A Magas-Tátra hegyvilága
Dr. Komarnicki Gyula

264Hlinszka-torony (2334 m)

Hlinská veža Hlińska Turnia Hinzenturm

A Hlinszka-torony minden oldalról meredeken feltörő, szép sziklaorma é. sarokpontját képezi a hatalmas, soktornyú Bástya-gerincnek, amely a Kriván-csoport főgerincéből ebben a csúcsban ágazik ki dél felé. A Bástya-gerincen hozzá legközelebb eső orom a tőle délre emelkedő Nagy-Zergetavi-torony. Északkeleti szomszédja a kis Kapor-torony. A csúcsából Ny-ra húzódó gerincben a Mlinica-hágó (Malompataki-hágó) választja el a Csorbai-csúcstól. A toronyról igen szép a kilátás.
Első megmászók: Dyhrenfurth G. O. és Rumpelt H., 1907.VI.13.

Bástya-gerinc a Menguszfalvi-völgyből
Bástya-gerinc a Menguszfalvi-völgyből

264.A Északkeleti gerinc, a Hlinszka-csorbából

II+/9

Törékeny kőzet. Az ék. gerinc bejárásánál célszerűbb nem a Hlinszka-csorbából, hanem az Alsó-Kapor-hágóból kiindulni, amely esetben a Kapor-torony átmászásával jutunk a Hlinszka-csorbába (30 p).
A csorbából kezdetben ferdén j., azután a gerinc élén és a Menguszfalvi-völgy oldalán fel. A gerincet újból keresztezve a hlinszka-völgyi oldalra, ahol egy sekély vályúban fel a gerinc felszökéséig. Alatta b. fel egy füves padra, s ezen tovább (a menguszfalvi oldalon) egy hatalmas, széles kémény tövébe. Itt ágazik el a 265.A út. Néhány lépéssel odább egy jobbra hajló, ferde hasadékban (legnehezebb hely) egy kényelmes odúba. Ennek bal oldali falán jól járható terepre, amelyen néhány lépést j., és a nagy kémény végét keresztezve a Hlinszka-völgy oldalára, ezen az oldalon fel a tetőélre, és ezen a csúcsra (1 ó 30 p).
(Le: Martin A. és Planck K., 1908. VI. 13.;
fel: Komarnicki R., Kordys A. és Maślanka J., 1910. VII. 28.)

264.B Déli gerinc, a Bástya-csorbából

I/9

A gerinc rosszul rétegezett sziklákkal kezdődik. Ezeken a mlinica-völgyi oldalon fel egy függőlegesen felszökő sziklalépcsőig, amelyet keskeny hasadék repeszt végig. Ezt b. füves padokon megkerülve (a hasadék II+), fölötte ismét a gerincre, amelyen tovább a csúcsra (30 p).
(Dyhrenfurth T. és Rumpelt H., 1907. VI. 13.)

264.C Délnyugati fal, a Mlinica-völgyből (Malompataki-völgyből)

I/9

A Felső-Zerge-tótól törmeléken a fal tövébe. Beszállás a Csorbai-csúcs felé néző vízmosás fekete szikláinál; ezeken fel, és a csúcs dny. oldalán, inkább a lejtő bal térfelében a csúcsra (45 p).
(Hefty Gy. A. és Schweickhart O., 1911. VII. 3.)

264.D Nyugati gerinc, a Mlinica-hágótól (Malompataki-hágótól)

I—II/9

A gerinc 5 m-es felszökéssel kezdődik, amelyre egyenesen fel. A következő vízszintes él egy kis csorbába törik le, amelybe egyenesen le. (Ezt a Mlinica-völgy oldalán egy párkányon megkerülhetjük.) Az élen fel a csőrszerűen áthajló tömb alá. A tömb és a j. hozzátámaszkodó tábla közötti hasadékban fel a tábla felső peremére, és erről szabad felhúzódással a sziklacsőr tetejére, amelynek élén végiglógázunk. (Ez j. vagy b. megkerülhető.) Három kis gerincbütyök élén át egy kis toronyig, amely túloldalt áthajlik. Ezt az é. oldalon táblás párkányon megkerülve a mögötte levő csorbába. Egy könnyű bütyök után a gerincen keresztben álló homlokfal tövében levő csorbából egy b. emelkedő párkányszerű vályúban fel b., az áthajló toronyfej alatti kis gerincbemetszésbe. Innen egy felszökésre egyenesen az élen, a következő vízszintes gerinc túlsó végén egy csorbába. Innen a füves háton tovább egy 10 m magas, hajlott tábláig. Erre fel és a gerincen a csúcsra (45 p).
(Martin A., Planck K., 1908. VI. 13.)

