74Katalin-csúcs
A Közép-orom ny. mellékcsúcsa.
Első megmászó: Bröske K. és Bröske M. -
ifj. Hunsdorfer J.
vezetővel,
1902. IX. 4.
74.A Északnyugati gerinc, a Hátsó-Középorom-csorbából
A gerinc alsó része több lépcsőt alkot. Szép mászás az élen, többnyire azonban kevéssel b. az él alatt. Fent
a
gerinc két bordára szakad, köztük egy szűk vályú. A jobb borda élén könnyen a csúcsra (30 p; 16. és 17.
ábra).
(Komarnicki Gy., Laufer J. és Martin A., 1908. IX. 1.)
74.B Északi fal, a Kis-Nyereghágó-völgyből
A 76.C.2 úton a Közép-orom é. falát keresztező, nagy törmelékpadra, amelynek ny. része
felett emelkedik a
Katalin-csúcs é. fala. A hatalmas tömbökből és lapokból felépülő falban V alakban összefutó két repedés
találkozási pontja a csúcs esésvonalában van. Ide könnyű lépcsőkön fel. Majd a bal oldali, 10 m hosszú
repedésben fel egy kis mohos bemélyedésbe. Ebből áthajló falacskán, majd egy meredek fogástalan táblán át.
Ezután könnyebb tömbökön a jobb oldali repedésig harántozunk, ami itt összeszűkül, és egy kis
törmeléktérségnél
végződik. Innen a csúcs esésvonalában egy széles vályúban tovább a csúcsra (30 p; 17. ábra).
(Grósz
A.
és Kregczy T., 1911. VI. 30.)
74.C Délkeleti gerinc, a Felső-Középorom-csorbából
A csorbából gyengén emelkedő gerincen a Katalin-csúcsra (5 p; 17. és 18. ábra).
74.D Délnyugati fal, a Hátsó-Középorom-csorba d. szakadékából
A Katalin-csúcs tüneményes, sima fallal törik le a Hátsó-Középorom-csorba d. szakadékához. A csúcs tetőélén
három kis bütyök van, amelyek esésvonalában egy-egy pillér emelkedik ki a falból. A középső alul egy
kupolaszerű
előépítményben fut ki, a jobb (d.) egy bordát alkot.
A felmenet a fal alá a Hátsó-Középorom-csorba d.
szakadékában túl hosszadalmas és fárasztó. Célszerűbb a Téry-menedékháztól a Hátsó-Középorom-csorbán át,
amelyről azután a nagy-tar-pataki oldalon a d. szakadékban 50 m-t le a beszállásig.
Beszállás j. a bal
pillértől (igen törékeny, sárgás kőzet). Füves vályúban 15 m-t j. fel a középső pillér kupolaszerű
előépítményének teteje felé, de még ennek elérése előtt lépcsőzött sziklán 10 m-t b. fel két 15—20 m
hosszú,
párhuzamos, táblás vályú kezdetéhez. Tetszés szerint egyikükben j. fel a középső pillér élére, azután ennek
túloldalán egy füves vályúban 10 m-t b., a középső pillér letörése fölött levő füves nyergecskére. Balra
fölöttünk három párhuzamos táblás vályú van a bal és középső pillér között. A jobb oldaliban 30 m után egy
függőleges falacska. A vályúban még 15 m-t, és 10 m-rel a bal pillér teteje alatt igen keskeny szegélyeken 4
m
vízszintes oldalmenet j., azután 3 m-t j. fel a falba vesző középső pillér tetejére. Túloldalán 3 m-t le egy
kis
térségre. A fölötte levő, 5 m magas falacskán egy hasadékban fel. Utána kissé b. egy mély és széles vályúban
-
amely egy teknőbe torkollik - 30 m-t tovább. A teknő hasadékában 10 m-t fel, azután vagy a teknő felső
folytatásában a középső és d. csúcsbütyök közötti résbe, vagy j. egy hasadozott falon 10 m-t egyenesen a d.
(legmagasabb) bütyökre (a beszállástól 2 ó; 16. ábra).
(Birkenmajer W. és Kupczyk K., 1930. VI.
29.)
74.E A délnyugati fal jobb pillérén, a Hátsó-Középorom-csorba déli szakadékából
A szakadékból a Felső-Középorom-csorba dny. folyosóját balról határoló borda alsó részében levő kis
csorbáig.
Innen a pillér egy tornyán át egy nagy torony felszökésének tövéig. Balra a pillér élétől fogásszegény
falacskán
vissza a pillérre és ezen a nagy toronyra, amelyről kőparipa visz a mögötte levő csorbába. Még két tornyon
át a
pillér élén, egészen a magas csúcsfelszökésig. Vagy egyenesen az élen, vagy (könnyebb) j. ettől kőlapokon
fel a
csúcsra. (A beszállástól 3 ó; 16. ábra).
(id. és ifj. Kele F., 1953. VII. 8.)
74.F A délnyugati fal bal pillérétől balra levő rész
Az egyetlen óriási sima táblából álló falat teljes magasságában egy sekély repedés hasítja végig. Ebben
mesterséges segédeszközökkel a csúcs közeléig (A2), majd rézsút b. fel a falat balról határoló élre és ezen
j. a
csúcsra (16. ábra),
(Ballay P. és Pochylý P., 1962. VII. 11.);
vagy az elágazástól
egyenesen a
csúcsra.
(Koršala J. és Šedivý L., 1963. VII. 4.)