A Magas-Tátra hegyvilága
Dr. Komarnicki Gyula

206Déchy-csúcs (DK 2523 m)

Veľký Dračí štít Wielki Smoczy Szczyt Grosse Déchy-Spitze

A Tátra-csúcs dk. mellékorma, amely annak tarajszerű dk. gerincén emelkedik. DK felé hosszú gerinccel ereszkedík az Alsó-Déchy-csorbához, amely a szomszédos Sárkány-fal-csorbával együtt a Sárkány-faltól választja el. E gerincének alsó részén egy igen karcsú, jellegzetes tornyocska, a Serényi-torony emelkedik (kb. 2410 m).
Első megmászó: Martin A. - Breuer J. vezetővel, 1905. VIII. 13.

Tátra-csúcs d. fala a Menguszfalvi-völgyből
Tátra-csúcs d. fala a Menguszfalvi-völgyből
Déchy-csúcs dny. fala az Omladék-völgyből
Déchy-csúcs dny. fala az Omladék-völgyből

206.A A Felső-Déchy-csorbából (ÉNy-ról)

A.1 Északnyugati gerinc

III—IV/9

A csúcs ény. mellékorma kb. 25 m magas, közel függőleges keskeny éllel szökik fel a csorbából. Beszállás az éltől j., majd az élen a legfelső kihajló részig, ahol b. az éltől szabad karhúzódással (IV) fel a mellékorom tetejére. Erről széles kőlapon le a gerincbemetszésbe, amelynek törékeny élén végighaladva, túloldalán meredek fallépcsőn egy jobbról hozzátámaszkodó kis kiugrásra fel, és erről a b. emelkedő táblán a főoromra (20 p; 35. és 36. ábra).
(Martin A. és Rumpelt H., 1908. VIII. 26.)

A.2 Nyugati kémény

II+/9

A 205.A úttal a csúcs legkönnyebb útja. A csorbából a csúcs élfelszökése alatt, a dny. oldalon a fal mentén kb. 20 m-t j. le, ahol egy sarok mögött a gerinc ny. oldalfalának egy odúszerű bemélyedéséhez, amelyből egy mélyen bemetszett, táblás, felső részében kéményszerűen összeszűkült, meredek vályúban fel a csúcs két orma közötti gerincbemetszésre. Ebből mint az A.1 útnál - b. az ény. oromra, j. a főoromra (15 p).
(Jerominówna W., Kordys R. és Znamięcki A., 1909. VIII. 8.)

206.B Délnyugati fal, a Sárkány-völgyecskéből

A kb. 350 m magas falat egy pillér egy keskenyebb bal és egy szélesebb jobb részre osztja.

B.1 A falközépi pilléren

IV/9

A pillér sarkantyúszerű végétől j. a fal tövében levő kis törmeléköbölből világos, sima sziklákon b. fel egy nagy párkányra és ezen a végéig. Innen a falon 9 m-t fel egy rövid áthajló kémény tövéig (legnehezebb hely), alatta vízszintes oldalmenet b. egy beszögellés kezdetéhez, benne keveset fel, azután j. az említett kéménybe, és tovább j., egy tömb megkerülésével a pillér élére (a nagy párkánytól 25 m). A pillért j. megkerülve egy óriási táblához, ezen b. fel egy beszögelléshez és ebben fel. Egy idő múlva a jobb oldalon újabb beszögellés, amely a faltól j. elrepesztett nagy sziklahasábhoz visz. Egy széles kéményben addig fel, míg lehetségessé válik a pillér élére kimászni. Igen szűk kéményben az áthajlásig, alatta oldalmenet j. és tömbökön j. fel egy óriási táblához. Ezt j. megkerülve fel és vissza a pillér élére. Végül törékeny kéményben a dk. gerinc legfelső kiemelkedésére, és b. a csúcsra (4 ó; 36. ábra).
(Chwaściński B. és Ostrowski W., 1930. VIII. 1.)

