A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

308Kriván (2496 m, *2494 m)

A Magas-Tátra főgerincéből a Csubrinánál DNy felé kiágazó hatalmas szárnyvonulat végén, mintegy a Tátra ny. végváraként tör fel a magasba a Kriván ferde szarvú orma. Minden oldalról elszigetelt, hatalmas tömege szabadon nő ki a tövében elterülő völgyekből, és bárhonnan is nézzük, mindenfelől ugyanaz a jellegzetes, ÉNy felé meredeken lemetszett alakja van. A Kriván ormából számos gerinc sugárzik ki. Ezek közül az ÉK, majd K felé húzódó gerinc által - amely a Spara-hágóhoz ereszkedik és a Krátkától választja el - függ össze a Tátra hegyrendszerével. A d., dny. ny. és ény. irányban ereszkedő oldalgerincek pillérekként támasztják a Kriván tömegét. A d. gerinc alsó része egyre szélesedve, az ún. Pál-hátban (Pavlova-hátban) fut ki. A dny. gerinc, amelynek két jellegzetes lépcsője a Felső- és Alsó-Priehyba (Felső- és Alsó-Kriván-váll) (1992 m és 1775 m), a Grunik (Kis-hát) (1575 m) erdő borította púpjában végződik. Az ék. gerinc kevéssel a csúcs alatt a Nefcer-völgy felé kitolt és ehhez óriási fallal letörő vállat alkot (Kriván-váll, kb. 2395 m). Ebben a gerinc két ágra, a k. és ény. gerincre szakad.
A Krivánon már a XV. században aranyat bányásztak. A bányákat 1788-ban zárták be. A tárnák magasan fent a d. gerinc ny. és a Priehybák (Felső- és Alsó-Kriván-váll) é. oldalán voltak. A d. és dny. gerince a csúcs legkönnyebb, leghasználatosabb útja. Egyike a Tátra leghíresebb kilátóhegyeinek.
Első megmászó: Czirbesz András, aki 1773. augusztus 3-án járt rajta, de valószínű, hogy a bányászok már korábban is jártak a csúcson.

308.A A Vázseci-völgyből a Kriván-vállon át (K-ről)

A Kriváni-Zöld-tó é. végétől (307.A) a törmeléklejtőn, a Kriván k. falának tövében, nagy, sima táblák alá. Beszállás kevéssel b. attól a helytől, ahol a törmelék a legmagasabbra felnyúlik.
Könnyen fel egy széles, meredek párkányra, ezen j., míg tagolt sziklák lehetővé teszik, hogy a következő, magasabban fekvő, széles meredek párkányhoz másszunk fel, amely a Kriván egész k. oldalán végigvonul. A párkányon j. fel. Ahol kettéágazik, először a magasabb (bal) folytatáson, majd a két párkányt elválasztó bordán az ék. gerincre, ezen kb. 10 m-rel b. a Kriván-vállra, amelyben a k. gerinc találkozik az ény. gerinccel (2 ó), és az ék. gerincben folytatódnak. Ennek vízszintes, törékeny élén a meredeken feltörő fallá szélesedő csúcspiramis alá. Itt néhány lépést j. (nem követjük a j. kivezető széles párkányt), és ismét egyenesen fel. Végül két egymás fölött következő kéményben (II) a csúcsra. (A Kriváni-Zöld-tótól 3 ó; 42. ábra.)
(Horn K. L. és Serényi J., 1911. VIII. 28.)

308.B Déli gerinc

A d. gerincre a Csorbai-tótól, Podbanszkóról vagy a Három-forrástól a volt Rašo kapitány-menedékháztól indulhatunk.

