A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

199Kis-Ganek (~2425 m)

A Kis-Ganek a Ganek-csoport ény. mellékorma, amellett a főoromnál jelentősebb orográfiai pont, amennyiben három gerinc csomópontjában emelkedik. Benne törik meg a DK-ről (a főoromtól) jövő főgerinc, amely innen ny., majd dny. irányban a Tátra-csúcshoz húzódik át, és belőle ágazik ki É felé egy meredeken aláeső oldalgerinc, amelyen a Kacsa-völgyi-torony és a Kopár-tornyok (Puszta-tornyok) magasodnak, majd a Ganek-őrszemmel végződik. A Kis-Ganek ény. oldalában - kb. 2250 m magasságban —, ennek teljes szélességében, jellegzetes törmelékterasz, a Ganek-karzat vonul végig, amely minden átmenet nélkül szakad le az ény. fallal.
Első megmászó: Potkański K. - ifj. Wala J. és Bachleda Tajber J. vezetőkkel, 1892. VIII. 25.

199.A Átmenet a Ganek főormáról (DK-ről) a gerinc részbeni megkerülésével

Nehezebb, mint ellenkező irányban (lásd 198.D.1; 33. ábra).

199.B Délnyugati fal, a Ruman-völgyből

Az Omladék-völgyből mint 197.A alatt a Ganek-csoport alatti felső törmelékpadra. A Kis-Ganek erről kiemelkedő, dny. falát jobboldalt a Kis-Ganek-rés dny. folyosója határolja el a Ganek falletöréseitöl. Beszállás a falba kb. a csúcs esésvonalában, ott, ahol a törmelék a legmagasabban szögellik a fal tövébe. Egy rézsút j. emelkedő vályúban, majd annak jobb oldalfalán. azután egy beszögellésben (lazán beékelt tömbökkel) egy áthajló falacska alatti lépcsőfokra (IV). Elrepesztett tömbökön oldalmenet b., füves lépcsőkhöz, egy hasadékban egyenesen fel, utána füves párkányon keveset j., egy bemélyedés felé. Füves terepen kissé b., és egy vályúban (a faltól elrepesztett hatalmas tömb irányában, amely a jobb oldalán kis kéményt képez) fel két kényelmes lépcsőre, amelyeken fel az említett kis kéményhez. Ebben nagy áthajlását j. megkerülve fel. A kémény két hasadékra szakad, a jobb oldaliban (laza tömbökkel) egy térségre, erről néhány métert fel, utána áthajló falacska alatt oldalmenet j. és egyenesen fel kényelmes lépcsőkre. Ezekről táblás fal mentén kitett oldalmenet j., utána egy táblán fel egy hasadékhoz, amely - kissé j. - a csúcsra visz (3 ó; 33. ábra).
(Motyka S. és Siedlecki S., 1931. VII. 17.)

199.C Nyugati gerinc, a Keleti-Ruman-csorbából

A csorba fölötti térségről a gerinc elején egy falacskán fel, és tovább egy szabadon álló nagy torony tövéig. Egy előfokra balról fel. A felszökés alsó részére egyenesen az élen, majd a kocka alakú torony teteje alatti függőleges fal tövében kitett oldalmenet j., egy hasadékhoz, és ebben a felszökés tetejére. A kitett élen egy kis sziklafogon át a nagy torony tetejére. Erről a túloldali áthajló letörésen kötéllebocsátkozás a torony mögötti mély csorbába (30 p).
(Ez a csorba a Keleti-Ruman-csorbából az alsó gerincrész megkerülésével könnyebben is elérhető. A d. oldalon fűpadokon, emelkedő irányban ki egy füves kéményszerű vályúhoz, és ebben fel a csorbára.)
A csorbából füves sziklákon j. megkerülünk egy felszökést, s tovább egyenesen a gerincen nehéz repedésekben egy kis torony áthajló fala alá. A tornyot j. megkerülve széles törmelékes csorbába. Az ebből emelkedő 30 m magas felszökés (IV) fölött a gerinc meredeksége alábbhagy, és részben az élén, részben b. tőle fel az oromra (1 ó; 33. és 34. ábra).
(Felső gerincrész: Hefty Gy. A. és Laufer I., 1909. VII. 9.;
alsó gerincrész: Schweickhart H. és O., 1914. VII.)

