59Kis-Jégvölgyi-torony
A Kis-Jégvölgyi-torony a Jég-völgyi-tornyok hosszú gerincének végső kiemelkedése. Ellentétben a Középső- és
Nagy-Jégvölgyi-toronnyal, amelyek csak nagyobb gerinctomyok, a Kis-Jégvölgyi-torony teljesen önálló
hegyalakulat.
Első megmászók: Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. VIII. 2.
59.A Az Alsó-Szárazvölgyi-csorbából, a dk. gerinc megkerülésével
A csorbából füvön b. ki a gerinc száraz-völgyi oldalára, és a gerinc oldalfala alatt fűvel váltakozó
kőlapokon
gyengén emelkedve egy rejtett oldalfolyosóhoz jutunk, amely balról j. felvisz a gerincre, a torony két orma
közé. A csorbából gyengén b., füvön, kőlapokon és sziklalépcsőkön fel a főoromra (15 p).
(Komarnicki
Gy.
és Komarnicki R., 1909. VIII. 2.)
59.B Nyugati teknő, a Száraz-völgyből
A völgy alsó teraszáról (kb. 1880 m) b. átkelve a Kis-Jégvölgyi-toronyból ny. irányban aláeső széles bordán,
bejutunk abba az igen hosszú teknőbe, amely - a borda és a Kis-Jégvölgyi-torony ény. gerincháta között -
egészen
a Jég-völgyig húzódik le. A teknőt kb. fele magasságában érjük el, és benne füvön és törmeléken fel az ény.
gerinc legfelső tomyocskája alá, és ekörül j. a tornyocska és a Kis-Jégvölgyi-torony ény. orma közötti kis
gerincrésbe, amelyből rövid, meredek mászással érjük el a csúcsot (1 ó).
(Grósz A. és Zuber O.,
1912. VII. 18.)
59.C Északnyugati gerinc (lemenetben)
A torony ény. ormáról egy gerincbemetszésnél, egy kitett sarok körül b. tartva elérjük a fűhátat, amelybe a
gerinc átmegy. és mind szélesebbé válva (a Javorinai-Fekete-tó oldalán azonban meredek ktörések által
kísérve) a
Jávor-völgy aljáig ereszkedik. A gerinchátról még néhány vad tornyocska nő ki, amik alatt a bal oldalon,
füves
terepen, könnyen le a Jávor-völgybe.
(Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. VIII. 2.)
59.D Északkeleti fal, a Javorinai-Fekete-tó katlanából
A toronynak a Javorinai-Fekete-tó katlanából feltörő vad ék. falát balról jobbra egy szakadék hasítja
diagonális
vonalban végig. ami messze j. a csúcs esésvonalától éri el a fal tövét. A szakadékot balról, kevéssel a
csúcs
alatt, az ény. gerincből elágazó, szintén rézsút j. ereszkedő, nagy borda határolja. Beszállás a falba j. a
szakadék torkolatától, ott, ahol a törmelék a legmagasabban nyúlik fel a sziklák közé. Innen rézsút b. egy
kéményhez, ebben j. fel egy kis bordára, amely hajlott fűpadokra visz fel. Ezeken a fehéres áthajló sziklák
tövéig. Innen oldalmenet j., majd fel, azután b. át a szakadékba, amelyet magas alsó letörése fölött érünk
el.
Benne egy újabb felszökéshez. A felszökés alsó részének jobb oldalán a felső letörésre a szakadék aljában -
b. a
vízfolyástól - fel. Ezután néhány métert rézsút j. táblás sziklákon, ezeken fel könnyű terepre. Itt - füvön
és
törpefenyők között - b. ki a szakadékból a bal oldali bordára. Ennek mindinkább b. elkanyarodó hátán, füves,
sziklás terepen fel egy másik - az ény. gerincről lejövő — borda csatlakozási pontjáig. Ezen a bordán egy
gerincpúpnál érünk fel az ény. gerincre. Innen b. a csúcsra (3 ó).
(Mogilnicki H., Stanisławski W.
és
Wojnar W., 1933. VII. 26.)