A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

72Sárga-torony (*2385 m)

Megmászását rendszerint a Közép-oroméval kötik össze. Ény. gerince és ny. fala a legszebbek közé tartozik a Tátrában.
Első megmászó: Bröckelmann K. - ifj. Hunsdorfer J. vezetővel, 1900. VIII. 2.

72.A Északnyugati gerinc, a Sárga-padtól

A Sárga-padtól laza tömbökön, a feltűnő, piros zuzmóval borított, sima, áthajló kőlap alá. Alatta b. át a lap sarka mögé, és innen meredeken j. fel a gerincélre, amelyet a kőlap fölött egy kis térséget képező kiugráson érünk el. Tovább az élen, majd egy rövid vályúban balról fel a következő lépcsőfokra. Itt 4 m oldalmenet j. egy keskeny kéményhez, s ebben (igen megerőltető, IV) néhány beékelt kőtömbön át vissza a gerincélre. Legnehezebb hely. Jóval könnyebben megkerülhető, ha az oldalmenetet j. még 4—5 m-rel folytatjuk. Itt a falat egy alagútszerű hasadás töri át. Ezen átbújva a Kis-Nyereghágó-völgy felőli oldalra, és itt fel a gerincélre. Ezután több apró gerinccsücsök élén egy merész tű alakú gerinctoronyig. Ezt megkerülve a k. oldalán egy igen keskeny repedésben le egy rövid párkányra, amely a gerinctű mögötti csorbába vezet. Az élen a következő, három lépcsőből álló, éles és meredek toronyra. A következő csücsökre balról az él alatt egy vályúban; ahol ez megszűnik, egy szabadon fekvő tömbnél átlépés j., és tovább az élen a csücsökre és a mögötte levő kis bevágásba. Ebből egész rövid oldalmenet j. egy sima kőlap alatt és egy kurta, lapos hasadékban b. vissza az élre. Lépcsőzetes sziklákon b. az éltől, majd az élen tovább. Áthajló boltozat alatt rövid oldalmenet j., utána könnyű kőlapon b. fel. Ferdén j. vezető párkányon, végül tömbökön a csúcsra (1 ó 45 p).
(Komarnicki Gy., Laufer I. és Martin A., 1908. IX. 1.)

72.B Délkeleti gerinc, a Hátsó-Középorom-csorbából

A csorbából helyenként elég keskeny, de jól lépcsőzött, könnyű gerinc visz fel a csúcsra (15 p; 16. ábra).
(Bröckelmann K. - ifj. Hunsdorfer J. vezetővel, 1900. VIII. 2.)

72.C Nyugati fal, a Nagy-Tarpataki-völgyből

A rendkívül meredek, táblás ny. fal a Sárga-padról a Nagy-Tarpataki-völgybe lehúzódó, nagy szakadékból emelkedik, és annak jobb oldalfalát alkotja. Beszállás a szakadéknak kb. fele magasságában, a csúcs esésvonalában, egy zöldes színű nagy tábla és a mellette levő nagy bronzszínű tábla között. (Ezt a helyet a Téry-menedékháztól is elérhetjük, ha felmegyünk a Sárga-padra, és a túloldalán, a szakadékban le a beszállásig.) A fal tövéből 5 m-es, rosszul rétegezett falacskán füves lépcsőkre, azután sziklatömbök között felhúzódó hasadásban j. fel egy áthajlás alá, amelyen átjutva jó biztosító tömbre. Jobbra egy falacskán egy 5 m hosszú, táblás szegélyre, ezen j. a végéig. Innen egy alacsony függőleges falacskán egy hasadékban b. egy párkányrendszerhez fel, amelyen 15 m után egy kényelmes térségre, a bronzszínű tábla felett. Innen 20 m-t fel, és egy függőleges hasadékban egy táblás kis térségre. A jobb sarkától egy b. hajló repedésben az áthajlás alá, és a bal élén fel kis állóhelyre, majd a repedés folytatásában egy újabbra. Erről hosszú terpeszlépéssel j. egy hasadék kezdetéhez, benne 8 m-t fel a faltól elrepesztett hatalmas tömbhöz. Ettől 4 m-t ferdén b. egy alul nyitott kéményhez, ebben 8 m-t fel, végül a lezáró áthajláson át egy törmelékes lépcsőre. Egy hasadékban b. fel egy fűpadra, ezen b. egy rövid kémény kezdetéhez, beszorult sziklatömbbel. A kéményben vagy a jobb oldali falon fel egy hosszúkás fűtérségre. Ezen 20 m-t j. a végéig, egy hatalmas, függőleges tábla alatt. Az ettől b. levő hasadékban fel a kissé b. levő nagy, táblás beszögellést jobbról határoló bordára, azután a bordán átlépve, füves terepen fel egy füves térségre (a hosszúkás fűtérségről 40 m). Nagy táblás beszögellésben 25 m-t fel, ahol az hatalmas odút alkot. Innen a jobb oldali falán fel a beszögellést jobbról határoló bordára. Ennek alsó részét jobbról véve, 15 m-t fel, amíg a borda a falban elvész. Az említett odú fölött kényes oldalmenet b. egy füves térséghez. (Innen 20 m hosszú, rézsút j. felhúzódó, fent kissé áthajló kéményben a d. gerincre térhetünk ki.) A térségen 10 m-t b., azután egy hasadékban 30 m-t fel a csúcstömb alatti kis fűpadra. Ezen 5 m-t b., majd hasadékokban és lépcsőkön fel a csúcsra (4 ó).
(Kenar A., Stanecki A. és Stanisławski W., 1929. VIII. 10.)