A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

224Nagy-Békás-csúcs (2252 m)

A Tengerszem-csúcs hosszú é. mellékgerince a Dénes-csúcstól É-ra fekvő Nagy-Békás-csúcs elérése előtt egy gerinctorony (Lejtő-tornyocska, kb. 2250 m) mögött lévő Felső-Csehtavi-csorbában (Felső-Rejtett-csorbában, kb. 2235 m) két ágra szakad. Az ék. irányban elágazó és a Nagy-Molnárhoz átvezető oldalgerinc elején a Nagy-Békás-csúcs emelkedik. Kilátása igen szép. A Nagy-Békás-csúcstól a Békás-Baráton át a Kis-Békás-csúcshoz húzódó gerincrész a Békás-gerinc (Żabia Grań).
Első megmászók: Chmielowski J., Jordán K., Kroebl A., Krygowski S. és Lopuszański T. - Bachleda J., Bachleda K., Karpiel J., Marusarz J. és Stópka Ceberniak J. vezetőkkel, 1905. VII. 26.

224.A A Felső-Csehtavi-csorbából (DNy-ról)

A csorbából a csúcstömb d. fala tövében j. 10 m-t le egy b. nyíló folyosóhoz. Ebben fel. A folyosó a csúcs k. tetőélére visz fel. Innen b. a csúcsra (5 p). (Az első megmászók útja.)

224.B Déli gerinc, a Cseh-tavi-csorbából

A csorbából a gerinc 15 m magasan szökik fel. Ezt j. megkerülve, fölötte visszatérünk a gerincre. Ez egy kb. 2240 m magas tornyocskában éri el tetőpontját. Itt a gerinc egy ény. és egy ék. ágra szakad. Az utóbbin a tornyocska és a csúcstömb közötti Felső-Csehtavi-csorbába (25 p). Innen a 224.A úton a csúcsra.
(Porębski S., 1909. VIII. 13.)

224.C Északnyugati gerinc, a Felső-Békás-csorbából

A csorbából látható két csücsök közül a bal oldali a csúcs, a jobb oldali a 2240 m magas gerinctorony (Lejtő-tornyocska), a kettőjük közötti kis bemetszés pedig a Felső-Csehtavi-csorba. Az ény. gerinc nem egyenesen a csúcshoz, hanem a Felső-Csehtavi-csorbába visz fel, amelyben (a túloldalról feljövő d. gerinccel együtt) tetőzik. A csorba d. nyílásából ki a gerinctől b. levő lejtőre. Zegzugban, nagy táblák közt, füvön és törmeléken emelkedve, feljebb rátérünk a tőlünk j. húzódó gerincre, ahol annak meredeksége már alábbhagy. Innen a füves, tömbös gerincháton a csúcs és a jobb oldali csücsök közötti bemetszésbe (Felső-Csehtavi-csorba, 25 p). Innen a 224.A úton a csúcsra (5 p).

224.D Északi fal, a Poduplaszki-Békás-tavak völgyéből

A többi oldaláról igénytelen alakú csúcs a Poduplaszki-Békás-tavak völgyének zárlatából kb. 500 m magas gyönyörű fallal szökik fel. Legtöbb útja a Tátra legnagyszerűbb falmászásai közé tartozik.

D.1 A falközépen át a csúcsra

A Felső-Békás-tó d. partjáról dny. irányban fel a fal bal szélén húzódó nagy szakadék torkolatához. Innen füves terepen j. fel az óriási füves padra, a fal legalsó részén (30 p). A padon j., a fölötte feltörő falba 30 m-rel az előtt a kémény előtt szállunk be, amely a táblák fölötti áthajlásokba vágódik. Táblás sziklákon b. fel egy füves térségre, áthajlások alatt. Az áthajlásokon fel egy táblás horpadásba, és ebben a faltól elvált meredek táblához. Ezen b. egy jó biztosító tömbhöz, és ettől egy áthajláson és sziklalépcsőkön egyenesen fel a fal kb. egyharmad magasságában levő nagy füves párkányra, egy szoba nagyságú odúnál. Tovább fel az áthajlásokon, sima táblás, nedves sziklán a fölötte levő nagy füves térségre. Ennek jobb oldalán egy kéményben 25 m-t fel egy füves térségre, erről b. fel egy újabb térségre, amely egy óriási odú padlóját alkotja. Innen három kis kémény középsőjében egy kis odúhoz, és tovább fel egy óriási tábla bal széléhez. Egy hasadékban, majd egy táblás beszögellésben b. fel a tábla jobb széléhez. Néhány métert b. egy kis bordához, ezen néhány métert fel. azután egy hajlott párkányon b. egy kéményszerű rámpához, amely áthajló sziklák alatti kis térségre juttat. Erről j. vissza a kis bordához és ezen egy nagy, táblás térségre, áthajló sziklák alatt. Innen j. fel egy lépcsőfokra, erről b. és fel az említett áthajló sziklák fölötti nagy füves térségre. Tovább b., egy mély kéményt jobboldalt határoló bordára, és b. a kéménybe, amelyben fel, amíg meredeksége erősen csökkenni kezd. Innen rézsút b. emelkedve át a következő kis kéményt balról határoló bordára és ezen a csúcsra (5 ó).
(Henisz-Kamińska W. és Orłowski T., 1946. IX. 6.)

D.2 Diagonális út

Beszállás mint a D.1 útnál, a fal bal szélén bevágódó nagy szakadék torkolatánál. Keveset a szakadékban, azután a jobb oldali széles bordán fel egy kis térségig, amely fölött a borda meredeken felszökik. Innen j. még 30 m-t fel egy óriási eresszerű áthajlás alatt nagy, laza tömbök közötti lépcsőfokra. Erről néhány métert fel, azután keskeny, törékeny párkányon b. vissza a szakadékba, felszökése fölött egy kényelmes térségnél. Az itt kéményszerű szakadékban 20 métert fel, és egy áthajláson át egy kisebb meredek lépcső alatti térségre. Erről egy falacskán j. fel egy kis bordára, és ezen néhány métert, amíg a borda a falban elvész. Innen kb. 40 m, hol lejtő, hol emelkedő oldalmenettel j. egy nagy térségre, amelynél egy szakadék kezdődik. Ebben egy meredek lépcsőn fel oda, ahol a szakadék hatalmas torokká mélyül. Innen a jobb oldalán egy bordán fel, amig a torok fölött a szakadékba visszatérhetünk. Az itt végződő szakadék folytatásaként felhúzódó meredek, nedves vályúban 70 m után a fal jobb felének teteje fölötti füves lejtőre, amelyen b. a csúcsra (4 ó 30 p).
(Gnojek J. és Stanisławski W., 1930. VII. 21.)