A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

351Gránát-csúcsok (2239 m)

A Fekete-fal utáni é. gerincen emelkednek a Gránát-csúcsok. A Déli-Gránát-csúcs (Granat Zadni, 2239 m) a Középső-Gránát-csúcs (Granat Pośredni, kb. 2235 m) és az Északi-Gránát-csúcs (Granat Skrajny, 2226 m) közül az utóbbiról nyílik a legszebb kilátás.
Első megmászók: Gustawicz B. és Janota E. - Sieczka M. vezetővel, 1867. IX. 19.

351.A Déli gerinc, a Hátsó-Sieczka-nyeregből (régi nevén Északi-Feketefal-csorbából)

A csorbából az emelkedő gerinc púpjain át a Déli-Gránát-csúcsra (15 p). Erről tovább vagy a gerincen, vagy annak jobb oldalába térve ki, meglehetős meredeken le a két csúcs közötti csorbába, és ebből a gerincen könnyen a középső csúcsra (10 p). Erről az északi csúcsra a kettőjük közötti meglehetős mély csorbán át (10 p; a déli és az északi csúcs közötti távolság kb. 300 m).

351.B Gerincátmenet a Zerge-hegyről

Lásd a 349.F útvonal leírását.

351.C Átmenet a Zerge-hegyről, a gerinc megkerülésével

Többnyire járóterep, egy biztosítással ellátott mászóhellyel. Az út két része:

C.I Lemenet a Zerge-hegyről a Fekete-fali-csorbába, régi nevén Déli-Feketefal-csorbába

Lásd fordított irányban a 349.D útvonalat.

C.II A Fekete-fali-csorbábából (Déli-Feketefal-csorbából) az Északi-Gránát-csúcsra

A Sas út 7. része. A csorbából a Ny felé lehúzódó, széles Kulczyński-szakadékban néhány percig le, azután a szakadék jobb oldalfalába kivezető vízszintes párkányon egy meredek, táblás, kéményszerű sziklavályú tövéhez, és ebben (vaskapcsok) 20 m-t fel a szakadékot határoló bordára, amelyet kis csorbában érünk el (10 p). Az ösvény innen hosszú oldalmenettel keresztezi a Zerge-völgyecskéhez aláeső meredek lejtőt. Amint az ösvény elhaladt az Hátsó-Sieczka-nyereg (régi nevén Északi-Feketefal-csorba) alatt, egyesül a balról, a Zerge-völgyecskéből feljövő 351.D ösvénnyel (20 p), és végül a Gránát-csúcsok d. gerincére visz fel, kevéssel a Déli-Gránát-csúcs előtt. Innen tovább mint 351.A alatt az Északi-Gránát-csúcsra (piros jelzés). (A Zerge-hegyről összesen 1 ó 20 p.)

351.D Délnyugati hegyoldal, a Zerge-völgyecskéből

Készített ösvényen. Zöld jelzés. Igen könnyű. A Déli-Gránát-csúcs szelíd, füves-törmelékes lejtővel ereszkedik a Zerge-völgyecskéhez. Ezen vezet a legkönnyebb út a Gránát-csúcsokra. A Gąsienicavölgyi-Fekete-tótól a 349.G úton a Zerge-völgyecske felső teraszán levő kettéágazásáig (1938 m; a Fagyott-tótól 30 p). Innen a b. elágazó ösvény a dny. lejtőn, b. a sekély, széles törmelékszakadéktól, számos kanyarral kígyózik felfelé, azután a szakadékot j. keresztezi, és a gerinc alatt a lejtőt közel vízszintesen keresztező piros jelzésű ösvénybe torkollik (45 p). Ezen b. - mint 351.C.II alatt - az Északi-Gránát-csúcsra (30p).

351.E Az északnyugati bordán a Déli-Gránát-csúcsra, a Gąsienicavölgyi-Fekete-tótól