B.1 A szokásos út

A villamosvasút Csorbai-tó állomásától a piros jelzésen (Felső turistaút, Magistrála) indulunk el a Kriván irányában. Szép erdei úton és tisztáson át, keresztezve a Furkota-völgy alját és a Furkota-patakot, j. elhagyjuk a völgybe bevezető sárga jelzést. Átkelve a Zlomisko-patak (Nagy-Omladék-patak) hídján, a Jamszko-tóhoz (Gödör-tóhoz) érünk (1447 m; 1 ó). Itt egy kék jelzésű út ágzik el j., ezen a Kis-Kriván d. gerincére (Pavlova-hát, Pál-hát). A széles, enyhén emelkedő fennsíkon É felé tartva találkozunk a j. (K-ről) feljövő sárga jelzésű úttal, amely után a Belanszkó-völgy zárlatában átkerülünk Ny felé, és nemsokára az út mellett a XV—XVIII. században művelés alatt álló arany- és ezüstbányák beomlott tárnáit és itt-ott még épületmaradványokat is láthatunk. A bányák után b. torkollik utunkba a Három-forrástól jövő zöld jelzésű út. Innen fel a Kis-Kriván (2334 m) mögötti Kriván-nyeregbe (Daxnerovo sedlo). Részben a Kriván nagy tömbökkel borított d. gerincén, részben kissé b. alatta a csúcsra. (A Jamszko-tótól, Gödör-tótól 3 ó 30 p; Podbanszkóról a Három-forrásig 1 ó; a Három-forrástól a volt Rašo kpt.-mh.-ig 10 p; a mh.-tól a Jamszko-tóig, Gödör-tóig 1 ó.) Végig piros jelzés.

B.2 A Csorbai-tótól vagy a Jamszko-tótól (Gödör-tótól) a Vázseci-völgyön át

A Csorbai-tótól (mint B.1) a Jamszko-tóhoz (Gödör-tóhoz). A tó után a Vázseci-völgybe vezető (jelzés nélküli) ösvény elágazásáig. (Útjelző tábla.) Ezen az ösvényen be a Vázseci-völgybe. Eleinte még erdőben, majd törpefenyők között kanyarog az út. A Kriván d. gerince, a Pál-hát (Pavlova-hát) a völgyet bal oldalán határolja. Egy órára az úttól való elágazástól egy rétre jutunk, amelynek hátterét a Kriváni-Zöld-tó nagy morénatömbökből álló tófala zárja el. (Itt ágazik el a Vázseci-völgyből j. a Száraz-völgy.) Itt b. egy sárga jelzésű szekérútra térünk (régi bányaút), amely a Pál-hát k. oldallejtőjén b. emelkedve, a Pál-hátra visz fel, amelyen egy útjelző póznához érünk (20 p; utunk itt egyesül a B.1 úttal), ezen a csúcsig. (A Csorbai-tótól 4 ó 30 p.)

B.3 A volt Rašo kpt.-menedékháztól a Pál-háton (Pavlova-háton)

A menedékháztól 10 p alatt a Három-forrás erdészlakhoz. Innen a Belanszkó-patak melletti szekérutat követjük. Az út az erdőben és a patak jobb partján maradva visz a völgyben fel. Az útból később ösvény lesz, amely a szurdokszerű völgy aljába vezet. Az ösvény egy darabig a patakmedret követi, s nemsokára egy szép vízeséshez érünk (45 p). Az ösvény itt j. kanyarodva elhagyja a völgy alját és a völgyfalon (az útelágazásnál jobbra) kis szerpentinekben kapaszkodik felfelé. Ez után (20 p) felérünk a Belanszkó-völgyet K-ről határoló Pavlova-hát d., nagy kiterjedésű lejtőjére. Innen az ösvény hosszú kanyarodókkal, kényelmes emelkedésben kígyózik a Pál-háton felfelé s egyesül a B.1 úttal (1 ó 15 p). Ezen tovább a Krivánra (2 ó).

B.4 A volt Rašo kpt.-menedékhaztól a Grunikon (Kis-háton) át

Zöld jelzés. A menedékháztól 10 p alatt a Három-forrás vadászlakhoz. Innen a Belanszkó-patak jobb partján, a lejtős réten (Kriván-rét) az erdő borította Grunik (Kis-hát) (1575 m) irányában fel, majd szerpentinekben kanyarog az ösvény a Grunik (Kis-hát) oldalában. A Grunik (Kis-hát) teteje alatt j. át a Gruniktól (Kis-háttól) a Kriván felé húzódó gerinchez (a Kriván dny. gerince), amelyet kevéssel a Grunik (Kis-hát) fölött érünk el (1 ó).
Az ösvény nem követi a gerincet, hanem oldalában maradva a Kopa (Kriván-domb (1767 m) hegyes süvegét a Krivántól elválasztó nyereg felé tart, majd a nyereg előtt (45 p) néhány szerpentinnel erősebben emelkedve, már magasan a nyereg fölött vezet tovább. A gerincet a Felső-Priehybánál (Felső-Kriván-vállnál) (1992 m; 1 ó; néhány jellegzetes szabadon heverő hatalmas sziklatuskó) érjük el, amely fölött meredeken tornyosul fel a gerinc a Kriván karcsú csúcssüvegéhez. Az ösvényen ki a gerinc d. oldalába, hosszú oldalmenetben keresztezve a lejtőt, végül be a d. horpadásba, s ezen átkelve (patak), a túloldali völgylejtőn a Pavlova-hát (Pál-hát) felől jövő B.1 ösvényre. Ezen tovább a Krivánra (1 ó 30 p).

