A Magas-Tátra hegyvilága
Dr. Komarnicki Gyula

123Weszter-csúcs

Weszterov štít Zwalista Turnia Weszter-Spitze

Hosszan elnyúló hegy a Szontagh-csúcs és a Bibircs között. Északról széles, impozáns fallal esik alá a Nagy-Tarpataki-völgyhöz.
Első megmászó: Tetmajer-Przerwa K. és hat társa négy vezetővel, 1892. VIII. 14.

Bibircs, Weszter- és Szontagh-csúcs é. és k. fala a Nagy-Tarpataki-völgyből
Bibircs, Weszter- és Szontagh-csúcs é. és k. fala a Nagy-Tarpataki-völgyből

123.A Északnyugati gerinc, a Szontagh-résből

II+/8

A szaggatott gerinc élét is követhetjük, de könnyebb, ha néhány méterrel alatta, a d. oldal fűpadjain haladunk. Majd egy alul áthajló gerincfelszökés alatt néhány métert j. ki, azután repedezett táblákon meredeken vissza a gerincre (nyugati mellékorom). A még hosszan elnyúló gerincen a főoromra (30 p; 23. ábra).

123.B Délnyugati hegyoldal, a Felkai-völgyből

II/8

A csúcs erősen tagolt dny. oldala a Virágoskerthez (149.A) ereszkedik. Innen egy, a többieknél jellegzetesebb, hosszú szakadék húzódik fel egyenesen a főorom alá. A szakadék nem ér le, hanem még magasan, az alsó táblás hegyoldalban letörik. A táblákon fel a szakadék kezdetéhez, azután benne számos lépcsőn fel. Kb. 2280 m magasságban keresztezi az a jellegzetes pad, amely a hegyoldal felső részében, annak teljes szélességében végigvonul. Továbbra is a szakadékban, amely fölül több ágra szakadozik. Ezek egyikében a gerincre és ezen a csúcsra (2 ó).
(Lángos L., 1917. VIII. 9.)

123.C Délkeleti gerinc, lemenetben a Weszter-réshez

II/8/

A gerinc meredek és hegyes sziklatűi átmászhatók vagy a füves d. oldalon jóval könnyebben megkerülhetők (23. ábra).

123.D Északi fal, a Nagy-Tarpataki-völgyből

A széles é. falnak csupán jobb oldala nő ki a Nagy-Tarpataki-völgyből, míg a bal fele a Bibircs ény. szakadékából. A falat több úton is átmászták, valamennyit abból az óriási hószakadékból, amely a Gömöry- és a Habel-torony közötti nyeregből húzódik le ÉNy-ra a völgybe.

D.1 A fal első átmászóinak útja

II—III/8

Az ény. hószakadékban keveset fel a jobb oldali falának egy egészen kis öbléig. Innen a j. meredeken emelkedő táblás párkányon lépcsőzetes sziklákhoz. Mohos lépcsőkön b., egy törmelékfolthoz. Két párkány visz ismét j. fel. Az eleinte törékeny, majd táblás felső párkányt követjük, amelynek meredeksége később alábbhagy, és végül egy mély szakadékba vezet. Ez fölöttünk egy j. emelkedő táblás párkányba megy át, amely az ény. gerinc csorbájába visz fel. Innen b. a csúcsra (2 ó; 23. ábra).
(Lingsch Gy. és Seide G., 1927. IX. 8.)

D.2 Egyenesen a főcsúcshoz

IV/8

Beszállás a falba a Bibircs ény. hószakadékának torkolatánál. Egy kis törmelékes térségre fel, innen a j. emelkedő táblás beszögellésben 30 m-t fel egy nagyobb térségre. Erről keveset j., azután b. fel a függőleges, táblás fal tövében fekvő nagy, laza tömbökhöz. Innen az alsóval párhuzamosan futó beszögellésben 20 m-t j. fel, utána 15 m-t egyenesen az áthajlások alá. Innen 15 m oldalmenet b., ahhoz a bordához, amely jobbról határol egy függőleges táblákban letörő szakadékot. A szakadék túlsó oldalfalából toronyszerű nagy pillér emelkedik ki. Az ettől j. levő függőleges beszögellésben - amelynek alsó áthajló részét egy elvált hatalmas sziklatömbön jobbról megkerüljük - 25 m-t fel a pillér tetején levő erkélyre. Erről a borda bal oldalán kissé j. fel egy nagyobb tornyocskához, és még 20 m-t - végül egy kis áthajláson át - egyenesen a csúcsra (3 ó; 23. ábra).
(Hudyma V., Kirchner E. és Motyka S., 1934. IX. 11.)