A Magas-Tátra hegyvilága
Dr. Komarnicki Gyula

121Szontagh-csúcs (2414 m)

Kupola Baniasta Turnia Szontagh-Spitze

A Kis-Viszoka és a Weszter-csúcs közötti széles, púpszerű csúcs a Dubke-rés és a Szontagh-rés között.
Első megmászók: Tetmajer K. és hat társa, 1892. VIII. 14.

Bibircs, Weszter- és Szontagh-csúcs é. és k. fala a Nagy-Tarpataki-völgyből
Bibircs, Weszter- és Szontagh-csúcs é. és k. fala a Nagy-Tarpataki-völgyből

121.A Északnyugati gerinc, a Dubke-résből

0/8

A Dubke-résből gyengén emelkedő, törmelékkel és tömbökkel borított gerinchát visz a csúcsra (15 p; 23. ábra).

121.B Északi fal, a Nagy-Tarpataki-völgyből

A falon át több útvonal, mindegyik érdekes mászással. Egyes útvonalak egymással érintkeznek és így egymással kombinálhatók.

B.1 A falközépen át egyenesen a csúcsra

V—VI/8

Beszállás a fal legfelső részéből kinövő tornyocska esésvonalában, a fal tövében előlépő sarkantyú legmélyebb pontjánál. A sarkantyú jobb oldalán levő fűtérség végétől egy vályúban b. fel egy j. kanyarodó fekete kéményhez. Ennek bal oldalán 30 m-t fel egy odúba. Ebből kissé j. és a törékeny falon 60 m-t egyenesen fel egy fűpárkányra. Fölötte kezdődik a fal legfelső részén álló tornyocskától lejövő pillér. A pillér bal sarkának bal oldalán 40 m-t egyenesen fel, azután oldalmenet a jobb sarkán fekvő nagy tömbhöz. A sarkon egyenesen fel egy j. emelkedő hasadékhoz, és tovább a pillér sarkán az említett tornyocskára, amely mögött könnyen a csúcsra (5 ó; 23. ábra).
(Bajo I., Hanzel A. és Hanzel B., 1956. IX. 1.)

B.2 A fal első megmászóinak útja

IV—II/8

Az alsó része IV, a felső II—III. A falat kb. fele magasságában egy vízszintes párkány osztja ketté. Beszállás a Dubke-rés szakadékának torkolatától b., a fal legalsó szikláitól j. levő füves terület felső végénél. Táblás sziklákon egyenesen fel, majd füves párkányokon j. egy olyan párkányra, amelyről egy b. hajló beszögellésben, majd egy kb. 15 m-es kéményben fel. Az áthajlása alatt b. ki és egy kis odún keresztül a felette levő nagyobb odúba. Ennek jobb oldali falán 15 m-t fel. Itt egy táblán b. újabb odúba. A bal oldali bordán a nagy fűpárkánnyal egy magasságig. A j. levő szakadékon át a párkányra és ezen j.:

  1. a csúcs alatt a falból kiálló tornyocska (Fekete-torony — mai neve: Dubke-őrtorony) esésvonaláig és a lehúzódó pillérkén tovább mint a B.1 útvonalnál;
  2. a nagy szakadékot kettéosztó bordán fel a tetejéig és innen mohlepte párkányon a szakadék bal ágába. Ebben meredek lépcsőn föl és tovább, majd b. egy mellékágba. Ebből j. emelkedő párkányokon a főszakadékba és ebben a csúcsra (2 ó 30 p; 23. ábra).
    (Lingsch Gy., Seide G., 1927. IX. 7.)

B.3 A fal jobb oldalán

V/8

Az út alsó része a falnak a Dubke-rés ék. szakadéka felé tekintő részében vezet. A szakadék torkolatától keveset fel, a benne fekvő sziklatömbig. Itt a bal oldali fal világos tábláiba két beszögellés vágódik, amelyek fehéres színű áthajlások alatt végződnek. A bal oldaliban, majd a bal szélén fel, azután kissé j., arra a törmelékes térségre, amelynél egy mély, fekete kémény indul ki. Ebben fel a benne levő kis térségig. A kémény bal oldali falába vágódó repedésben néhány métert fel (a legnehezebb rész), majd átterpeszkedés a kémény jobb oldalfalára. Innen már könnyebb terepen fel az é. fal felső részéből kinövő tornyocskától j. lehúzódó (a B.1 út által is felső részében követett) szakadékhoz, és ebben fel a csúcsra (3 ó; 23. ábra).
(Dębiński H., Gąsiorowski A. és Strzyczyński J., 1960. VIII. 25.)

121.C Északkeleti él, a Nagy-Tarpataki-völgyből

IV/8

Ez az él balról határolja az é. falat, és feljebb j. kanyarodva visz a csúcshoz. Kezdetben könnyen a széles borda felszökéséig. Ezen b. fel egy j. emelkedő kéményhez, benne a felszökéséig, alatta j. a kéményt jobbról határoló bordára, ezen fel egy füves lépcsőre. A falacskán fel egy szegélyig, oldalmenet j. a fal sarka mögé, és oldalról fel a bordára a falacska fölött. Tovább szorosan az élen, amely szélesebb hátba megy át és felvisz a csúcsra (2 ó; 23. ábra).
(Grzesik R., Mrowiec Cz. és Skoczylas A., 1956. VIII. 9.)

121.D Keleti fal, lemenetben a Nagy-Tarpataki-völgybe

I/8

Könnyű, de a meredek é. hószakadék miatt nem gyakorlatlanoknak való.
A csúcsról a dk. gerinc é. oldalán, k. irányban széles, nem túl meredek lejtő ereszkedik a résből aláhúzódó havas szakadékhoz. A lejtőn a többfelé járható terepen le, igyekezve mínél mélyebb ponton elérni a szakadékot. Ebben le a völgy törmelékére (45 p; 23. ábra).
(Lingsch Gy. és Seide G., 1927. IX. 7.)

121.E Délkeleti gerinc, a Szontagh-résből

0/8

A gerinc széles, törmelékes hátként visz fel a résből a csúcsra (10 p. 23. ábra).

121.F Délnyugati hegyoldal, lemenetben a Felkai-völgybe

I/8

A csúcsról egyenesen le a hegyoldalon. Kb. 60 m-rel a csúcs alatt bejutunk az esésvonalában lehúzódó, lejjebb kissé jobbra kanyarodó, tágas szakadékba, amely levisz a Felkai-völgynek a Kerek-domb fölött levő legfelső törmeléktérségére (45 p).