5Englisch-csúcs (2276 m)
A Magas-Tátra főgerincéből a Kék-tavi-toronynál K felé elágazó mellékgerinc legmagasabb kiemelkedése a Kék-tavi réstől K-re emelkedő Englisch-csúcs. Az ettől K felé húzódó gerinc összefüggő fallal törik le a Kis-Papirusz-völgy felé, ami a Tátra egyik legvadabb falletörései közé tartozik (2. ábra).
5.A Nyugati gerinc, a Kék-tavi-résből
A gerinc közvetlenül a csorba fölött néhány méter magas felszökéssel kezdődik, amelyre szorosan b. az éltől jutunk fel. Fölötte a keskeny gerinc mérsékelt emelkedéssel húzódik tovább a közeli csúcsig (5 p; 2. ábra). (Fischer J., Jaworski Z. és Krygowski S. - Bachleda K. és Gąsienica Zuzaniak Kaspruś J. vezetőkkel, 1900-ban.)
5.B Gerincátmenet az Egyetemi-csúcsról (k. gerinc)
Meglehetősen kitett. Kapcsolatban a 6.A úttal, a leghasználatosabb út az Englisch-csúcsra.
Az Egyetemi-csúcs ny. tetőélét követve, egy függőleges letörésen le a mögötte levő
résbe. (A gerincletörés
jobbról egy kéményben megkerülhető.) A rés után egy meredeken felszökő sziklafog, utána még egy meredek
lépcsőn
fel a jelentéktelen második púpra, amely után a gerinc mérsékelt emelkedéssel visz fel a harmadikra (20 p).
Ennek túloldali gerincén le a keskeny élű gerincrésbe. Ezután az emelkedő füves gerincen a csúcstömb
felszökéséig. Alatta füves párkányon 15 m oldalmenet j., és a jól lépcsőzött falon egyenesen fel a csúcsra
(15
p).
(Klemensiewicz Z. és Kordys R., 1905. VIII. 11.)
5.C Déli fal, a Kis-Papirusz-völgyből.
Az Englisch-csúcs és az Egyetemi-csúcs széles kiterjedésű, vadságukban a Tátrában párjukat ritkító d. falletöréseinek a Kék-tavi-rés (bal) és az Englisch-csúcsot K-re követő gerincrés (jobb) d. sziklafolyosói által közrefogott része az Englisch-csúcs d. fala. A 250 m magas fal oldalán, kb. a fal fele magasságában, előugró sziklák által megszakított, hatalmas hasadék vonul végig, ami alul hajlott táblákba megy át. Az alábbi út alsó része e hasadéktól b., felső része pedig tőle j. vezet, és példaképe a mesteri útvonalvezetésnek.
C.1 A fal bal felén
A Zöld-tótól a Kis-Papirusz-völgybe: 12.A. Beszállás a fal bal szélén, az említett nagy hasadék alját balról
határoló sziklasarkantyú bal oldalán felhúzódó törmeléknyelv tetejétől. A fal tövéből kiinduló, elég meredek
beszögellésében, amelynek jobb oldalfala áthajlik, fel. 40 m-rel a beszállás felett a beszögellés áthajló
sziklákban vész el. Még ezek alatt b. ki, és a bal oldali falon, egy bordát követve, fel egy kis szegélyre,
meredek táblák alatt. Ezeken egy repedés felhasználásával rézsút j. fel a jellegzetes, ereszszerű áthajlás
alatt
húzódó szegélyre. Innen oldalmenet rézsút j., majd egy sarkantyúszerű áthajláson egyenesen fel. Először a
bal,
majd a törékeny és gyengén áthajló jobb beszögellésben egy füves párkányra. Ezen, és a fal nagy hasadékát
itt
megszakító kihasasodáson keresztül 10 m oldalmenet j., a nagy hasadéktól j. előlépő bordához. Mögötte fehér
táblák, amelyek a fal jobb felső részében egyenesen felhúzódó, széles, világos színű, zsindelyszerűen
rétegezett
kőzetű vályú bal oldali falát képezik. A vályú jobb oldalán, 25 m-rel feljebb, egy szószékszerű kiugrás.
