266Zerge-tavi-toronyok
A Hlinszka-toronynál kiágazó hosszú Bástya-gerinc a Zerge-tavi-tornyokkal kezdődik.
Az é. a
Nagy-Zergetavi-torony, a d. a Kis-Zergetavi-torony. Az előbbit - é. felé - a Hlinszka-toronytól a
Bástya-csorba, az utóbbit - D felé - a Hátsó-Bástyától a Zerge-tavi-csorba választja
el.
Első
megmászók:
Nagy-Zergetavi-torony: Klemensiewicz Z. és Maślanka J., 1905. VIII. 23.;
Kis-Zergetavi-torony: Dyhrenfurth G. O. és Rumpelt H., 1907. VI. 13.
266.A A Bástya-csorbából, az ény. gerinc megkerülésével
A Bástya-csorbából a Mlinica-völgybe (Malompataki-völgybe) lehúzódó hófolyosót a
Nagy-Zergetavi-torony oldalán egy borda határolja, amely egyúttal a folyosót a Nagy-Zergetavi-torony ny.
lejtőjétől elválasztja. A csorbából néhány sima sziklalépcsőn és rövid meredek kéményben egyenesen fel a
bordára. Innen az ény. gerinc alatt törmeléken, füvön gyenge emelkedéssel keresztezzük a lejtőt, a
Nagy-Zergetavi-torony csúcstömbjének tartva. Ez alatt még egy keveset tovább és miután megkerültük,
füves lépcsőkön könnyen fel a toronyra (25 p).
(Klemensiewicz Z. és Maślanka J., 1905. VIII.
23.)
Útváltozat. A torony alatti lejtőről még b. a csúcstömbtől, a közte és a tőle É-ra levő fantasztikus
toronycsoport között felhúzódó lapos vályúban fel az ény. gerincre, s ennek kitett élén a csúcsra (III).
(Horn K. L. és Serényi J., 1909. VIII. 7.)
266.B Keleti fal, a Menguszfalvi-völgyből
A fal magassága - minthogy a fal alapvonala jobbról balra erősen lejt - a jobb szélén kb. 250 m, a bal szélén kb. 350 m.
B.1 A Nagy-Zergetavi-torony keleti pillére
Beszállás a Bástya-csorba k. szakadékának torkolatánál. A pillér jobb oldali falán
fel egy b. hajló
beszögellésig, és ebben fel a pillér élére, amelyet kb. kétötöd magasságában, alsó felszökése fölött
érünk el (idáig igen kellemetlen, omlatag terep). Tovább végig ajó kőzetű pilléren az oromra (3 630
p).
(Bublík O. és Puškáš A., 1954. IX. 11.)
B.2 A falközépen át
A fal alsó részének közepén hatalmas hasadék. Ebben fel. Ahol a hasadék füvessé válik, egy
áthajláson át szeghasználattal. A következő áthajlásra balról fel. A hasadék nemsokára könnyű
folyosóba megy át. Ebben a csúcs alatti falak alá, tövükben rézsút b. fel (az oromrésre is
kiszállhatunk), és kevéssel a gerinc alatt j. emelkedő padon a torony tetejére (3 ó).
(Gálfy
I. és Vavro P., 1961. VIII. 15.)
266.C Délkeleti gerinc, a Zerge-tavi-csorbából
A csorbából kiinduló gerincnek többnyire a mlinica-völgyi (malompatak-völgyi) oldalán könnyen
fel a Kis-Zergetavi-toronyra (10 p), erről meredekebben le a tövében fekvő oromrésbe, egy
gerincbütyköt átmászva tovább, és részben az élen, részben alatta a mlinica-völgyi oldalon, át a
Nagy-Zergetavi-toronyra (20 p, 41. ábra).
(Klemensiewicz Z. és Maślanka J., 1905. VIII.
23.)
266.D A Nagy-Zergetavi-torony nyugati fala, a Mlinica-völgyből (Malompataki-völgyből)
A Nagy- és a Kis-Zergetavi-torony falait a mlinica-völgyi oldalon az oromrésből lehúzódó mély
szakadék választja el egymástól, ezért mindkettő önállónak látszik. A Felső-Zergetavi-tótól (281.B)
törmeléken a 180 m magas fal alá. Ezen a csúcs esésvonalában egy vályú húzódik végig, amelyben két
odú van. Beszállás az odútól j. Ferdén b. emelkedve, néhány méterrel az alsó odú fölött keresztezzük
a vályút, és mellette haladva emelkedünk a felső odú fölöttí magasságig. Innen b. kanyarodunk arra a
tompa hátú bordára, amely a fal ény. (bal) szélén húzódik fel a csúcs alá. A borda tábláin fel a
torony dk. gerincére, s ezen b. a Nagy-Zergetavi-torony tetejére (1 ó).
(Grósz A. és
Wiegandt A., 1920. IX. 11.)
266.E A Kis-Zergetavi-torony nyugati fala
A Felső-Zerge-tótól (281.B) a fal alá. Ennek alsó bal sarkában két egymás fölött elterülő, néhány
négyzetölnyi törmeléktérség. Beszállás az alsó térség jobb széléhez egyenesen felvezető vályulatba,
amelynek irányában tovább könnyen a felső térségre. Ennek jobb felső sarkából egy zsinóregyenesen
felhúzódó, kissé bal felé hajló csatorna indul ki. Ebben 25 m-t fel, a bal oldali bordán jó
biztosító csücsök. Tovább 20 méternyi mind nehezebb mászással a csatorna felső zárófaláig. Innen a
csatornát délről határoló falon, kicsiny, de szilárd fogásokon igen szellős oldalmenettel 6 m-t
vízszintesen j. A borda sarkán túl már könnyebb. Egy kötélhossz után rá a csúcs középvonalában
fölfelé futó borda hátára, ezen a torony tetejéig (7 ó 30 p).
(Grósz A. és Wiegandt A.,
1920. IX. 18.)