161Karcsmar-csorba (~2545 m)
A Kis-Gerlachfalvi-csúcs dk. gerincének legfelső csorbája, a csúcs és a Katlan-torony között. A Tátra leghosszabb hószakadéka, a Karcsmar-folyosó húzódik fel hozzá. A túlsó oldala a Gerlachfalvi-katlanhoz esik alá.
161.A A Felkai-völgyből, a Karcsmar-folyosóban (ÉK-ről)
A Tátra leghosszabb, meredek havon járásban gyakorlatot igénylő hótúrája (jégcsákány, hágóvas). A szakadék
igen kőhullásos, ezért ajánlatos jó korán indulni.
A szakadék hossza kb. 800 m, átlagos hajlása 45°, a
felső részben meredekebb. A Sziléziai-háztól a Lengyel-nyeregre vezető ösvényen
(149.A) a Hosszú-tóig (1953
m; 1 ó). A tó ny. partjához lenyúló magas omladékkúpon a szakadék szájához (30 p), és ebben - lehetőleg
kerülve a kőhullás veszélyének leginkább kitett középvonalát - végig fel a csorbára (3 ó). A szakadék alsó
és legfelső részében a bal oldali, középső részében a jobb oldali sziklákon is haladhatunk (26. ábra).
(Darmstädter L., Otto A. - Stabeler H. tiroli vezetővel, 1899. VII. 22.)
161.B A Katlan-résből, a Katlan-torony megkerülésével (DK-ről)
A résből - egy kitaposott csapást követve - kitérünk a Katlan-torony dny. oldalába. A hegyoldalban ény. irányban harántozva, az első borda elérése után ennek éléről - vaskapcsok - le a mögötte levő vályúba. További négy borda keresztezése után egy jobbról, a Karcsmar-csorbából lejövő, szélesebb, sekély, törmelékes szakadék (15 p) bal oldalán fel a csorbára (10 p).
161.C Átmenet a Felső-Dromedár-csorbához
A csorbából a Kis-Gerlachfalvi-csúcs d. oldalát ny. irányban keresztezve, átvághatunk a Felső-Dromedár-csorbához (kb. 2550 m; 20 p).