199.D A Keleti-Ruman-csorbából, a nyugati gerinc megkerülésével

Együtt a 203.I.A úttal a csúcs legkönnyebb útja. A Keleti-Ruman-csorba fölötti gerinctérségről keskeny, vízszintes párkányon 45 m-t kitérünk az é. oldalba egy vályúig, amely a ny. gerinc alsó nagy tornya (Berci-torony) mögötti gerinccsorbából jön le. A törékeny vályúban 15 m-t fel, és 10 m-rel a csorba alatt egy kis párkányon b. ki. A párkányon a hegyoldalból kiálló sziklaél mögé, innen még egy keveset rézsút b. fel, azután a falon zegzugban fel a csúcs vízszintes ny. tetőélére és ezen b. a csúcsra (1 ó).
(Potkański K. - ifj. Wala J. és Bachleda Tajber J. vezetővel, 1892. VIII. 25.)

199.E Északnyugati fal, a Cseh-tavi völgyből

A Tátra legegyénibb és legvadabb fala. A völgyből közel 300 m magasan feltörő falat nem koronázza csúcs, hanem kb. 2250 m magasságban, a hegyoldal teljes szélességében egy nagy törmeléktérség, a "Ganek-karzat" vonul végig. A megmászhatatlannak látszó falat ma már tucatnál több útvonal hálózza be. A leírtak közül az E.1 és az E.3 megmászható mesterséges segédeszközök használata nélkül is.

E.1 A fal első átmászóinak útja

Kevéssel a fal töve fölött kiindulva, egy hatalmas hasadék visz rézsút b. a karzatra. A hasadékot bal oldalán egy nagy borda kíséri. Beszállás a falba kissé j. a Kis-Ganek csúcsának esésvonalától. Az alsó törékeny sziklalépcsőkön 30 m-t fel egy kis, törmelékes odúba. Az odúból rézsút b. fel a hasadék kezdetéhez. Ez alsó részében egy meglehetősen mély, 60^o hajlású, táblás vályút alkot. Ezt követjük egy benne levő odúig, amely fölé boltozatszerűen hajolnak a sziklák. Itt egy nagy barnás táblán b. ki a bal oldali széles bordára, amelynek jobb oldalán eleinte könnyen, majd egyre nehezebben fel. Feljebb a borda keskenyedik és meredekebbé válik, majd közel függőlegesen felszökik. Itt a borda bal oldalán 10 m magas, rossz rétegeződésű falon (Wanjura-fal) fel a tetején levő törmelékes térségre (IV). A bordán tovább egy kevéssel feljebb levő, újabb kis térségre, amely fölött a borda függőleges fallal újból felszökik. A falba vágódó sima beszögellés gyengén j. felvisz a borda élébe vágódó nyergecskébe. (Kevéssel fölötte a borda elvész a falban.) A nyergecskéről néhány lépéssel j., be a közel függőleges és mély kéménybe, amivé a nagy hasadék itt átalakul. A kémény kevéssel fölöttünk két ágra szakad. A jobb oldali ágban fel, a kémény folytatásába, és ebben tömbökön át egy nagy beszorult tömb fölötti törmeléktérségre, az itt kissé kitáguló kémény aljában. Fölötte a kémény közel függőleges és rendkívül törékeny bal oldali falán (IV) érjük el a karzatot (3 ó; 34. ábra.)
(Król I., Kulczyński W. és Lesiecki J., 1911. VII. 27.)

E.2 Łapiński és Paszucha kéménye

A kémény, amely a falat a közepe táján zsinóregyenesen szeli át, egyike az ény. fal legszebb útjainak. Jó mászók 10—12 óra alatt és 8 szeg felhasználásával tudják végigmászni.
Beszállás a falba mint E.1 alatt. A fal legalsó részében levő törmelékes odúból 25 m magas, füves falon egyenesen fel, és egy áthajlás (IV) után b. még 20 m-t a kémény kezdetéhez. A kémény első nagy áthajlásának bal oldalán szeg segítséggel fel. Az áthajlás fölött, a kis térség fölötti részen, ha száraz a szikla, gyengén j. és utána egyenesen fel a sima falacskán, amely visszavisz a kéménybe (V), vagy a kéményben két áthajláson át szeghasználattal fel (VI) a kémény odúszerű bemélyedésébe. Ebből kezdetben a kéményben, majd b. tőle 25 m-t fel a kémény bal oldalán levő füves párkányra. Erről 4 m-es falacskán hajlott, repedezett táblára. Innen nagy, 8 m-es falon az áthajlások alá, és alattuk j. a kéményben levő odúba (V), vagy a táblán rézsútos oldalmenet j., és igen hosszú terpeszlépéssel a hasadékba, amely visszavisz a kéménybe (VI). 10 m-t a benne levő odúig, és ebből rézsút j. elrepesztett tömbökhöz. Ezekből b. fel a kémény áthajlása alá, majd alatta b. egy hajlott párkányra. Erről 12 m magas falon az eresszerű áthajlás széle fölött húzódó repedésen a kémény bal oldalán levő hajlott, háromszögű térségre. Innen a kémény jobb oldalán, majd magában a kéményben fel a végéig. A folytatását képező beszögellésben (szeghasználattal) 40 m-t fel a végéig, azután rézsút könnyebb terepre, egy padkára. Erről kis kéményben b. fel, utána 3 m oldalmenet b., végül törékeny kis bordán a karzatra (34. ábra).
(Łapiński Cz. és Paszucha K., 1944. IX. 6—7.)