Ehhez
vagy a vályút rézsút keresztezve fel, vagy (könnyebb) kezdetben le a vályúba, és tovább ebben fel. A
szószéktől
a feljebb összeszűkülő, és áthajlások által megszakított vályúban 15 m-t, rézsút b. fel a vályú legszűkebb
helyén kínálkozó álláshoz, azután a rézsút b. emelkedő falrészben még 15 m-t tovább a hatalmas áthajlás
alatt
fekvő kényelmes padra. Innen igen kitett, 8 m hosszú oldalmenet j., és egy rövid bordán egy odúhoz. Ennek
jobb
oldalán, táblás beszögellésben egyenesen fel a jobb oldali mély és táblás vályú feletti, kevésbé meredek,
tompa
bordára. Ezen, majd a beszögellés felső folytatását képező kéményben az áthajlásig. Megkerülésére oldalmenet
a
kéménytől 7 m-rel b. levő erkélyhez, innen oldalt vissza a kéményhez, áthajlása felett. Fel a kémény jobb
oldali
sarkára (kényelmes sziklafej). Innen a rézsút b. emelkedő füves vályúba, végül egy beszögellésben fel a
csúcsra
(6 ó; 2. ábra)
(Damec R., Konarzewski W., ifj. Marusarz A. és Motyka S., 1938. VIII. 9.)
C.2 A falközépen át
Az útvonal kb. a felénél keresztezi a Lengyelek útját, és rövid szakaszon együtt is halad vele. Beszállás a
Lengyelek útjától kb. 20-25 m-rel j., egy jellegzetes repedésbe. Ebben könnyebb terepre fel. Itt j. egy
füves
térségnél véget ér a törmeléknél kezdődő rámpa. (Lemenetre szükség esetén használható, könnyebb, mint a
repedés,
III.) Fölöttünk egy szűkülő folyosó lefelé álló fogásokkal. Bal oldalát fehér táblák alkotják. (Balról ide
torkollik a Lengyelek útja.) Kb. 25 m-t fel a folyosón egy térségre. Jó biztosító hely. Innen ferdén b. a
folyosóban néhány áthajláson át. Kb. 15 m után a folyosó leszűkül. Itt egy talpazatra a folyosó legszűkebb
részében. Innen ferdén b. egy repedésben, amely kissé kiszélesedik. Újabb 15 m után egy padka, fölötte erős
áthajlások. (A Lengyelek útja itt j. eltér.) Tovább (igen kitett) áthajló falban 8 m-es harántozás j. fel.
Majd
szegekkel (A1) egy áthajláson át. Tovább egyenesen fel egy újabb áthajlás alá. A folyosó jobb oldalán fel,
jó
biztosító helyre. Innen több mint egy kötélhosszra sekély, kissé b. tartó folyosóban egy összeszűkülő 8 m-es
kémény alá. Benne (VI) egy törmelékes vályúhoz. Ebben könnyebben kb. 20 m-t egy meredek falhoz. Ezen fel egy
térségre és innen már könnyen a csúcsra (6 ó; 2. ábra).
(Sláma J. és Zavřel V., 1948. VIII. 21.)
C.3 A déli fal pillérén
Kitett mászás, szilárd kőzeten. Az alsó része helyenként füves. A fal jobb oldalát egy jellegzetes pillér
határolja, amelynek az alsó része a nyitott falban vész el. Beszállás a falba a pillér esésvonalában, a
törmelékről. Egy törékeny vályúban 50 m-t fel egy széles padkára. Innen 20 m-t fel a pillér bal oldalán levő
nagy táblás letörés irányába. A letörés alatt 4 m-es harántozás egy törmelékes térségre. Tovább fel a
táblákon
20 m-t, majd könnyű terepen harántozás j. egy füves párkányra, és ezen ki a pillér élére. Tovább fel az élen
a
csúcsig (3 ó 30 p; 2. ábra).
(Mastihuba T. és Sláma J., 1955. VIII. 19.)