A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

337Lengyel-Kápolna 2155 m

A kétormú Kościelec-csoport (Lengyel-Kápolna csoportja) é. orma. Hosszú ény. gerincnyúlványa a Karb-hágóhoz ereszkedik, amely mögött a Kis-Kościelec (Kis-Lengyel-Kápolna) jelentéktelen előfoka zárja le a hegycsoportot.

337.A Déli gerinc, a Kościelec-csorbából (Lengyel-Kápolna csorbájából)

A csorbából meredeken tör fel a táblákkal borított, éles gerinc. Az élen, csak itt-ott térve ki kissé b., fel a felszökés tetejére, ahonnan a rövid tetőélen a csúcsra (30 p; 46. ábra).
(Klemensiewicz Z. és Kordys R., 1905. VIII. 5.)

[A d. gerincen a Mylna-nyeregből a Hátsó-Kościelecen (Hátsó-Lengyel-Kápolnán) át a Kościelecre (Lengyel-Kápolnára) vezető gerincvándorlás (335.A - 335.D - 337.A) egyike a legszebb gerinctúráknak ezen a vidéken.]

337.B Délnyugati fal, a Gąsienica-völgyből

A hosszú fal két részre tagozódik. A völgyből kiemelkedő é. része Ny-nak tekint, míg a tompaszögben hozzá csatlakozó d. falrész, amely a Koscielec-csorba szakadékát balról határolja, DNy-ra néz.

B.1 A fal jobb felén

Beszállás a falba közvetlenül j. egy áthajlástól, az itt 80 m magas fal bemélyedésének esésvonalában. (Ide a Kościelec-csorba (Lengyel-Kápolna csorbájá) ény. szakadékában - 336.A —, amelyet felső részéig követünk.) Gyengén j. be a bemélyedésbe, és rá a balról határoló bordára. A bordán tetszés szerint járható terepen fel a csúcsra (1 ó 30 p: 46. ábra).
(Gnojek J. és Wójcik Z., 1939. VI. 29.)

B.2 A fal közepén át (Stanisławski út)

A Kościelec-csorba (Lengyel-Kápolna csorbája) ény. szakadékában (336.A) kb. fele magasságáig. A szakadékot balról kísérő, itt 120 m magas falba többször áthajló, hatalmas kémény vágódik (Świerz-kémény). Ettől j. igen meredek, gyengén b. hajló, egy óriási áthajlás alatt végződő beszögellés húzódik fel. Ebben fel a végéig. Innen oldalmenet (V) át b. a nagy kéménybe. Kezdetben az áthajlás előugró eresze alatt néhány métert b., a kémény sarkához, amely mögött a belső kéményfalon még néhány métert b. kell a kémény aljába harántozni a letörése fölötti törmeléktérségre. A térség fölött a kémény 5 m magas áthajlást alkot, amelyen át (II+) újból egy térségre. A szűk és áthajló kéményfolytatásban egy kis törmelékes lépcsőre (a kéménynek ez a része b. könnyebben megkerülhető), azután 2 m magas áthajláson át a harmadik törmeléktérségre, amely fölött a kémény az áthajló falban elvész. Ebbe a falba három legyezőszerűen szétfutó hasadék vágódik. A jobb oldali hasadékban egy áthajláson át egy fűfoltra, és b. egy függőleges falacska alatti nagyobb fűtérségre. A falacskát b. megkerülve könnyebb terepen egy óriási tábla bal széléhez, és ezen át rézsút j., a fölötte bevágódó 3 m magas beszögelléshez, amely egy nagy fűterasz bal szélére juttat. Ezen néhány lépést b., azután könnyű füves terepen a csúcsra (2 ó; 46. ábra).
(Stanisławski W. és Wojsznis J., 1928. VIII. 13.)

