315Liptói-határhegy (2174 m, *2171 m)
A tátrai főgerinc és a belőle ÉK felé kiágazó oldalgerinc csomópontjában a Szmrecsini-torony (Fenyves-tavi-torony) és a Sima-hegy között emelkedik az igen szép és kiterjedt kilátást nyújtó Liptói-határhegy. Az ék. oldalgerincben a Miedziane szomszédos vele.
315.A Délkeleti gerinc, a Chałubiński-kaputól
A kapuból széles hátként kiinduló és felfelé mindinkább keskenyedő gerinc két nagy gerincpúpon át
visz fel a csúcsra (1 ó; 44. ábra).
(Klemensiewicz Z., 1905. VIII. 20.)
315.B Délkeleti fal, a Barát-völgyből
A falközépen át (A1). A csúcsról a Barát-völgy ény. zugához aláeső, kb. 110 m magas fal alsó része
helyenként áthajlón törik le, kö- zépső része füves, sziklás, nem magas felső része ismét igen
meredek.
Beszállás a falba a csúcs esésvonalában, a legmélyebben alányúló pontjánál. Az első,
35 m hosszú, fűvel áttört hasadék után egy áthajló hasadékban (2 falszeg és kötélhúzás), majd egy
széles, táblás beszögellésben füves terepre. Ezen rézsút b. fel a függőleges csúcsfal alatti kis
csorbára. Fölötte áthajló falacskán j. fel egy kis bordára, néhány méterrel a fal legmagasabb pontja
alatt. Innen a csúcsra (2 ó 30 p).
(Łapiński Cz. és Paszucha K., 1943. VII. 16.)
315.C Északkeleti gerinc, a Miedziane-hágóból
A hágóból a széles gerincháton könnyen a csúcsra (10 p).
315.D Északnyugati gerinc, a Fekete-hágóból
A hosszan elnyúló gerinc alsó (ény.) részében közvetlenül egymás mellett két nagy gerincpúp (Alsó-
és Felső-Liptói-Őrszem). A hágóból a széles gerinchát meglehetős meredeken emelkedik. majd több
kiemelkedésen át a sziklás gerincen fel a csúcsra (1 ó 15 p).
(Klemensiewicz Z., 1905.
VIII. 20.)
315.E Délnyugati hegyoldal, lemenetben a Szmrecsini-völgybe (Fenyves-tavi-völgybe)
Igen könnyű, felmenetben igen fárasztó. A csúcsról a füves-sziklás dny. oldalban egy sekély,
törmelékes vízmosás húzódik egyenesen le a Szmrecsini-völgybe (Fenyves-tavi-völgybe). Részben
a vízmosásban, részben mellette nehézség nélkül le a völgybe, amelynek alját az
Alsó-Szmrecsini-tónál (Alsó-Fenyves-tónál) érjük el.
Első ismert bejárás: Sztáray
M.