A Magas-Tátra hegyvilága
Dr. Komarnicki Gyula

329Gąsienica-torony (2280 m)

Gąsienicova veža Gąsienicowa Turnia Oberer Seealmturm
Svinica - Zawrat-torony vonulat é. letörése a
            Gąsienica-völgyből
Svinica - Zawrat-torony vonulat é. letörése a Gąsienica-völgyből

A Svinica hosszan elnyúlt k. gerincének a főorommal szomszédos tornya. A Gąsienica-csorba és a Felső-Niebieska-csorba között emelkedik. Csúcskoronájának négy csücske van, K-ről a második a legmagasabb.
Első megmászók: Wieniewska St., Klemensiewicz Z. és Kordys R., 1907. VIII. 1.

329.A Nyugati gerinc, a Gąsienica-csorbából

II/5

A csorbából egy jelentéktelen gerincpúpon át, a csúcskorona ny. tövében le a csorbába. Meredeken fel, és a negyedik (ny.), majd a harmadik csücskön át a második előtti kis gerincbemetszésbe. Ebből egy szegélyen rövid oldalmenet b., és a gerinc é. oldalán levő nagy, meredek táblába vágódó, mély repedésben fel a 2. (legmagasabb) csücsökre (10 p; 45. ábra).
(Wieniewska St., Klemensiewicz Z. és Kordys R., 1907. VIII. 1.)

329.B Keleti gerinc, a Felső-Niebieska-csorbából

II+; IV/5

Megkerülésekkel II+, szorosan a gerincélen IV. A csorbából egy gerincfogra, utána vízszintesen egy alacsony lépcsőhöz. Egy párkányon néhány métert egy kis bordához, ezen fel a lépcsőre. A gerincen, majd a j. alatta húzódó párkányon egy kis bemetszéshez, amelyet 3 m magas, áthajló sziklafog követ. Az é. oldalon keveset le, egy párkányon a fog alatt át, és mögötte vissza a gerincre (egyenes átmászása IV). Éles, csipkézett gerincen a csúcstömb alatti csorbába. Ebből egy párkányon 3 m oldalmenet b., a d. oldalba, és egy igen meredek repedésben fel a gerincre. (A felszökés egyenes átmászása IV.) Innen a gerinctől j. tömbökön és lépcsőkön, végül a csúcskorona első bütykén át a csúcsra (30 p).
(Le: Goetel F. és Goetel W., 1907. VIII. 27.)

329.C Északi fal, a Gąsienica-völgyéből

II+/5

Falmagasság 200 m. A csúcs esésvonalában egy bemélyedés vonul a fal tövének egy kis öbléig, a nagy sziklasarkantyútól b. Beszállás a beöblösödésből. A bemélyedés simára csiszolt fehéres tábláin, folyton b. a víztől eredő fekete sziklasávtól, zegzugban fel, majd egy meredekebb falrészen át könnyebb terepre, amelyen át a nagy fűpárkányra (327.K). Erről egyenesen fel egy alacsony fallépcsőn. Fölötte egy lépcsőzött vályúban tovább a gerinc közeléig, ahol a vályú egy kis térségnél véget ér. Erről magas sziklalépcsőkön még 30 m-t az eddigi irányban fel a toronyra (1 ó 30 p; 45. ábra).
(Szczepański A., Szczepański J. A. és Zaremba S. K., 1926. VIII. 18.)