175Északi-Koncsiszta-csorba
A Koncsiszta-csoport gerincében a Kis-Koncsiszta (É) és az Északi-Koncsiszta-torony (D) között fekvő csorba.
175.A A Batizfalvi-völgyből (K-ről)
A Batizfalvi-katlan bal ágában azon a törmelékkúpon fel, amely a csorba esésvonalában fekszik. A kúp
egy kis öbölben végződik, amelybe három felülről jövő szakadék torkollik. A középső, keskeny
szakadékban fel, ez helyenként hasadékszerű vályúvá alakul. Kb. 20 m után a vályú ismét kitágul. Itt
ki a vályút jobbról kísérő bordára (kellemetlen mászás), és ezen fel, amíg a borda a bal oldali
szakadékfalban elvész. E helyen torkollik az imént követett vályú a jobbról feljövő főszakadékba
(amelynek lenn egy letörése van, s emiatt nem használható kezdettől fogva). A széles szakadékban
törmeléken és lépcsőkön fel, végül füves lépcsőkön kissé j. fel a keskeny csorbára (1 ó 15 p).
(Komarnicki Gy., 1917. VI. 10.)
175.B Az Omladék-völgyből (Ny-ról)
A Jeges-tótól k. irányban a csorba esésvonalában a törmelékbe lenyúló sziklasarkantyú alá. A
csorbából lehúzódó szakadék nem ér le ide, csak a fal negyed magasságában levő füves teraszig. Erre
a fal tövétől füves táblákon fel. A teraszról két szakadék indul felfelé. Eleinte a kettőt
elválasztó bordán, azután be a bal szakadékba, amelyben elérjük a Jeges-tavi-hágótól
a Rét-nyeregre
átvezető hosszú törmelékpárkányt.
[Ezt akár a Jeges-tavi-hágótól, akár a
Rét-nyeregről nehézség
nélkül elérhetjük (181.C), és ezzel az út alsó nehéz részét (IV) kikerülhetjük.]
A szakadéknak
a nagy törmelékpárkány fölötti folytatásában könnyen a csorbára (29. ábra).
(Nemeš E. és
Vitek L., 1954. VIII. 3.)