Beszállás kissé j. az ény. szakadék torkolatától, a borda alsó végénél (kb. 1790 m; ide a Fekete-tó d. végétől törmeléken 30 p). A borda bal oldalán néhány métert fel egy kis csorbára, azután a jobb oldalán a meredekségből veszitő részéhez. Egy sziklafogat megkerülve egy meredek tábla előtti kis csorbába. A táblán a bal széléhez, ezen még keveset az élen, végül j. tőle egy nagy felszökés tövében fekvő kis csorbára. (A felszökés egyenes megmászása V.) A bal szélén 8 m-t egyenesen fel egy sziklafoghoz, keveset b., azután 6 m-t fel egy bemélyedésbe és a borda élére, amelyen egy j. kiinduló széles fűpad kezdetéhez.
A fűpadról a borda élén két kötélhossz (III), majd könnyebben egy kis csorbáig. Egy kis torony átmászása után egy sziklatüt j. kerülünk meg. Egy meredek táblára (fent kis áthajlás) egyenesen fel, azután tömbökön könnyebben a ny. háthoz. Ezen a csúcsra (3 ó).
(Hajdukiewicz J. és Staszel J., 1938. VII. 30.)

351.F A nyugati szakadékban a Középső- és az Északi-Gránát-csúcs közötti csorbára, a Gąsienicavölgyi-Fekete-tótól

A csúcsról a ny. oldalban lehúzódó 400 m magas nagy szakadék (az ún. Drége-szakadék) a hegyoldal leghosszabb szakadéka. Felső része széles és mérsékelten meredek, de 180 m magas alsó része vad és meredek vályú, amely a falat a tövéig végighasítja. A szakadék csak alsó nehéz részének jobb vagy bal oldali megkerülésével mászható át.
(A felülről nézve könnyűnek látszó szakadék ne tévesszen meg és ne csábítson a benne való lemenetre. Az alul letörő szakadék alattomos csapda, amely már több áldozatot követelt. Az 1911-ben leereszkedés közben szerencsétlenül járt Drége J. után nevezik Drége-szakadéknak.)
Balról a szakadék felső részébe. A 351.J úton a vaskapcsok utáni bordáig, azután ezen még egy keveset fel, hogy az első alkalmas helyen j. elhagyjuk, és a füves hegyoldalban hosszú, vízszintes oldalmenettel j. az Északi-Gránát-csúcs ny. bordájához harántozzunk, egy kis felszökés alatti nyergecskébe. Ebből a túloldalon - kis boltozatszerű áthajlás alatt - egy fűpárkányon le, azután vízszintes oldalmenettel be a szakadékba, amelyet kevéssel letörése fölött, könnyű felső részében érünk el. - Könnyű, de inkább ellenkező irányban használható kiút a szakadékból.

351.G Az Északi-Gránát-csúcs nyugati bordája, a Gąsienicavölgyi-Fekete-tótól

Ez az Északi-Gránát-csúcsról aláeső kb. 420 m magas borda balról határolja a Drége-szakadékot. Beszállás a borda legmélyebben a törmelékbe lenyúló sarkantyújának legmélyebb pontján (b. a szakadék torkolatától). Fel a borda erkélyszerű kis kiugrásának falacskája alá. A falacskán - b. a sárga falfolttól - j. fel az élre, és ezen az erkélyre. Innen a borda felszökésének jobb oldalán füves helyeken. táblákon és falacskákon ismét fel a borda élére, felszökése fölött. Az élen egy kis bordafelszökés alatti nyergecskéig. (Jobbra egy kis boltozatszerű áthajlás.) Innen a meredekségéből kissé veszító bordán, helyenként kitérésekkel az oldalaiba, egyenesen fel az Északi-Gránát-csúcsra (3 ó).
(Dobrucki W. és Staszel J., 1937. X. 7.)

351.H Az Északi-Gránát-csúcs nyugati szakadéka, a Gąsienicavölgyi-Fekete-tótól

A szakadékban több meredek lépcsőn és egy egyenesen megmászandó nagy áthajláson fel. Ezután a kevésbé meredek szakadékban még 50 m-t tovább a kitágulásáig, innen a bal oldali bordára, ezen 30 m-t fel, utána rézsút b. át a legközelebbi bordára, amelyen a 351.J ösvény jön fel rá a túloldalról. Ezen az Északi-Gránát-csúcsra (2 ó 30 p).
(Brach W. és Wójcik Z., 1947. VIII. 5.)

