelyek a gerincél alatt, a d. oldalon megkerülhetők. Mögöttük a füves gerincen tovább, ennek egy meredekebb, sziklás részéig, ahol egy táblás vályúban fel. Ezután ismét széles füves, omladékos hátként emelkedik a gerinc a csúcs mellékormáig, amelyről egy kis sziklafogat átmászva, végül egy meredek, durva felületű kőlapon át a ny. főoromra (20 p; 39. és 40. ábra).
(Englischné Jülg A. és Englisch K. - id. Franz J. vezetővel, 1903. VIII. 9.)

250.B Délnyugati fal, a Nagy-Hincó-tó katlanából

A 250 m magas fal közepén bemetszett és két borda által közrefogott nagy szakadéka azon a ponton torkollik a törmelékre, ahol a rézsút b. a Vadorzó-hágóra felvezető pad kezdődik. A szakadék alsó részében egy nagy, áthajló sziklatömböt j. megkerülve, itt a szakadék beékelt tömbökkel teli kéménnyé szűkül. Ezután az erősen szélesedő és laposodó szakadékban az ény. gerincnek a csúcstól b. fekvő csorbájába (1 ó 30 p).
(Stelmachówna M. és Zaremba S. K., 1930. VIII. 27.)

250.C A Vadorzó-hágóból, az északnyugati gerinc déli megkerülésével

A hágóról néhány métert le a hincó-tavi oldalon, és vízszintes irányban ki a csúcs oldalába. Több borda és vályú keresztezése után a sziklák fölöttünk járhatóbbakká válnak, és itt egy a hegyoldalban egyenesen felhúzódó törmelékes folyosóban fel. A felső részében homokossá váló folyosó végül egy keskeny bemetszésben eléri az ény. gerincet. Ezen j. a nagy tömbökkel borított gerincháton a csúcsra (20 p).

250.D Északnyugati gerinc, a Vadorzó-hágóból

A hágóból, a fölötte álló "Chłopek"-et (Parasztocskát) j. megkerülve, a mögötte fekvő csorbába. (A Parasztocska innen III.) Ebből alacsony falacskán, majd utána táblás beszögellésben fel a meredeken felszökő gerincre. A gerinctől j. sekély, meredek vályúban vissza a gerincre. A fölÖttünk feltörő falacska alatt 2 m oldalmenet j., azután egyenesen fel a felszökés tetejére. Néhány kisebb sziklafog átmászása után egy újabb felszökéshez érünk, amelyre egyenesen fel. Ezután a gerincen a csúcsra (30 p; 39. és 40. ábra).
(Bröske K. és Häberlein S., 1905. IX. 11.)

250.E Északi fal, a Halastótól

A fal bal felének tövéből é. irányban rövid oldalgerinc ágazik ki, amelynek végpontja, a Vadorzó-kilátó magas fallal törik le a Tengerszemhez. A Halastótól a 251.B úton addig, ahol ez az oldalgerinc a Keleti-Menguszfalvi-csúcs é. falában elvész (3 ó). Innen indul ki az a párkány, amely a falban j. emelkedve, a Vadorzó-hágóhoz vezet fel. Ezt a padot csak egészen keveset követjük, azután az é. fal jól lépcsőzött szikláin eleinte egyenesen, azután kissé j. fel az ény. gerincre. A gerincen b. néhány perc alatt a csúcsra. (A párkánytől 30 p; 40. ábra.)
(Karlowicz M., Staniszewski A. és Zaruski M., 1908. VII. 14.)

