A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

4Kék-tavi-torony (~2290 m)

A Kék-tavi-torony a főgerinc és a Karbunkulus-toronyhoz elágazó mellékgerinc csomópontjában emelkedik. A főgerincen ÉK felé a Fehér-tavi-csúcstól a Karó-tavi-hágó, DNy felé a Vörös-tavi-toronytól a Papirusz-csorba választja el.
Első megmászók: Fischer J., Jaworski Z. és Krygowski S. - Bachleda K. és Gąsienica Zuzaniak Kaspruś J. vezetőkkel, a Papirusz-csorbából, 1900-ban.

4.A Északkeleti gerinc, a Karó-tavi-hágóból

A hágó feletti felszökést, majd kevéssel utána egy meredek bütyköt jobbról megmászva, követjük a széles, füves, sziklás gerinchátat, amely egy csorba mögött beleolvad a Kék-tavi-torony meredek ék. falába. A csorbából keveset rézsút j., majd egyenesen fel a falban, kissé j. a csorba élvonalától rézsút j. felhúzódó vályúhoz. A sekély, keskeny és meredek vályút addig követjük, amíg beletorkollik egy rézsút b. felhúzódó másik vályúba. Az utóbbiban érjük el a k. gerincet, kb. 30 m-rel a torony ormától (50 p).
(Hickiewicz T., Jakubski A. - Stopka S. vezetővel. 1905. VIII.)

4.B Keleti gerinc, a Kék-tavi-résből

A résből füves, tömbös gerinc visz fel egy bütykön át a Kék-tavi-toronyra (15 p; 2. ábra).
(Fischer J., Jaworski Z. és Krygowski S. - Bachleda K. és Gąsienica Zuzaniak Kaspruś J. vezetőkkel, 1900-ban.)

A k. gerincet a Karbunkulus-csorbától az Egyetemi-csúcson, Englisch-csúcson átvezető gerincvándorlás kapcsán szokták felmenetül használni:
Fel:6.A le:5.B fel:5.A fel:4.B. A Karbunkulus-csorbából (1 ó 45 p; 2. ábra).

4.C Déli fal, a Kis-Papirusz-völgyből

A Zöld-tótól a Kis-Papirusz-völgybe: 12.A. A Kék-tavi-torony d. falában, j. a csúcs esésvonalától, egy lapos vályú húzódik rézsút j. le, ami a fal tövét jobb szélének közelében éri el. Kevéssel a fal fele magassága fölött, e vályútól j. egy jellegzetes, nagy, áthajló sziklaeresz, a vályút balról kísérő bordán pedig fehér törésfoltok. Beszállás a fal talapzatából legmélyebben előugró sziklasarkantyúnak a vályú felé tekintő bal oldalán. A vályú jobb oldalán azután a jobb oldali borda szikláin fel az említett áthajló sziklaeresz közeléig, majdnem egy magasságban a vályútól b. látható alsó fehér törésfolttal. Innen b. be a vályúba (kényes hely), mellette és benne fel a belőle feljebb előlépő sziklaorra. Innen vagy a fölötte a folyosóba mélyen bevágódó terpeszkéményben fel, vagy ha a kéményben víz folyik, a vályút b. keresztezve, túloldalán fel a balról kísérő bordára. Mögötte 3 m-t ki a szabad hegyfalba, és ezen egy kötélhosszat egyenesen fel a kémény fölé (legnehezebb hely). Innen már könnyen, lépcsős sziklákon fel a torony k. gerincére, kb. 20 m-re az oromtól ( 2 ó 30 p; 2. ábra).
(Grósz A., Hefty Gy. A. és Rokfalusy L., 1912. VI. 6.)

4.D Délnyugati gerinc, a Papirusz-csorbából

A csorbából rövid, füves gerincen pár perc alatt a csúcsra.