E.3 Orłowski út

Ez az út - annak ellenére, hogy szélsőségesen nehéz - mesterséges segédeszközök nélkül, de szegbiztosítással, klasszikus mászással tehető meg.
Beszállás mint az E.1 útnál. A 30 m-rel a fal töve fölött levő kis törmelékes odúból a vöröses színű, fent áthajló beszögellést b. határoló bordán 50 m-t fel, majd egy kis áthajláson át egy lépcsőfokra. Erről j. fel egy vörös táblákba vágódó, újabb jelentékeny beszögellés torkolatához. Innen kényelmes párkányon néhány méter oldalmenet j. egy kis kéményhez. Ebben fel egy kis sziklatömbhöz, innen rövid oldalmenet b., és egy hasadékban fel egy elrepesztett tömbhöz. Ettől elvált tömbökön j. egy óriási táblához. Ennek bal alsó sarkából fel a táblába vágódó repedéshez, és innen le a fal és a tőle elálló tornyocska közötti csorbába. Innen 10 m-t fel, utána 20 m-t rézsút b. fel — közben egy kis bordát körüljárva - egy kis párkányra a nyílt falban. Tovább b. egy hasadékhoz és benne egy kis lépcsőfokra. Erről a táblán át oldalmenet j. egy kis hasadékhoz, és benne végig fel. Oldalmenet j. a borda mögötti kéményszerű összeszögelléshez. Ebben végig fel, és a kis lépcsőfokról oldalmenet j. egy hajlott kis térségre, áthajló sziklák alatt. Innen kis falacskán egyenesen fel egy beszögellésben levő állóhelyre. Tovább a borda körül 10 m-t b., a nagy táblás odú alá, és egyenesen fel ennek másik táblájához. A tábla bal felső sarkától oldalmenet b. egy tömbhöz, és tovább rézsút b. egy kényelmes kis odúhoz, a faltól elvált, eddig nem látható tornyocska mellett. Fel a tornyocskára és b. fel az óriási, hasadozott táblához. Ezen j. fel a szélén levő állóhelyre. Innen néhány métert fel és b. egy kis borda körül egy újabb óriási táblához, a függőleges hasadék alatti kis odúhoz. A hasadékban fel jó állóhelyre, erről b. fel egy kis párkányra. Tovább b. fel, végül kis áthajláson át a karzatra (8 ó; 34. ábra).
(Gosławski W. és Orłowski T., 1939. VII. 30—31. kísérlet fel-le és 1939. VIII. 3.)

E.4 Stanisławski-kémény

Ez az ény. fal utolsó nagy kéménye, b. az é. pillértől. A kémény a fal felső részébe vágódik, alul a fal fele magasságában letörik. Beszállás mint az E.1 útnál. A fal töve fölötti kis odúból hosszú oldalmenet j. gyengén emelkedő sziklás-törmelékes párkányon. Mielőtt ez erősen keskenyedve a falban elveszne, 25 m-t fel egy térségre. Erről kissé j. ki az é. pillérre, és ezen egy darabig tömbökön fel. Ahol az ellaposodó pillérbe mély hasadék vágódik, ennek kezdetétől néhány métert b., a sarok mögött egy hasadékba, és ebben néhány métert fel. Mielőtt a hasadék ellaposodik, néhány métert j. egy térségre. Az innen felhúzódó rövid kémény torkolata alatt a bal oldali sziklákra, és ezeken rézsút b. fel a Stanisławski-kémény kezdetéhez. A kéményben 25 m-t fel, utána áthajláson és beszorult tömbön egy törmelékfoltra, a kéményben. Néhány métert a kémény jobb oldali falán fel és b. vissza a kéménybe. Ez néhány méter után két vályúra szakad. A bal vályúban, végül beszorult tömbön át egy törmeléktérségre. Erről néhány métert a főkéményben, ennek újabb felszökése alá, amelyen át - kissé a bal oldalon - könnyebb terepre. Keskeny kéményben egy nagy térségre a főkémény hatalmas felszökése alatt. A kémény mélyében 15 m magas, áthajló fal bal oldalán áthajló hasadékhoz. Ebben néhány métert fel egy beszorult tömbig, és innen j. egy keskeny, táblás szegélyre a falban. A szegélyről falacskán fel a keskeny kéménytorok alatti törmelékes térségre. Az igen szűk és sima kéményben néhány métert fel egy beszorult tömbhöz. Fölötte a kémény áthajlik, az áthajlás és a beszorult hatalmas tömb közötti 5 m hosszú alagútban fel erre a tömbre. A kémény rövid hasadék formájában folytatódik, amely hatalmas áthajlásokban vész el. A hasadékban néhány métert fel, végül alacsony áthajláson át a kiszélesedő középső kéménybe. Ebben az áthajlása közeléig. Még alatta b. a kémény bal falán levő keskeny szegélyre, erről átdőlés a jobb falára, és rövid oldalmenettel j. a bordán levő térségre. Ennek bal széléről néhány métert egyenesen fel egy hajlott kis táblára. Innen j. a borda éle mögé. Röviden fel, majd vissza a borda élére. Erről 3 m-t vízszintesen j., végül néhány alacsony lépcsőn a karzatra (34. ábra).
(Stanisławski W. és Żulawski M., 1931. VIII. 19.)