250.F Északkeleti gerinc, a Tengerszem katlanából

A Tengerszem d. oldaláról a törmeléken fel annak a széles szakadéknak a torkolatához, amiben kis patak folyik le. A szakadékban - áthajló lépcsője alatt - egy j. elágazó kisebb mellékágáig. Ebben fel, majd néhány méterrel a j. levő sarkantyú fölött j., és törékeny, füves sziklákon a katlan fallépcsőjéből jövő széles bordára. Füves terepen fel, majd j. a patakocska felé. Ennek jobb oldalán, füves lépcsőkön fel az Ökör-hát-katlanba (kb. 1800 m, 1 ó). Innen j. fel a katlant jobbról határoló ék. gerincre, amelyet egy füves vályúban a legalsó meredek lépcsője fölötti kis csorbában érünk el. A gerincen helyenként kissé a bal oldalán fel. Majd a legnagyobb felszökés alatti kis csorbába. Mind ezt, mind a következő gerincfelszökést kissé a jobb oldalon kerüljük meg. Tovább a gerinc kiszélesedik, meredeksége alábbhagy és felvisz a csúcsra (2 ó; 39. és 40. ábra).
(Korosadowicz Z. és Żuławski J. W., 1935. VII. 25.)

250.G A Vadorzó-kilátó (Kazalnica) északkeleti fala

A Keleti-Menguszfalvi-csúcs é. falából kinövő, rövid kis gerinc kb. 500 m magas, félelmetesen sima és meredek fallal törik le a Tengerszemhez. Ezen a falon a legnehezebb tátrai mászóutak vezetnek fel.

G.1 A fal jobb oldalán

Helyenként törékeny kőzet. A Tengerszem ny. partjáról fel az ék. falból a tó felé legmélyebbre lehúzódó sarkantyú előtti beöblösödéshez. Ebből világos sziklák között egy kémény húzódik felfelé. Ebben 25 m-t fel, majd a jobb oldali falán, fehérre mosott sziklán füves terepre. Ezen ferdén j. fel, majd egy háromélű áthajlás irányában b. Kissé j. a tető esésvonalától egy kiálló tömb alkotta erkélyre, kb. 15 m-re az említett tető alá. (A beszállástól kb. 150 m.) Az erkélyről vízszintes harántozás b., először sima falacskán, majd könnyebb ereszen és padon keresztül 30 m-t. Ezután 40 m-t fel füves, sziklás terepen egy széles, törékeny kéménybe. (Alsó kémény.) Ebben a végéig (35 m), egy nedves fal alá. (A fal kulcshelye.) Utána b. könnyebb táblás térségre. Erről - b. a falacskától — 12 m-t egyenesen fel egy bordán (V), és ferdén j. füves padra, egy nedves áthajlás alá. A padon j. a végéig egy áthajlás alá. (Jó biztosító hely.) Innen j. törékeny és meredek táblákon 3 m-t egy sekély bemetszésbe. Ebben 2 m-t le egy füves lépcsőre, egy megtört pillér mögé. A lépcsőről j. fel egy áthajláson át (VI) a pillér élére, és ezen 10 m-t fel. Tovább vagy a pillér élén, vagy a jobb oldalán egy repedésben fel egy füves térségre. Erről rövid kéménykén kevésbé meredek terepre. (Innen jobb felé lehetőség van a kiszállásra.) Egy b. hajló táblán keresztül fel egy nagy fülkébe. Ebből néhány méter harántozás b., egy fehér sziklákból álló borda alá, és ezen 20 m-t fel, és b. egy bemetszésen keresztül a nagy kémény kezdetéig. (Felső kémény.) Ebben két lépcsőn keresztül (V- IV) a kiszélesedéséig. Tovább a kéményben a második toronyig. Itt egy bordát j. megkerülve a tetőre (7 ó). Az első megmászás alkalmával mesterséges segédeszközöket is használtak, de ma már ezek nélkül, végig tiszta mászással jutnak fel (39. ábra).
(Łapiński Cz. és Paszucha K., 1942. VIII. 31.)

