A Magas-Tátra hegyvilága
Dr. Komarnicki Gyula

310Hátsó-Barát (~2172 m)

Druhý mních Zadni Mnich Hinterer Mönch

A Csubrinától ény. irányban folytatódó főgerincben, a csúcs tőszomszédságában emelkedő, megdöbbentően karcsú sziklatű a Hátsó-Barát.
Első megmászó: Chmielowski J. - Bachleda K. vezetővel, 1904. IX. 13.

Hátsó-Barát é. fala a Barát-völgyből
Hátsó-Barát é. fala a Barát-völgyből

310.A A Hátsó-Barát-csorbából, a délkeleti falon

A csorbából a torony függőleges, sőt részben áthajló, falszerű felszökéssel nő fel.

A.1

VI/4

A csorba bemetszéséből egy igen meredek hasadékban fel. Felső részében j. ki egy meredek párkányra, amely b. emelkedve, a fal d. sarkához egy párkányra visz, ahol jó biztosítási lehetőség van. (Itt kezdődnek a rendkívüli nehézségek és itt ágazik el az A.2 út.) A kis párkányról keveset j. fel, azután kissé le az első áthajlás alá. (A sima táblában jó repedés a falszeg beverésére.) Az áthajlásra egy erősen kitaszító repedés segítségével fel, utána még egy függőleges, a lábnak támasztékot alig nyújtó falacskán a második áthajlás alá, és szeghasználattal fel. FölÖtte jobb fogásokon és kissé visszahajló sziklán a jobb falán már alulról is látható kis sziklacsücskökhöz fel. (Vége a nehézségeknek.) Innen még 10-15 m a csúcsra. (43. ábra.)
(Donáth R., Kürti K., Motyka S. és Zamkovszky I., 1934. VIII. 9.)

A.2

VI/4

Az A.1 úton a fal d. sarkánál levő kényelmes kis párkányig. Erről 1 m-t j. le, azután az áthajláson 3 m-t fel, a faltól elhasadt kis lépcsőre. Újabb áthajláson fel, és keveset j. kitaszító sziklák alá, ezeken 3 m-t fel egy keskeny szegélyre, amely b. erősen emelkedve a bal sarokra visz ki. Innen egyenesen fel a csúcsra. (43. ábra.) Igen kitett, klasszikus, szép mászás.
(Serini-Bulska M., Henisz-Kamińska M. és Orłowski T., 1946. IX. 4.)

310.B A Hátsó-Barát-csorbából, a délkeleti felszökés megkerülésével

II/4

A csorbából kissé le a Szmrecsini-völgy (Fenyves-tavi-völgy) felé, a torony d. falába vezető párkányokra, amelyek eleinte vízszintesen, majd gyenge emelkedéssel keresztezik a d. falat, és végül a 310.C út érdes, hajlott táblája fölött a ny. gerincre visznek ki. Ezen a csúcsra (20 p; 43. ábra).
(Horn K. L. és Votisky Z., 1912. VIII. 22.)

310.C Nyugati gerinc, a Hátsó-Szmrecsini-csorbából (Hátsó-Fenyvestavi-csorbából)

II/4

A csorbából kiinduló ny. gerinc élétől j., alacsony, meredek lépcsőn fel, majd még egy keveset fel, és a gerinc felszökése alatt keskeny párkányon kb. 15 m-t j. ki a d. falba. A párkányról érdes, hajlott kőlapon fel, amely után a b. emelkedő fűpadon ismét vissza a gerincre. Tovább részben az élén, részben b. tőle alacsony lépcsőkön és mohos párkányokon fel a tágas oromra (20 p; 43. ábra).
(Chmielovski J. - Bachleda K. vezetővel. 1904. IX. 13.)

310.D Északi fal, a Barát-völgyből

A kb. 90 m magas, keskeny é. fal a Barát-völgy legmagasabb teraszából (255.B) emelkedik ki. A falból három pillér lép ki. A bal és a középső pillér a csúcsból, a jobb a ny. gerinc felső részéből. Ez alul a törmelékbe legmélyebben lenyúló sarkantyúval végződik.

D.1 A fal jobb oldalán és a jobb pilléren

III/4

A fal jobb felén egy meredek vályúba kell bejutnunk. Beszállás a jobb oldali pillér sarkantyúszerű végétől 20 m-rel b. Itt a fal tövéből egy keskeny, füves párkányra, amelyen j. néhány métert, azután meredek sziklákon b. keveset fel, és be az említett vályúba. Ebben és a belőle néhány méter után átalakuló rövid kéményben egyre nehezebben fel, néhány méterrel a kéményáthajlás alattig. A kémény jobb oldali falán egy meredek táblán fel, és egy függő- leges lépcsőn az áthajlás alatti nagy odúba. Ebből egy táblán j. fel a pillér élére. Ennek jobb oldalán fel a faltól elálló tömbhöz (igen kitett), azután a fal és a tömb közötti szűk kéménykében a tömb fölötti kényelmes térségre. Erről egy j. elkanyarodó vályúban, végül füves padkákon a ny. gerincre, és ezen (310.C) b. a csúcsra (1 ó 30 p; 43. ábra).

D.2 A fal bal felén és a középső pilléren

VI/4

A falnak a bal és a középső pillér közötti bal fele egymás fölé sorakozó hatalmas, meredek táblákból áll, ezek mindegyikének alsó pereme áthajlással törik le az alatta levő táblához. Beszállás 30 m-rel b. a jobb pillér sarkantyújának végétől. Egy kevéssé kifejezett hasadékban néhány métert fel egy füves állóhelyre és rézsút j. a következő állóhelyre. Keveset egyenesen fel, azután rövid oldalmenet az áthajlás alá, amelynek legalacsonyabb részén fel. A fölötte levő táblán néhány métert j. a középső pilléren levő erkélyre. A pillért rögtön elhagyjuk, és az erkélyről rézsút b. a következő áthajló rétegtörés alá. Ennek eltaszító szikláin a fölötte levő óriási, meredek tábla alsó széléhez; A táblán rézsút j. vissza a pillérre. Ennek egy kisebb meredek lépcsőjén fel a következő, meredek, sima tábla jobb szélén levő tömb melletti állóhelyre. A pillér élén még 15 m-t fel a következő felszökés alá. Az él körül oldalmenet j., a jobb oldalon levő kéményben látható odúhoz. A fölötte levő áthajláson az odú bal oldali falán fel, utána a kéményben tovább egy nagy fűfolthoz, innen vissza a pillér élére és ezen a csúcsra (3 ó; 43. ábra).
(Sobocińska-Chramiec A., Orłowski T. és Żuławski J. W., 1950. VIII. 12.)