E.5 Északi pillér (Puškáš-pillér)

Az ény. fal jobb szélén hatalmas pillér húzódik le a törmelékig. A sarkantyút alkotó legmélyebb pontjától füves-sziklás lépcsőkön 3—4 kötélhosszat fel egy kis térségre. (Ez minden nehézség nélkül érhető el a sarkantyútól j. levő törmeléköböltől.) Erről áthajló kéményben meredek táblára, és a pillér élén 100 m-t fel nagy táblákhoz. Fölöttük sima, áthajló fal. Szeghasználattal 10 m oldalmenet b., majd 3 m-t egyenesen fel és hosszú terpeszlépéssel a j. húzódó vályúba. Jó lépcsőkön a pillér felső részének meredek tábláihoz. Ezeken 50 m-t fel egy sima, áthajló fal alá, egy nagy tömbhöz. Szeghasználattal 20 m oldalmenet b. és hosszú lépéssel egy nedves, füves kéménybe, amely egy nagy tömbhöz visz fel. Innen 8 m oldalmenet j., utána hosszú terpeszlépés egy nagy táblára, ettől a fal bal oldalán egy áthajláson egyenesen fel, végül lépcsőkön a karzat jobb szélére (5 ó; 34. ábra).
(Petrlová J. és Puškáš A., 1948. VII. 26.)

199.F A karzatról a Kis-Ganekre

A karzat omladékán a jobb szélének közelében Ny-ról feljövő folyosóig, amely a Kis-Ganek ny. gerincének alsó nagy tornya mögötti (tőle K-re fekvő) gerinccsorbához visz fel. A folyosó bal oldalán, majd benne. fel a folyosót 10 m-rel a csorba alatt keresztező kis párkányra, és innen mint 199.D alatt b. a Kis-Ganek csúcsára. Kissé b., a karzat közepe tájáról, tagozott terepen egyenesen is felmászhatunk a Kis-Ganek csúcsára. Ez az út az előbbinél nehezebb. Akik a fal átmászása után nem akarnak a csúcsig továbbmenni, hanem visszatérnek a völgyek egyikébe, ezt többféle módon tehetik meg. Az Omladék-völgybe: a karzatról - mint fentebb - a ny. gerinc alsó nagy tornyától K-re fekvő csorbához felhúzódó folyosóban 10 m-rel a csorba alá. A folyosót itt keresztező kis párkányon 4-5 méter oldalmenettel j. át a Keleti-Ruman-csorba átkelési helyéül szolgáló gerinctérségre. (Le, mint 203.I.A.) (33. és 34. ábra.)

199.G A Kopár-csorbából (Puszta-csorbából), az északi gerinc megkerülésével

Az út Ganek-karzat alatti része főleg lemenetre jó. A csorbából a Kacsa-völgyi-torony Cseh-tavi-völgy felé tekintő (ny.) falába kivezető párkányon hosszú oldalmenettel egy meredek vályúig. Ebben 30 m-t fel, belőle j. ki, és egy rövid kitett oldalmenettel elérhető párkány kezdetéhez. Ez j. emelkedve felvisz az Alsó-Ganek-résbe (30 p). Innen, kitérve a gerinc k. oldalába, ezeken a párkányokon, sziklalépcsőkön, nem messze a gerinc alatt több vályút keresztezve, rézsút emelkedünk a Ganek-karzat széléhez (30 p). A gerinc folytatásától j., a Ganek-karzat fölött, vele párhuzamosan futó, közel vízszintes, törmelékes párkányon j., a karzat fölötti (ény.) hegyoldal közepe felé, és ennek tagozottabb terepén egyenesen fel a Kis-Ganek ormára (30 p; 34. ábra).
(Maślanka J. — Gasienica-Tomków J. vezetővel, 1907. X. 15.)