264.E Északi fal, a Hlinszka-völgyből

II/9

A Poprádi-tótól a Felső-Kapor-hágóra (261.I.A). Erről a Hlinszka-völgy felé keveset le, és az omladéklejtőn át a fal alá (2 ó 30 p).
Ezt K felé a Hlinszka-csorbából lehúzódó hószakadék határolja. Az alsó sima és függőleges falgyűrű megkerülése céljából a hószakadékban kb. 50 m-t fel, míg a falba egy egész kicsiny, vályúszerű beszögellés nyílik. Itt beszállás a sziklákba. A beszögellésből néhány métert egyenesen fel, azután füves lépcsőkön ferdén j. fel a vályú melletti bordára. Nem messze j. fent, a következő bordában egy kis nyereg, amelyhez egy széles fűpárkány visz fel. (A párkány a falon végigvonuló párkányrendszerhez tartozik.) A nyeregből párkányokon j. Két borda keresztezése után egy b. felhúzódó, szakadékszerű horpadás. Itt - a horpadás elején — egy élesen b. (keletre) húzódó, s gyengén emelkedő kényelmes párkány kezdődik, amely egy messze b. levő bordához vezet, és ezt egy törmelékes térségnél éri el. Még kb. 20 m-rel a borda előtt egy élesen j. vezető, keskeny szegélyen és a jobb oldali lépcsőn fel a fent említett horpadásba. Ez egy egész vályúrendszert alkot, amely ferdén b. vezet fel. Ahol a vályúk a bal oldali bordához közelednek, keveset j. harántozunk egy keskenyebb és meredekebb vályúhoz, amely egy vöröses, toronyszerű sziklafej felé visz. Kevéssel ez alatt ismét kissé j., és fel a ny. gerincre a csúcs mellett (1 ó 15 p).
(Komarnicki Gy., 1911. VI. 26.)

(A fal alsó letörései is átmászhatók. Igen kitett. III. Beszállás kb. a csúcs esésvonalában. Meredek, táblás falacskákon egyenesen fel egy füves-sziklás vályúba a végéig. Itt - gyengén áthajló sziklák alatt - egy kitett táblán j. fel egy táblás lépcsőre, innen rézsút b. egy derékszögű, fehéres táblához, ezen és a fenti gyengén áthajló lépcsőn fel füves sziklákra, egy függőleges, igen törékeny vályú kezdetéhez. Ebben áthajlásáig, innen j. és fel egy hajlott kis táblához. (Jobbra tőle a fal és egy elálló sziklatömb között jó biztosító hely.) Párkányokon oldalmenet b., könnyebb terepre, amelyen az alsó falletörések fölötti párkányrendszerre (1 ó 30 p).
(Drojecka R., Janusziewicz L. és Panek J., 1937. VIII. 4.)

264.F Bástya-gerinc (Hrebeň bášt, Grań Baszt, Basteigrat)

II—III/9

A főgerincből a Csubrinánál DNy felé kiágazó Kriván-csoport orográfiájának érdekessége, hogy a csoport főgerincéből öt párhuzamosan délre futó, nagy oldalgerinc a Bástya- és a Szoliszkó-gerinc, valamint az Osztra, a Krátka és a Kriván d. gerincei ágaznak el. Ezek közül a Hlinszka-toronytól kiinduló, a Menguszfalvi- és a Mlinica-völgyet (Malompataki-völgyet) egymástól elválasztó Bástya-gerinc a leghatalmasabb.
Az egész Bástya-gerinc bejárása (II—III), amit legjobb É-D irányban megtenni, tájilag igen szép és a következő részekből tevődik össze:

(Összesen 6 ó; a 271.B út IV, de a nehéz rész kihagyható; lásd részben a 41. ábrán.)