283Triumetal (2431 m)
A Triumetal a Kriván-csoport legtekintélyesebb ormai közé tartozik. Csúcsában három gerinc találkozik. A Triumetal k. gerincének tornyából (2323 m) a Hlinszka-völgybe hatalmas pillér (é. pillér) esik le. A pillér két - magasan a Hlinszka-völgy alja fölött fekvő - katlant választ el egymástól. A pillér k. oldalán (a pillér és a Csorbai-csúcs között) fekszik a "Kiskert", a ny. oldalán (a pillér és a Triumetal között) a "Nagykert". E katlanok mindegyikéből feljuthatunk a 2323 m magas toronyra (Döller-tavi-torony), melyen át a Hlinszka-völgyből felvezető legkönnyebb utak vezetnek a csúcsra.
283.A Délkeleti hegyoldal, a Mlinica-völgyből (Malompataki-völgyből)
A Mlinica-völgyben (Malompataki-völgyben) fel a Szentiványi-tóhoz (282.A - Csorbai-tótól 3 ó). Innen omladékon a Triumetal csúcsának irányában a csúcs dk. hegyoldala alá. Az első részében sziklás, feljebb füves hegyoldalon a csúcsra, de könnyebb, ha az egyenes út helyett vagy kissé b. a csúcstól a d. gerincre vagy kissé j. a k. gerincre megyünk fel, és így a csúcsra. (A Szentiványi-tótól 1 ó 30 p.)
283.B Gerincátmenet a Furkota-csúcsról (d. gerinc)
A Furkota-csúcs 286.B vagy C útjával kapcsolatban a legkönnyebb út a Triumetalra.
A
Furkota-csúcsról a Triumetalra átvezető gerincen és csak helyenként kissé a jobb vagy
bal oldalán, a d.
és k. gerinc találkozási pontjára, és tovább a csúcsra. (A Furkota-csúcsról 30 p.)
283.C Északnyugati gerinc, a Felső-Terianszko-csorbából
A csorbából a gerincen fel egy torony felszökéséig, alatta ferdén j. (III), végül oldalt a torony
tetejére. Túloldalt az élen le egy kis csorbába, s az emelkedő gerincen fel, míg az ismét felszökik.
Alatta egy jobbra emelkedő táblán egy fűpárkányra, amely a Nefcer-völgyi oldalon egy széles fűtérségre
vezet fel. Ennek túlsó végéről a gerincjobb oldali falában egy 15 m magas, sima kéményben fel a
gerincre. Ezen néhány lépcső és egy keskeny repedés után a csúcsra (45 p).
(Król I. és Panek
E., 1906. IX. 1.)
(Az ény. gerinc, összekötve a Felső-Terianszko-csorba 284.B útjával, nagyszerűségében az é. fallal vetélkedő út a Triumetalra.)
283.D Északi fal a Hlinszka-völgyből
A Triumetal é. fala a Hlinszka-völgy d. oldalán magasan fekvő katlanból (az ún. "Nagykert") emelkedik. Ez a katlan a völgy aljából egyenesen is elérhető (261.I.B). de a hágóról jövőknek - a magasságvesztés elkerülésére - a legjobb, ha a hágóból csak keveset mennek le a völgy aljába, azután kitérve a völgy d. lejtőjére, ezt keresztezik a pillér tövéig. amely körül be a "Nagykert" katlanába. (A Kapor-hágóról 1 ó.) A falra jellegzetesek óriási méretű táblái.
D.1 A fal első átmászóinak útja
A Nagykertben omladékon és havon a beszálláshoz a falból legmélyebben alányúló széles sarkantyú
homlokfalának jobb felén (30 p). A hóról átlépve a sziklára, egy vízszintes, táblás párkányra,
amelyen néhány métert j., közel a sarkantyú ny. széléhez, egy 2 m magas táblás beszögellésben egy
sziklalépcsőre, ahol egy magasabb, j. vezető, rövid párkányig. Anélkül, hogy a párkányt követnénk, a
lépcsőről b. keskeny szegélyen, alig emelkedő, 20 m hosszú oldalmenettel tagozottabb sziklákra. Még
30 m-t tovább ferdén b. fel egy rövid (4-5 m) vályúig. Ettől élesen j. táblás párkányokon 25 m
oldalmenet egy egyenesen felhúzódó, sekély vályúhoz, amely fent áthajló falban vész el. (A vályút j.
egy alig 2 m magasan kiemelkedő borda határolja; balról egy óriási, sima és kevésbé hajlott
táblafelület. Itt ágazik el j. a D.3 út.) A tövében gyengén emelkedő párkányokon élesen b., majd
zegzugban (általában b.), táblás lépcsőkön egy hajlott nagy táblához, amely az iménti
táblafelületnek a bal szélén fekszik. A táblán két párhuzamos, sekély repedés. A bal oldali,
rövidebb repedésben fel a bal élére. (Balra ettől egy nyitott folyosó, amelyben víz folyik.) Balra a
sarok körül s oldalról fel a bordán valamivel magasabban fekvö törmeléktérségre. (Itt ágazik el a
bordát tovább követő D.2 út.) Erről a vályú jobb oldali szikláin kb. 2 kötélhosszat fel, egy kis
térségre. Itt a vályút b. keresztezzük, és túloldalt egy b. kivezető, gyengén emelkedő párkányt
követünk. Még egy, tovább b. fekvő (két ágat alábocsátó) vályút keresztezve, annak túlsó (bal
oldali) szikláin zegzugban a fölöttünk katlanszerű falrész felé, egy nagy, lejtős törmelékteraszra.
Tovább füves, mállékony kőzeten ferdén j. fel a markánsan előugró bordára, azután a bordán a még 5
m-rel magasabban fekvő legfelső lépcsőjére, ahol a falba olvad. Innen kb. 40 m hosszú, széles
törmelékpadon j. egy sarokhoz. Fölöttünk a zárófalnak kétoldalt legmagasabban kiemelkedő pontjai
közt bemetszett kis gerinccsorbához, egy itt még nem eléggé kifejezett vályú húzódik fel. A jobb
oldali sziklákon zegzugban fel, azután b. a vályúba, amelyben kb. 50 m-t a csorbáig. A csúcs innen
kb. 20 m-rel Ny-ra van (4 ó).
(Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1911. VI. 30.)
D.2 A falközépen át a csúcsra
A D.1 úton az elágazásig. A bordán valamivel magasabban levő törmeléktérségről a bordán és ennek több felszökésén végig. A legfelsőre egy kéménybe, melyből a zárófalak alatti törmelékes teraszokra. Ezeken a főorom fala alá, és ezen párkányról párkányra fel a csúcsra (3 ó 30 p).
D.3 A fal jobb felén, az ény. gerincre
A fal jobb felét óriási méretű táblák jellemzik. A D.1 úton az elágazásig. Itt j. ki az óriási táblára, amelyen át felületesen bemetszett, sekély repedéssorozat visz fel az ény. gerinc legfelső csorbájára (3 ó 30 p). Innen a gerincen (283.C) b. fel a csúcsra (20 p). Az é. fal legszebb útja.