A Magas-Tátra hegyvilága
Dr. Komarnicki Gyula

40Hunfalvi-csorba (2307 m)

Huncovské sedlo Huncowska Przełęcz Hunsdorfer Scharte

Jellegzetes gerincbemetszés a Késmárki-csúcs és a Hunfalvi-csúcs között. Mint átjárót - a Tölcsér-tó katlana és a Hunfalvi-gödör között - nem használják. A Késmárki-csúcs legkönnyebb útja e csorba érintésével visz a csúcsra.

40.A A Hunfalvi-gödörből (ÉK-ről)

0/1

A Kő-pataki-tótól a Hunfalvi-gödörbe: 45.A. Ebből DNy felé erősen emelkedő, felfelé mindinkább keskenyedő oldalág húzódik fel a Hunfalvi-csorba alá. A laza törmelék miatt ajánlatos a völgy jobb oldalán menni, ahol eleinte füvön, majd törmeléken - helyenként kis sziklás letörések, ezeket inkább alul kerüljük meg - haladunk a csorba irányában felfelé. Közeledve a sziklás hegyoldal tövéhez, alatta átvágunk a Hunfalvi-csorbáról aláhúzódó rövid, sekély törmelékszakadékhoz. Ebben fel a közeli csorbára (1 ó 15 p).
(A csorbát erről az oldalról valószínűleg már a XVII. században elérték a Késmárki-csúcs megmászói.)

40.B A Tölcsér-tó katlanából (DNy-ról)

I; II/1

A Kő-pataki-tótól mint 30.G alatt, a Tölcsér-tó katlanába. Ebből egy törmelékkúpon annak a meglehetősen keskeny, kétoldalt meredek sziklák által közrefogott, törmelékes szakadéknak a bejáratához, amely a Hunfalvi-csorbához húzódik fel. Ebben fel. A szakadék alját több alacsony sziklalépcső szakítja meg, amiket hol jobbról, hol balról másszunk meg. Ahol a szakadékot egy beszorult óriási sziklatömb zárja el, ott elhagyjuk és a bal oldali bordára térünk. Kezdetben nem könnyű sziklákon, majd rézsút b. emelkedő keskeny fűpárkányokon. A borda alacsony felszökését balról másszuk meg, ezután a borda füves hátán addig fel, amíg ez teljesen ellaposodik, és egy balról feljövő mellékszakadék az általunk eleinte követett jobb oldali főszakadékkal egyesül. Innen vagy a főszakadékban (amely az alját borító finom szemű törmelék miatt igen fárasztó), vagy a borda kevéssé b. újra kezdődő, füves-sziklás, felső folytatásán (amely a főszakadékot balról kíséri) megyünk tovább, és csak ahol elvész, ott az ellaposodó szakadékban fel a csorbára (1 ó 30 p).
(Pawlikowski J. G. - Sieczka M. és Bukowski W. vezetőkkel, 1878. VII. 30.)