B.3 A fal bal felén

Igen kitett, segédeszközös mászás. A0. Diagonális út. Beszállás a Kościelec-csorba (Lengyel-Kápolna csorbája) ény. szakadékának torkolata alatt: egy nagy. sárga folt esésvonalától kissé j. A fal tövében egy zöldes színű táblához simuló, háromszögű fűfelület jobb csücskétől. A tábla jobb szélén, kezdetben 8 m-t rézsút j., azután füves kis párkányon 4 métert b. fel a letörés alá. Itt b. egy füves állóhelyre a tábla fölött (a tulajdonképpeni beszállás). Gyengén j. hajló repedéseken a falon fel, azután áthajló kéményben és kihasasodó falon fel egy szegélyre (a füves helytől 22 m; V). Ennek bal végéről néhány métert fel (V) egy b. szélesedő párkányhoz. Ezen b. a végéig, azután falacskákon és egy sziklacsücsök körül nagy tömbökhöz (a szegélytől 20 m). Ezektől egy repedésben 5 m-t j., egy nagy áthajlás alá, 2 m-t le, azután füves szegélyen 8 m-t rézsút j., végül 5 m-t függőlegesen fel egy keskeny fűpárkányra (V). A b. emelkedő párkány végén (12 m) egy elrepesztett tömb előtti hajlott párkányra. A párkányon b. a tömbhöz, a sarok mögött, és 3 m-t fel egy újabb tömbhöz. Ettől a sarok körül 2 m-t j., és a sárgás áthajlásban egy keskeny kis párkányra, amelyen az áthajlást j. keresztezve (az első 4 m-t lógázva), egy j. emelkedő szegélyre. Ezt csak néhány méterre követve, utána 6 m-t j. harántozunk egy alul letörő falbemélyedésbe. Ebben 6 m-t fel egy háromszögű, sötét fal alatti, hajlott párkányra (a tömböktől állandóan V). Vízszintes szegélyen 8 m oldalmenet j., a falsarok mögötti nagy tömbhöz, ezen át egy odúba, és innen egy alul letörő kéményben 6 m kötéllebocsátkozás egy széles párkányra. Ezen néhány méterre j. a végéig, kockázatos lépéssel a következő párkányra, amelyen (12 m) a végéig. Fölöttünk V alakú kis kémény vágódik az áthajló sziklaövbe. A párkányról a falon 8 m-t fel (V) egy füves lépcsőre, az áthajlás boltozata alatt, b. az említett kéménytől. Falszeg segítséggel be a keskeny és sekély kéménybe, amely 5 m után egy bemélyedésbe visz, áthajló falak alatt (legnehezebb hely). A bemélyedésből 6 m oldalmenet j., a falsarokhoz, mögötte igen keskeny szegélyen 5 m-t tovább j., egy nagy lépcsőre (egy áthajlás által beboltozott mély beszögellés tövében). A beszögellés bal oldalán 8 m-t fel, utána két sima falacskán 10 m-t b. fel egy fűpárkány bal végéhez. (Rézsút j. alattunk a Swierz-kémény legalsó törmeléktérsége, amely innen táblákon rézsútos ereszkedéssel elérhető.) Innen, vagy a falon 10 m-t fel egy magasabban fekvő párkányra, amelyen 50 lépés b. a hegy ény. hajlata (III); vagy egyenesen fel egy áthajló hasábhoz, rövid oldalmenet j., azután kis áthajláson j. fel. Néhány lépés után j. a B.2 út, és ennek legfelső részén a csúcsra (5 ó; 46. ábra).
(Dziędzielewicz Z. és Kubiński Z., 1939. VII. 5.)

337.C A Karb-hágóból (ÉNy-ról)

Csupán egy helyen egészen rövid mászás. Fekete jelzés. A Karb-hágóból kiinduló lejtő hátán füvön s tömbökön fel a már alulról is jól látható, átlag 5-6 m magasságú falgyűrűre, amely a lejtőt teljes szélességében megszakítja. A fallépcső fölött tovább a lejtőn. Közvetlenül a csúcstömb alatt a lejtő jobb oldali pereméhez, amelynek mentén a csúcsra (45 p; 46. ábra).

337.D Keleti fal, a Kościelec-katlanból (Lengyel-Kápolna katalanából)

A 240 m magas k. fal a Hátsó-Kościelecnek (Hátsó-Lengyel-Kápolnának) b. hozzácsatlakozó ék. falával együtt a Kościelec-katlanból (Lengyel-Kápolna katalanából) nő ki, amelyet ÉNy-ról határol. A falat kb. fele magasságában egy jobbról b. emelkedő nagy fűpárkány keresztezi, amely a Kościelec-csorbához (Lengyel-Kápolna csorbájához) húzódik át.
A Gąsienicavölgyi-Fekete-tótól a Kościelec-katlanba (Lengyel-Kápolna katalanába): 335.B.
A fal legalsó részében egy b. emelkedő rámpa húzódik fel. Ezt a közepe táján egy vályú éri el, amely a fal tövében j. kezdődik. A vályút, két legalsó lépcsője után, még 20 m-t követjük, azután - még a nagy áthajlás alatt - rézsút b. a rámpára térünk. A rámpa megszakításán a külső részén át (IV, kitett). A rámpa ezután egy b. nagy táblák által határolt vályúvá alakul, amelyben addig, ahol az rövid mohos rámpává alakul át, és j. egy keskeny és igen meredek mellékvályút bocsát ki. Az utóbbiban, azután egy füves bemélyedésben, végül még röviden füves terepen fel a nagy fűpárkányra, amely a falat kb. fele magasságában keresztezi. A b. emelkedő párkányon 30 m-t, itt beszállás a felső falrészbe, kevéssel b. a csúcs esésvonalától, és néhány méterrel b. a falból előlépő nagy sziklafogtól. Néhány métert j. fel egy kis erkélyhez, ezután kevéssel b. egy igen meredek, nyílt vályúban (V), a világos táblás fal alá. Alatta rövid oldalmenet b., azután keveset fel egy rövid, mély kéménybe. Ebben fel (IV) egy széles párkány jobb végére (jó biztosító tömb). Innen:
a) 15 m hosszú, igen kitett oldalmenet rézsút j., táblákon át egy lépcsőhöz, ettől függőleges falacskán egyenesen fel, utána igen meredeken, magas lépcsőkön és falacskákon rézsút j., a falból kiálló sziklafog áthajló falacskája alatti kényelmes fűpárkányra. Balról a sziklafog mögötti résbe, azután meredek falacskákon egyenesen a csúcsra. (A beszállástól 3 ó.)
b) A párkányon 20 m oldalmenet b., utána rézsút j., igen meredek lépcsők által megszakított párkányféleségen 40 m-t egy áthajló sziklák tövében fekvő térségre. Innen megszakított kis párkányon 10 m oldalmenet j., végül keveset fel a falból kiálló sziklafog mögötti résbe. Ebből keveset fel, oldalmenet j. egy vályúhoz, benne néhány métert fel, tovább j. a következő vályúhoz. amely rézsút b. emelkedve a csúcstól néhány méterrel j. ér fel (II+).
(Alsó falrész: Kielpiński J., Korosadowicz Z. és Paryski W. H., 1930. IX. 18.
Felső falrész: Skotnicówna L., Czech B. és Ustupski J., 1929. VII. 17.)