G.2 A bal oldali (Długosz-) pilléren

Egyike a legnehezebb tátrai mászóutaknak. Falszegek A1-től A4-ig. Beszállás a törmelékbe legmélyebben lehúzódó sarkantyú legalsó pontjától kissé b. Fel egy kéményszerű repedésben a tetőszerű áthajlásig. A tető alatt egy bordácskán át harántozás b. (V), egy kinyomó fal alatti füves lépcsőre. A falon fel és j. (VI) a második lépcsőre, a tető fölé. Füves falacskán fel kissé j., egy füves padra (V—VI). Füves, tömbös terepen fel egy hajlott repedés alá. Ettől harántozás b. egy feltűnő sötét bordára, azon fel, és egy táblán keresztül füves térségre. Füves lépcsőkön ferdén b., egy nagy, elvált tömb alatti újabb füves térségre.
A tömbtől b. egy táblán át (V) ismét füves térségre. Erről egy bordán és szabad tömbökön füves térségre. A térségről néhány métert fel, majd tömbök mentén j. harántozva 10 m-t egy bordán fel, a legfelül levő füves részre, a pillér áthajlásának esésvonalában. Egy kis tető irányában harántozás b. fel (V), és tőle j. egy repedésben és falon fel (A2 és A3), egy ferde tábla alá. Erre fel (VI és A4), majd rövid vályúban fel, és b. meredek táblára (VI és A1). Ferdén j. egy repedésbe a tetőben (A1), és benne fel (V és A3). Tovább a bal élén néhány métert (A3) meredek táblára, a tető áthajlása alá. A tábla bal szélén fel (A2) egy áthajló vályúba. (Egy lépcsőn jó biztosító hely.)
A vályúban 12 m-t fel az áthajlás alá (A2—A3). Két expanziós szeg mellett b. és egy újabb vályúban 3 m-t (A4), azután 2 m harántozás j. a tábla mentén egy jó repedésbe a tetőben. Ezen fel (A3) a tető fölé egy táblára. Tömbön és táblán 3 m-t j. (biztosító hely). Falacskán fel (A2). és ferdén j. egy áthajlás alatti füves lépcsőre (bivakhely). A lépcsőről egy áthajló repedésben, b. a tetőről fel a végéig (A2); és tovább még néhány métert egy bordára (V és A2). Ezen fel (V) egy lépcsőre. az áthajlás alá. (A fölöttünk levő szegek egy sikertelen átmászási kísérletnél maradtak a falban.) A lépcsőről 8 m kötélhúzásos harántozás b., egy hajlott repedésbe. Innen tovább b. egy háromszögletű kihajló tábla esésvonalába. Fel néhány métert (A2) a táblára. Erről újabb 2 m harántozás b. egy másik táblára, ezen b. egy repedésbe, s ebben a pillér élére. Kis falon 8 m-t fel (VI) egy füves padra. Átlépve a pillér élén, a bal oldalára fel b. egy 4 m-es falacska alá. Ezen fel (V) füves terepre, erről j. egy áthajláson keresztül (A2) egy vályúba, ebben fel (V). A kéményszerű élen b. az áthajlástól könnyebb terepre, és ezen ferdén j. füves padra a pillér élén. Erről néhány métert fel egy áthajló fal alá, ezen 2 m-t fel (V). Az áthajlást a bal oldalán megkerülve a fölötte levő hajlott tömbre. A tömbtől j. a falon levő vályúban fel, egy nagy sziklás térségre. Innen kissé j. egy füves párkányra, ezen 30 m-t j., és egy táblán keresztül egy kéménybe. Ebben sziklás-füves terepre. Itt j. 30 m-t táblás lépcső alá, ezen fel egy füves horpadásba. Ebben 25 m-t fel egy nyergecskébe a pillér tetején. (A körülményektől és a segédeszközök használatában való jártasságtól függően 10—15 ó; 39. ábra.)
(Chrobak E., Heinrich A., Kurczab J. és Zdzitowiecki K., 1962. VI.27—VII.9.)

G.3 A Vadorzó-kilátóra (Kazalnica) a Halastótól

Lásd a 251.B útvonal leírását.