172Jeges-tavi-hágó (~2335 m)
A Jeges-tavi-csúcs (É) és a Kis-Koncsiszta (D) között fekvő
legmélyebb
gerincbemélyedés. Az Omladék- és a
Batizfalvi-völgy katlanai között nem egészen könnyű, de gyakorlottabbak által nem ritkán használt átjáró.
Első átkelő: Łos B. - id. Wala J. vezetővel, 1860-ban.
172.A A Batizfalvi-völgyből (dk. szakadék)
A Batizfalvi-tótól (183.B) be a katlan bal oldali ágának leghátsó (ény.) zugába, ahonnan egy alul széles, felfelé keskenyedő, mély és elég meredek szakadék húzódik fel a hágóhoz. A szakadék alját törmelék, a felső részét többnyire hó tölti ki. Ezért fent nem a szakadékban, hanem oldalt, a bal vagy a jobb oldali sziklákon megyünk. Ajánlatosabb a bal oldalon, a szakadék közelében, ahol a kőzet elég jó, a hágóig. (A Batizfalvi-tótól 2 ó 15 p.)
172.B Az Omladék-völgyből (ÉNy-ról)
A Jeges-tótól (187.A) a Zerge-őrtorony alatt j. fel a völgy legfelső (k.) katlanába.
Ehhez a
Jeges-tavi-hágóból kb. 180 m magas, meredek sziklás lejtő húzódik le.
A hágó esésvonalától b. a
Jeges-tavi-csúcs sziklái alá nagy törmelékkúp csúcsosodik, amelynek tetejéről j. is,
b. is egy-egy szakadék
indul ki. A bal oldali szakadékban fel, de még mielőtt összeszűkülne, j. ki a Jeges-tavi-csúcs oldalában
húzódó széles fűpadra. Ezen egy keveset j., majd alacsony falakon, táblás sziklákon zeg-zugban fel b. a
lejtő fele magasságából lehúzódó hófolyosótól, egy meredek falig. Az itt áthajló falletörésben végződő havas
folyosót keskeny padkán j. keresztezzük, és túlsó oldalán a folyosó alacsony sziklabordáján átlépve,
törmelékes padokon, kisebb lépcsőkön, végül egy rövidke folyosóban nehézség nélkül a hágóra. (A Jeges-tótól
1 ó 45 p; 29. ábra.)
(A hófolyosó nyár elejéig teljes hosszában gyors, de nagy elővigyázatosságot igénylő lesiklást enged. Felmenetre nem ajánlatos.)
172.C A Rét-nyeregtől
Lásd a 181.C útvonal leírását.