351.J Az Északi-Gránát-csúcs északnyugati oldalán, a Gąsienicavölgyi-Fekete-tótól

Igen könnyű, de helyenként meglehetősen kitett ösvény. A legrövidebb és legkényelmesebb út. A Gąsienica-szécstől (Hala Gąsienicowától) a Gąsienicavölgyi-Fekete-tóhoz (kék jelzés, 30 p). A tó é. partjáról az ösvényen a kék jelzésen kb. a tó közepéig, ahol az Északi-Gránát-csúcs ösvénye b. elágazik (sárga jelzés, 10 p). Innen a sárga jelzésen tovább, amely a Sárga-nyeregről lejövő törmelékszakadék torkolata alatt elhaladva az Orgonasípok és az Északi-Gránát-csúcs közti zugba vezet. A törmelék a sziklák alatt két szakadékká ágazik, amelyeket egy nagy sarkantyú választ el egymástól. Az ösvény a bal (a Pańszczyca-csorbából lejövő) szakadék torkolata alatt átvisz a szélesebb jobb szakadékhoz, amelynek bal oldalán a végének közeléig, ahol j. keresztezzük az Északi-Gránát-csúcs ény. oldalának sziklás tövét (35 p). Meredek sziklákon j. (vaskapcsok), azután mérsékelten emelkedő, kitett fűpárkányon j. harántozunk az ény. hegyoldalból előlépő bordához. Ezen, és ahol elvész, a folytatásában, füves terepen, zegzugban fel az é. gerinc közeléig. Itt j. a gerincre. és ezen néhány lépés az oromra (1 ó; a Gąsienica-szécstől, Hala Gasienicowátől összesen 2 ó 15 p).
(Chmielowski J. és Kulikowski M. - Bachleda Tajber J. vezetővel, 1895. VII. 17.)

351.K Északi gerinc, a Pańszczyca-csorbából

A Pańszczyca-csorbából két gerincpúp átmászásával a mögöttük fekvő Felső-Pańszczyca-csorbába. Ebből egy néhány méteres falacskán fel (II), ami után a gerincen fel az Északi-Gránát-csúcsra (20 p).

351.L Az Északi-Gránát-csúcs északkeleti fala, a Pańszczyca-völgyből

Az ék. falból két nagy, meredek hát ágazik le. A bal oldali a k., a jobb oldali az é. gerincről. Mindkettő mélyen lenyúló sarkantyúval végződik. Ezek között egy szakadékszerű törmeléköböl húzódik a fal tövébe.

L.1 A jobb oldali háton

Beszállás j. a hát alsó végét képező sarkantyú legmélyebb pontja fölött. A hát jobb oldalán fűvel átnőtt terepen fel. Ahol a hát meredeken felszökő bordává alakul át, ott b. egy fűpárkányon a borda éle körül b. a következő kis bordára, és még tovább ki a letörésbe egy hegyes tömbig, ahol a párkány erősen keskenyedik. Itt 3 m-t le és tovább a következő kis bordára, meredek és kitett lépcsőkön, majd egy szegélyen egy elvált hegyes tömbhöz. Vízszintes párkányon egy letörő vályúhoz, és b. tőle a párkány folytatásában meredek, füves lépcsőkhöz. Ezeken egy odúhoz, és tovább egy kevéssé kifejezett, sekély vályú felszökése alá. Innen vagy a felszökésben, vagy bal oldali megkerülésével fel a vályú kiszélesedő, törmelékes felső folytatásába, amely a Középső-Pańszczyca-csorbára visz fel. Innen az é. gerinc felső részén (351.K) az Északi-Gránát-csúcsra (1 ó 15 p).
(Perlberżanka-Szczepańska M. és Szczepański J. A., 1936. VIII. 17.)

L.2 A bal oldali háton

Beszállás a sarkantyú alsó végénél. A háton jó darabig zegzugban fel, azután j. be a két hát közötti szakadékba, és vagy a szakadékban, vagy annak jobb oldalán fel ahhoz a kis párkányhoz, amely a fal felső részét a Felső-Panszczyca-csorbától a Gránát-csorbához keresztezi. Innen a párkányon j. erős emelkedéssel a Felső-Pańszczyca-csorbába és az é. gerinc felső részén (351.K) az Északi-Gránát-csúcsra (1 ó 15 p).
(Gadowski W. és Panek A., 1901.)

351.M Keleti gerinc, a Gránát-csorbából az Északi-Gránát-csúcsra

A Sas út 8. része. A Gránát-csorbából a Pańszczyca-völgy oldalán fel, majd átkerülve a gerinc buczyna-völgyi (Bükk-völgyi) oldalára, füves lépcsőkön s rövid vályúban (vassodrony), végül a gerincen meglehetős meredeken az oromra (piros jelzés; 20 p).
(Chmielowski J., 1899. IX. 6.)