B.2 A fal bal felén

V/9

Igen törékeny kőzet. Beszállás a jobbról a pillér, balról a Felső-Déchy-csorba dny. szakadéka által határolt falrészbe, a szakadék torkolatától kissé j. A falon 25 m után egy vályú, amely csakhamar kettéágazik. Jobb ágának áthajlására egymás válláról fel. Utána ferde vályúban egy falacska alá, és két vályú közül a bal oldaliban 60 m-t fel a csúcsfal alá, amelynek közepéből egy borda lép ki. Ennek jobb, majd bal oldalán, végül az élén és sima falon (szeghasználattal) a főorom és a dk. gerinc kiemelkedése közötti csorbára (3 ó; 36. ábra).
(Puškáš A. és Zlatník K., 1947. VIII. 25.)

B.4 A fal jobb felén

IV/9

Beszállás a falba közel a jobb széléhez. (A falat j. az Alsó-Déchy-csorbához felhúzódó törmelékfolyosó határolja.) Egy igen hosszú párkányon b., a falközépi pillér közeléig. A pillértől j. a vele párhuzamosan felhúzódó horpadásban fel, végül törékeny terepen a dk. gerincre vagy b. a pillér legfelső részére, és ezen a csúcsra (3 ó ; 36. ábra).
(Körtvélyessy G. és Puškáš A., 1950. VI. 25.)

206.C Délkeleti gerinc, az Alsó-Déchy-csorbából

II+/9

A csorbából igen laza, földes sziklán néhány métert fel a Serényi-torony kb. 40 m magas felszökésének tövébe. Ezt megkerülhetjük a torony jobb oldalán egy meredek, és felső részében igen keskeny vályúban. Ebben fel a torony mögötti csorbába (Középső-Déchy-csorba) (10 p).
(A torony a csorbából kb. 13 m-t emelkedik, és erről az oldalról könnyű. Az alsó lépcsőre balról, azután j. fel a tetőre.)
(Klemensiewicz Z., Kordys R. és Znamięcki A., 1907. VIII. 6.)
A csorba fölött a gerinc kb. 50 m magas, igen meredek és széles fallal tör fel, amelynek a K-re előugró éle képezi a gerincfolytatást. A fal egyenesen is megmászható, de sokkal könnyebb a csorbából 15 m oldalmenettel b. egy vályúhoz, amely rézsút j. húzódik fel. E sekély és többször megszakadó vályúsorozatban a fal jobb felső széléhez, az előugró gerincélre. Ezen b. fel egy éles kis fogra (Kis-Sárkány-fog). Ennek 7 m magas, függőleges túloldali letörésén nehezen le a mögötte levő kis csorbába (Alsó-Sárkány-rés). Ebből 5 m-t fel, azután egy vízszintes, majd erősen emelkedő párkányon j. fel egy kis előugrásra. Rögtön b. vissza a gerincre, felszökése fölött. Az éles gerincen a keresztben álló hatalmas táblákhoz, ezen egyenesen fel. Fölötte rövid, füves gerincrész. Ennek végén egy sima táblán fel a hasogatott tarajú legfelső kiemelkedésre. Utána le egy kis csorbába (Középső-Sárkány-rés) és ebből a főoromra (1 ó 30 p; 35. és 36. ábra).
(Martin A. - Breuer J. vezetővel, 1905. VIII. 13.)

206.D Északkeleti fal, a Ruman-völgyből

III/9

A fal kb. kétharmad magasságában nagy törmelékes katlan van. Ezt balról egy, a dk. gerincről aláeső borda, jobbról egy vállszerű fekete torony határolja. A katlan alatt meredek sziklás teknő húzódik le a falban. Kissé j. a teknő letörésének világos tábláitól, a fal töve fölött egy fekete kémény, amelynek jobb oldala áthajlik, bal oldalát nagy tábla alkotja. Beszállás a kémény esésvonalában. Egy falacskán füves lépcsőkhöz és ezeken rézsút j. egy táblás beszögelléshez, amely a kémény alsó részét képezi. Ebben fel egy párkányra (25 m), amelyen b. táblák közé. A táblák széléről néhány métert fel, azután b. be a teknőbe (30 m) letörése fölött. A teknőben 60 m-t,majd a jobb oldali bordán fel egy törmelékkatlanba (60 m). A főorom fölött felszökő végfalát keskeny, törékeny vályú szeli át. Ebben fel (30 m), azután egy táblás beszögellésben j. a csúcs esésvonalában lejövő bordára (40 m) és a törékeny zárófalon a főoromra (2 ó).
(Bernardzikiewicz S. és Kenar A., 1930. VIII. 2.)