308.C Nyugati fal, a Rút-szakadékból (Škaredý žľab)

A volt Rašo kpt.-menedékháztól a B.4 utat mintegy 30 p-ig a Kopa-nyereg (Kriván-átjáró) előtti útkanyaron túl követjük, ahol b. az úttól egy nagy kőember jelzi a Felső Cserkész ösvény kezdetét (2 ó 15 p). Ezt a helyet a B.1, B.2 vagy B.3 úton a Pavlova-hát (Pál-hát) felől is elérhetjük. Itt a Cserkész ösvényre, s ezen a dny. gerincre. (Az Alsó- és a Felső-Priehyba, Alsó- és Felső-Kriván-váll között.) Ezen át, mögötte be a szakadék erősen lejtő medrébe, és ezt közel vízszintesen keresztezve túloldalt a ny. gerinchez.
A szakadék medre két kifejezettebb teknőre oszlik. Az ösvényt a ny. gerinc melletti é. teknőben hagyjuk el, és a kb. 80 m-rel az ösvény fölött keresztben futó széles, karzatszerű padra, a ny. fal tövében. Ide a teknő bal szélén a ny. gerincig felérő fűlejtőn. A padon a ny. fal tövében addig oldalazunk j., míg a falban lejövő szakadék alatt állunk. Ez alul 15 m-t letörik. Beszállás a falba egy sima táblás vályútól kb. 15 m-rel b., ami a fal tövének kis beöblösödésébe torkollik.
Meredek, de jól lépcsőzött sziklán j. fel, a szakadék medrébe, alsó letörése fölött. A szakadékot addig követjük, míg lehetségessé válik kitérni a jobb oldali pillérre. Ezt j. keresztezzük, és a pillér oldalán fel, míg egy függőleges lépcső elzárja. Itt, a fal tövében, egy b. erősen emelkedő párkányon fel a pillér élére, és a túlsó (bal) oldalán az eredetileg követett szakadékba vissza. A szétágazó szakadékban zegzugban fel. A csúcs tetőélét a ny. és dny. gerinc találkozási pontjában érjük el, ahová a szakadék torkollik. A csúcs legmagasabb pontja még kb. 30 m-re K-re van. (A beszállástól 1 ó 45 p.)
(Komarnicki Gy. és ifj. Reichart D., 1920. IX. 9.)

308.D Északnyugati fal, a Teknő-völgyből (Kriváni-katlanvölgyből)

Az ún. Alsó Cserkész ösvény a Nefcer-völgy alján levő tisztásról indul ki, és a patak mellett lefelé vezet. Néhány perc múlva át a patak túloldalára, és az erdőben meredeken fel. A Kriván ny. lejtőjét keresztezve 20 p múlva a Teknő-völgybe (Kriváni-katlanvölgybe) ér. Ennek zárófala a kb. 700 m magas ény. fal, amely három, kb. egyenlő magasságú részből áll. Az alsó falrész (melyet alul két egymás felé hajló borda határol) legmélyebb pontján egy letörő vályúval végződik. Beszállás egy rövid, meredek párkányról, amely jobbról a vályú fölé vezet. A kis katlanból részben a kéményben, részben bal peremén terpeszkedve megmásszuk az első és második lépcsőt. Egy fűlejtőn fel a harmadik, meredekebb és feketébb lépcső alá. Egy széles párkányon b. a fal fele magasságáig, azután keskeny fűszegélyeken - nehéz falacskák közt kanyarogva — vissza j. a fal felső széléhez.
A második szakasz, egy 30—35^o-os törmelékes lejtő, amelyen füvön s törmeléken, majd kis sziklafokokon fel a felső falszakasz - a még kb. 250 m magas zárófal - tövébe.
A zárófal két párhuzamos szakadéka közül a bal oldaliban egy fekete fülkébe, azután egy jól lépcsőzött, lapos vályúban egy meredek fal alá és rajta fel. Több meredek falacskán tovább, majd egy vízszintes párkányon j., a két hasadékot elválasztó tompa bordára. Az igen meredek bordán (szilárd és jó fogásokat nyújtó szikla) szellős mászással fel, többnyire a borda élén, helyenként j. tőle kis kéményekben. Végül egy áthajlásnál j. (IV) egy gyengén hajlott padra, amelyről egy sziklafej áll ki. E mögött keskeny párkányon át a jobb oldali hasadékba, amely itt széles teknőben végződik. Ebből könnyű törmelékvályúkban fel a csúcsra. — A bal oldali hasadékot (amelyet a fent leírt út felső részén j. elhagyunk) végéig is követhetjük, s benne meredek falacskákon fel, végül egy függőleges (IV) repedésen át az ék. gerincre, a csúcstömb felszökése alatt. (A beszállástól 6 ó).
(Friedmann O., Hefty Gy. A. és Teschler L., 1916. X. 15.)

