A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

162Katlan-torony

A Kis-Gerlachfalvi-csúcs dk. gerincén két jelentős torony emelkedik. Ezek közül a felső a háromágú Katlan-torony.
Első megmászók: Maurer A. és Maurer E., 1912 nyarán.

162.A Északnyugati gerinc, a Karcsmar-csorbából

A csorbából a gerinc 8 m magas felszökése alá. Itt a bal oldalán egy áthajló tömbre, fölötte átlépés a gerinc jobb oldalára, és ezen egy sima lapon oldalról fel a toronyra (30 p). - Lemenetben ajánlatos a letörésen kötélen lebocsátkozni.
(Maurer A. és Maurer E., 1912 nyarán.)

162.B Északkeleti él, a Felkai-völgyből

A toronyból ÉK felé, a Felkai-völgyhöz meredeken aláeső gerincszerű él lép ki, amely jobb szélét képezi e torony k. falának és balról kíséri a Karcsmar-folyosót.
A Hosszú-tótól a Karcsmar-folyosóba (161.A) és ebben 40 m-t fel (30 p). Innen a bal oldali sziklákon fel b., a Katlan-torony ék. éléhez kivezető két párkány közül a felsőre, és ezen b. a gerincszerű élre, felszökése fölött.
(Ez a felszökés egyenesen csak falszeghasználattal mászható meg.)
(Samuhel S. és Süsser M., 1960. V. 15.)
A felszökés fölött az élen 2 m-t b., majd 2 m-t fel, azután nehéz oldalmenet ferdén j., fel egy keskeny párkányra. Ezen j. közel a végéig, majd a falon 5 m-t egyenesen fel (V) egy horpadás alá, amely (20 m) ismét visszavisz a gerincre. A kitett élen a következő felszökésig. Jobb oldalán egy áthajló kéményben fel egy lépcsőfokra, azután ennekjobb oldalán a következő toronyra. Erről egy áthajláson le a mögötte levő kis csorbába, azután egy kis fogon át a következő, nagyobb fog tövébe, amelyre j. egy repedésben fel, vízszintesen egy magas torony alá. Táblákon j. egy sziklatömb által fent elzárt kéményhez. Benne, majd bal sarkán az áthajlás megkerülésével (IV), fel a gerinc élére a tömb előtt. Mögötte egy b. a gerinc oldalfalába kivezető füves párkányra, amelyen a torony mögötti csorbába. Az így megkerült torony egyenesen is megmászható (V). A b. kivezető párkányon csak néhány lépést, és egy kevéssé kifejezett repedésben fel, azután j. az él körül a falba, majd b. vissza az él körül a bal oldalán levő jó álláshoz, és erről 8 m-t egyenesen fel a torony tetejére. (A fűpárkánytól 30 m.) A toronyról, túloldalán, néhány kitett sziklafogon át le a mögötte levő csorbába. A csorbából az emelkedő gerincélen egy jellegzetes sziklahasáb alá, keskeny szegélyen b. ki egy széles vályúhoz, amely visszavisz a gerincre. A széles gerincen egy tornyon át a mögötte levő széles nyeregbe. (A beszállástól 2 ó 30 p.) - A nyereg után a gerinc könnyebbé, de igen törékennyé válik. A következő tornyocskát b. megkerülve a mögötte levő keskeny bemetszésbe. (Átmászása nehezebb.) Néhány további gerincfog átmászása vagy bal oldali megkerülése után - egy nagyobb torony előtt - egy vályúhoz. Ebben nem egészen a gerincbemetszésig, hanem b. egy nehéz áthajláson át fel a gerinc élére. Több fog átmászása vagy megkerülése (b.) után a gerinc utolsó felszökése alá (jobb oldalán fehér kitörés). Balra fel egy kiálló csücsökhöz, túloldalán 3 m-t rézsút b. fel az él körül, könnyebb terepre, és vissza a gerincre. Egy tornyocska átmászása után a toronyra (1 ó; 26. ábra).
(Skotnicówna M., Dorawski K. J., Kupczyk K., Szczepański A. és Szczepański J. A., 1929. VIII. 31.)

162.C Északkeleti fal

A kb. 500 m magas szép falat jobbról a fal ék. éle, balról a Katlan-rés szakadéka határolja. A falon két borda. A jobb oldali kb. a fal fele magasságáig, a bal oldali közel a csúcsig húzódik fel.

C.1 A fal jobb oldalán

Az ék. él és a jobb oldali borda között egy nagy horpadás van. Ez meredek fallal (fehéres színű) törik le a törmelékig. Beszállás a horpadás esésvonalában. Kb. 10 m-t fel egy jobbról felhúzódó párkányra. Ezen kissé b., és egy 15 m-es áthajló beszögellésben fel (A2) a tőlünk j. levő fehér áthajlás szintjéig. Egy táblán j. harántozva (VI) az áthajláshoz, amelyen egy szélesebb vizes repedés van. Ettől 5 m-t j. a repedés falának sarka mögé. Innen kitett falon 50 m-t fel, áthajló falsáv alá. Ettől b. harántozás egy áthajló kéményhez. A kéményben a fölöttünk levő táblákhoz és ezekről a horpadás aljában levő füves katlanba. Ebből tovább (III) a katlan jobb oldalán felhúzódó kéményekben az ék. élre, amelyen a 162.B úton a torony középső ormára (5 ó).
(Rybanský M., Weincziller J., 1959. IX. 4.)

C.2 A fal bal oldalán

Beszállás mint a C.1 alatt. Fel a párkányra és ezen b. a katlan esésvonala után még tovább. A párkány folytatása egy folyosó, amely ferdén b., majd tovább ferdén j. húzódik fel. A folyosó bal oldalát a fal bal bordája alkotja. Valamivel a fal fele magassága fölött a Katlan-résből jövő párkányrendszer keresztezi a vályút. Ezeken ferdén j. az é. élre, amelyen a 162.B úton a torony ormára (3 ó).
(Bodický P., Gálfy I. és Urbanovič J., 1951. VII. 5.)

162.D Délkeleti gerinc, a Katlan-résből

A gerincen fel, majd egy sima felszökés után tovább a nagy tömbökből álló gerincen a torony első oromcsücskére. Erről, a fallá szélesedő, alul áthajló túloldali letörésén egy ferdén b. lehúzódó kéményben le a fal tövében levő odúhoz. A csorbából repedezett táblás falacskán a romszerű középső csücsökre, amely a Felkai-völgy felé kihajlik, azután át a felsőre (1 ó).
(Maurer A. és Maurer E., 1912 nyarán.)

162.E Lemenet a délnyugati oldalon

A torony középső és dny. csücske közötti résből a Gerlachfalvi-katlan oldalán (DNy felé), a lehúzódó széles, sekély szakadékban le, és 10 p múlva lejutunk arra a csapásra (163.C), amely a Katlan-résből a Katlan-torony dny. oldalának keresztezésével a Felső-Dromedár-csorbához visz. Ezen a csapáson b. 5 p alatt le a Katlan-résbe.
(Skotnicówna M., Dorawski J. K., Kupczyk K., Szczepański A. és Szczepański J. A., 1929. VIII. 31.)