A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

171Jeges-tavi-csúcs (2400 m, *2390 m)

Szép, háromélű piramisa három völgy: a Batizfalvi-, a Kacsa- és az Omladék-völgy fölött emelkedik. Benne a K—Ny irányban húzódó főgerinc ény. irányban kanyarodik el. A D felé elágazó hatalmas mellékgerincén a Koncsiszta csoportja emelkedik. K felé szaggatott gerinc köti össze a Kacsa-völgyi-csúccsal. ÉNy felé az Omladék-völgyi-csorba választja el a Keleti-Vaskapu-csúcstól, D felé a Jeges-tavi-hágó a Kis-Koncsiszta é. gerincétől.
Első megmászó: Gömöri O. - Kirner P. vezetővel, 1890. VIII. 15.

171.A Keleti gerinc, lemenetben a Nyugati-Kacsavölgyi-csorbához

A csúcsról a gerincen az első toronyra, amely túloldalt letörik. A batizfalvi oldalon egy ferde hasadékban (felülről nem látható, rejtett támpontok) le a torony mögötti csorbába (Jeges-tavi-csorba). A következő bütyköt a d. oldalon kerüljük meg, a másodikra egyenesen fel. Az ereszkedő élen tovább a csorbába (30 p).

171.B Déli fal, a Batizfalvi-völgyből

A Batizfalvi-tótól (183.B) a katlan bal oldali ágának leghátsó zugába, a Jeges-tavi-csúcs d. falának tövébe. Beszállás a Jeges-tavi-hágótól lehúzódó szakadék torkolatánál. A legalsó sima fallépcső bal szélén egy sekély vályúban 20 m-t fel füves, törmelékes terepre. Ezen zegzugosan a táblás csúcstömb bal oldali élletörésének irányában. Kb. a Jeges-tavi-hágó magasságában - meredek sziklák alatt - egy folyosóhoz, amelyben a sima oromfaltól b., a dny. gerinc közepe táján levő kis gerincbemetszéshez könnyen fel, és innen j. a 171.C út végső részén a csúcsra (1 ó).
(Gömöry O. - Kirner P. vezetővel, 1890. VIII. 15.)

171.C Délnyugati gerinc, a Jeges-tavi-hágóból

A hágóból a gerincélen, amelynek alsó része egy keskeny bemetszésnél véget ér. (Ide jön fel jobbról a 171.B út.) Innen meredeken szökik fel, és végül b. a sima fallal leszakadó csúcstömbtől az ény. gerincre torkollik, amelynek legfelső, 15 m magas, meredek lépcsőjén elérjük a csúcsot. A bemetszéstől keskeny szegélyen j. kitérhetünk egy törmelékes folyosóhoz, amely a csúcs alatt visszavisz a dny. gerinc élére (20 p).
(Chmielowski J. és Jordán K. - Bachleda K. és Marusarz J. vezetőkkel, 1905. VII. 29.)

171.D Nyugati fal, az Omladék-völgyből

Az Omladék-völgyi-csorbához felhúzódó folyosóban keveset fel (185.A), és mielőtt összeszűkülne, j. ki a Jeges-tavi-csúcs ny. oldalában húzódó, széles fűpadra. Ezen keveset j., majd alacsony lépcsőkön, táblás sziklákon zegzugban fel j. egy meredek tábláig. Ettől b. törmelékes vályú húzódik a csúcs irányába. Ebben fel, az első elágazásnál a jobb, a következőnél a bal ágba. A vályú az ény. és dny. gerinc találkozásánál a gerincre torkollik. Innen j. az ény. gerinc 15 m magas, meredek lépcsőjén a csúcsra (1 ó).
(Englisch K. - id. Hunsdorfer J. vezetővel, 1903. VII. 29.)

171.E Északnyugati gerinc, az Omladék-völgyi-csorbából

A gerinc földes, mállékony, porladó kőzettel kezdődik, amelyet azonban csakhamar szilárd, zuzmó borította érdes sziklák váltanak fel. Majd a gerinc éllé keskenyedik és ezen kell végiglógázni. Kevéssel feljebb a sima falhoz balról egy kőlap támaszkodik. Közöttük támaszmászással fel. A felső részben nagy kőtömbökön, végül egy meredek gerinclépcsőn könnyen a csúcsra (50 p).
(Dubke E. - id. Franz J. és Breuer J. vezetőkkel, 1906. IX. 9.)