308.E A Kriván-váll északi falának nagy szakadékában, a Nefcer-völgyből

Az é. fal közepébe egy j. emelkedő óriási szakadék vágódik, amelyet a Nefcer-völgy alsó részéből csak kevéssel a Spara-hágó alá érve vesszük észre. (A Jamszko-tótól, Gödör-tótól, 307.A vagy 307.B.)
A szakadékban törmeléken fel, azután alkalmas helyen j. ki a szakadékot jobboldalt kísérő bordára, amelyen végig, míg az a falba olvad (itt végződik a szakadék is). Innen egy széles párkányon j. emelkedve egy nyeregbe az ény. gerincen, amely itt meredeken szökik fel. A felszökés alatt a Teknő-völgy oldalán d. irányban vízszintesen ki, a gerincről aláhúzódó harmadik vályúig, amely b. visszavisz a gerincre a felszökése fölött. Ezen egy meredek lépcsőn fel, majd tovább az élen addig, ahol a gerinc a Spara-hágó felől feljövő k. gerinccel találkozik (Kriván-váll.) Az egyesült gerincek folytatását képező ék. gerinc törékeny taraján tovább a meredeken feltörő, fallá szélesedő csúcspiramis alá. Itt néhány lépést j. és (nem követjük a kivezető széles párkányt) egyenesen fel, végül két kéményben a csúcsra (2 ó 30 p; 42. ábra.)
(Klemensiewicz Z. és Maślanka J., 1906. IX. 4.)

308.F A Kriván-váll északi fala, a Nefcer-völgyből

A hatalmas fal tetőpontja nem a csúcs, hanem a csúcsból kiágazó ék. gerinc végpontja, a Kriván-váll (kb. 2395 m). A falon át több út.

F.1

Beszállás a falba a 308.E alatti nagy szakadék torkolatától kevéssel b. A beszállástól 60 m magas, rosszul rétegezett, füves falon fel, amely után egy füves vályúban egyenesen fel, majd rézsút b. egy nyitott odúig. Innen az áthajló sziklák alatt j. kivezető párkányt néhány méternyire követjük egy széles, igen meredek kémény tövéig. Az első kötélhosszat a kémény bal oldali falán, azután a kéményben tovább egy törmelékes térségre. Ezen j. egy bordához. A bordán fel egy párkányig, amely a bordával füves nyergecskét alkot. Innen egyenesen fel egy jó állásra. Ezután a tagozottabbá és füvesebbé váló terepen - kezdetben rézsút b., majd ismét egyenesen fel - a k. gerinchez, amelyet annak 40 m-es felszökése alatt érünk el (4 ó). Tovább a k. gerincen a Kriván-vállra, és erről az ék. gerincen - mint 308.A alatt - a csúcsra (42. ábra.)
(Rzepecki J. és Rzepecki Z., 1927. VII. 17.)

F.2

A nagy é. szakadékban a szakadék (308. E) feléig, és utána a tőle b. levő falban látható, alulról számítva harmadik kéményszerű hasadékig. Itt beszállás a falba. Ebben fel a legközelebbi törmelékfoltra, innen sima vályúban egyenesen fel egy keresztben futó, füves-törmelékes, igen törékeny, meredek párkányra, ezen b. fel egy erkélyre. E felett még számos karzat és erkély van egymás fölött, és egymástól meredek falsávok által elválasztva. Az erkélyről a meredek párkányon 10 m-t tovább b., azután a falhorpadásban egyenesen fel. Az eleinte széles horpadás fokozatosan egy vályúvá keskenyedik, amely végül nehéz kéménybe megy át. Az ebben levő kis odúból ki a falba, és ezen egyenesen fel a sorban második erkélyre. Erről néhány métert j. egy újabb erkélyre, ahonnan egy kevéssé kifejezett, egyenesen felfelé húzódó kis borda indul ki. Ezen a bordán kezdetben az élén, majd a felszökését b. megkerülve fel egy újabb karzatra, ezen j. a sarok mögé, ahol egy elálló tömb mögötti jó állóhelyre fel. A feljutás a következő erkélyre az út legnehezebb része: az állóhelyről j. egy kis térségre, erről fel (a hívogató párkányt figyelmen kívül hagyva), igen meredek, sőt egy helyen áthajló sziklán b. az erkélyre. Ezen j. ahhoz a helyhez, ahol egy felső és alsó lépcsőre oszlik. A felsőn tovább j. a végéig. Innen egy gyengén b. hajló beszögellésben fel egy kilógó, nagy tömbhöz, és ettől könnyű terepen, kezdetben kissé j., egyenesen fel a zárófal letörése alá. Kissé magasabban b. széles, táblás párkányok. A legfelsőn b. egy kis, törékeny pillérhez a párkány végén, a pillér mögötti kéményben 2 m-t le, és utána a szemközt levő kis borda élére. Ezen fel egy kényelmes erkélyre. A fölötte feltörő falhorpadásban 20 m-t egyenesen fel egy újabb füves erkélyre, ezen egy kis borda keresztezésével j. át a következő bordára. Ennek jobb oldalán könnyű lépcsőkön, majd egy rövid, nehéz kéményben fel egy térségre a bal oldalon, és három hasadék közül a bal szélsőben (részben IV) fel a k. gerincre, amelyet tetőpontjától 30 lépéssel b. érünk el (4 ó). A vállról kiinduló ék. gerincen (308.A) fel a Kriván csúcsára (30 p; 42. ábra).
(Dorawski J. K., Sokołowski M. és Szczepański J. A., 1930. IX. 8.)

308.G Északnyugati gerinc a Nefcer-völgyből

A Három-forrástól kék jelzésű ösvény vezet a Kapor-völgybe. Kb. 1 ó 15 p alatt érjük el a Nefcer-völgy kijáratát. Itt j. át az erdőbe vezető ösvényen egy tisztásra. A patakon átkelve b. be az erdőbe a fal felé, amellyel a gerinc letörik a völgybe. A törmeléken ahhoz a szakadékhoz, amelyből a törmelék kifolyik, és amelyik felmegy a gerincig (30 p). Ebben fel, amíg járhatatlanná válik. Itt ki a falba és b. sima táblán (kevés fogás) egy áthajláshoz. Alatta vissza a szakadékba. Ennek elágazásánál a bal oldaliban (a jobb oldali nehezebb) tovább. Feljebb sima falacskákon, majd b. ki a szakadékból és a sziklák közeit sűrűn benőtt cirbolya- és törpefenyők között fel. Majd gyengén j. vissza a szakadékba. Egy darabig benne fel, utána ismét ki a jobb oldali törpefenyők közé. Később kissé b., részben sziklákon, részben a ritkább törpefenyők között fel, amíg jobbról egy bordához érünk. Ezen és a következő bordán át a gerincre (2 ó 30 p).
Itt az 1903 m magas gerincmagaslatot szorosan mellette kerüljük meg. (A mögötte levő csorbán halad át a Felső Cserkész ösvény.) Néhány kis gerincfogat j. megkerülve a gerincfelszökésnél, amelyet a j. kiágazó borda képez, kétszer kerülünk j., majd tovább a következő gerinckiemelkedésre (1 ó 45 p). A következő megmászhatatlannak látszó toronyra jobbról könnyen fel. Tovább vagy a gerincen, vagy j. alatta egy újabb toronyhoz. Ezen egy repedéshez ferdén j. fel, s először mellette j., majd át b. és fel a gerincre. Tovább a gerincen fel a 2260 m magas Katlan-toronyra (1 ó 15 p). Tovább fel egy helyütt j. kitérve, majd vissza a gerincre. Újabb két kiemelkedés miatt ismét j. kitérve, végül egy vízszintes gerincszakasz után a Katlan-résbe. Ezt vízszintesen a d. oldalon megkerülve az első folyosón az ék. gerincre, a Kriván csúcsa és a Kriván-váll közé. A csúcsfelszökés alatt néhány lépést j. és fel, két kis kéményben és tömbökön át a csúcsra. (A Nefcer-völgyből összesen 8 ó.)
(Martin A. - id. Franz J. vezetővel, 1907. IX. 20.)