A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

345Zamarła-torony (2179 m)

A Kis-Zerge-hegy és a Zerge-bástya között emelkedik a kicsiny, de jellegzetes alakú Zamarla-torony. Az előbbitől a Fagyott-tavi-csorba, az utóbbitól a Zerge-csorba választja el. D-re, a Puszta-völgyecskébe kb. 140 m magas, közel függőleges, sima táblafallal szakad alá, amelynek nemcsak látványa, hanem mászóútjai is a Lengyel-Tátra legszebbjei közé tartoznak.
A Sas út (369) magát a csúcsot nem érinti, hanem a csúcs é. oldalán levő felső törmelékpadon visz keresztül.
Első megmászók: Bajer J., Król I. és Pręgowski L., 1904. VIII. 9.

345.A A Fagyott-tavi-csorbából, a nyugati gerinc megkerülésével (Ny-ról)

A csorbából az é. falhoz támaszkodó lejtős törmelékpadon a fal mentén egy darabig le az é. oldalba, míg a fölöttünk feltörő sima falban lépcsőzetes sziklák rést nem ütnek, amelyeken (vaskapcsok és vashágcsó) fel a csúcstömböt északról körülvevő, felső törmelékpadra. Erről a csúcstömb több helyen is átmászható.
a) Közel a törmelékpad k. végéhez, meredek, sekély hasadékban fel a tetőélre, az oromtól K-re. b) A csúcstömb é. falgyűrűjének közepe táján egy horpadásban eleinte egyenesen, azután b. fel a gerincre, az oromtól Ny-ra.
c) A törmelékpadon a végéig, ahol a ny. gerincre torkollik. A meredeken feltörő gerinc élétől kissé b., egy sekély kéményben fel a gerincre, s tovább az oromra (20 p; 47. és 48. ábra).

345.B Nyugati gerinc, a csorbából

A Fagyott-tavi-csorbából meredeken szökik fel a gerinc lefelé rétegezett kockákból felépülő, éles alsó szakasza, a csúcstornyot é. oldalán körülövező, felső törmelékpad ny. végéhez. A csorba fölötti néhány méteres gerinclépcsőt b. megkerülve az é. oldalról meredek, de könnyű falacskán a fölötte levő kis csorbába. Innen a gerinc jobb oldalán, sima sziklán, majd az éles gerincen fel. Egy függőleges, de nem nehéz falacska után a gerinc fele magasságában levő vízszintes vállra, amelynél a felső törmelékpad a gerincig kiér. Innen tovább, mint 345.A c) alatt, a csúcsra (20 p; 47. és 48. ábra).

345.C A Fagyott-tó katlanából (É-ról)

A Gąsienicavölgyi-Fekete-tótól a Zawratra vezető ösvényen a Fagyott-tóig (340.B; 40 p). A tó mögött omladéklejtőn, törmelékes lépcsőkön a Zamarła-torony felé, a torony é. falgyűrűje alá. Az egyébként sima falgyűrűn - közepe táján - lépcsőzetes sziklák, amelyeken (vaskapcsok) fel a felső törmelékpadra. Innen tovább, mint 345.A a), b) vagy c) alatt a csúcsra (1 ó 15 p).

345.D A Zerge-csorbából (K-ről)

A csorbából pár lépést kitérve az é. oldalba, a csorba fölött feltörő sima, 8 m magas falra vashágcsón fel. Innen tovább mint 345.A a), b) vagy c) alatt a csúcsra (15 p; 47. és 48. ábra).

345.E Délkeleti párkány, a Zerge-csorbából

A Zerge-csorbából a Puszta-völgyecskébe lehúzódó, igen törékeny kőzetű szakadék bal oldalán kb. 12 m-t le. Innen a szakadék jobb oldaláról a dk. falba húzódó, gyengén emelkedő, keskeny, füves párkány kezdetéhez harántozunk át. Kb. 30 m után a párkány fölött a falból kiugró sarok annyira kihajlik, hogy alatta csak lelapulva jutunk át a mögötte levő kisebb térségre. (Jó biztosító hely.) Innen a párkányon még kb. 25 m-t, ahol azt egy kiugró nagy tömb zárja le. Ezen legkönnyebben a fal mellett át egy tágas, füves térségre. (Ide jön fel alulról a 345.G.1 út; a párkány a d. falban folytatódva a Fagyott-tavi-csorbáig visz ki.) Innen füves lépcsőkön, majd két borda között felhúzódó, sekély, nyitott kéményben fel. Végül könnyebb lépcsőkön fel a csúcsra (45 p; 47. ábra).
(Az egész párkány első bejárása: Motyka S. és Sawicki J., 1932. IX. 17.)

345.F Délkeleti fal, a Puszta-völgyecskéből

A d. falletörést a csúcs esésvonalában egy széles pillér két félre osztja. A pillértől b. a d. fal, tőle j. a még vadabb, áthajlásokkal teletűzdelt keskenyebb dk. fal. Ez a Zerge-csorba d. szakadéka felé tekint.
Beszállás a Zerge-csorba d. szakadékának torkolatánál. A fal tövéből 15 m-t fel egy nagy, felfelé kiszélesedő beszögelléshez. Ebben 20 m-t fel, azután az áthajlás előtt rézsút j., közel a fal széléig. Ezen vagy a bordán 10 m-t fel egy elálló sziklatömbhöz. Ettől 3 m magas, sima falacskán a bordára. Egy rövid beszögellést a borda bal oldalán megkerülve tovább b. egy hosszúkás, táblás térség bal széléig. Meredek sziklalépcsőkön rézsút b., azután egy borda körül (igen kitett) egy háromszögű, kis erkélyre, amelyről egy 3 m magas beszögellésben a falat keresztező (345.E) dk. párkányra. Erről táblákon, majd 25 m magas, nagy beszögellésben kettéágazásáig. A bal ág bal oldalán az áthajló falacska alatt 2 m oldalmenet b., és a falacska mögött egy jó állóhelyre a beszögellés bordáján. Ezen keveset j., azután egy szabálytalan beszögellésben 12-15 m-t egyenesen fel. Egy rövid, szűk és ferde kémény után füves bemélyedésbe. Ebből egy vályúban a csúcsra (2 6 30 p; 47. ábra).
(Glatz R., Hudyma V., Motyka S. és Zamkovszky I., 1935. IX. 19.)

345.G Déli fal, a Puszta-völgyecskéből

A 140 m magas d. fal a Puszta-völgyecske (346.A) hátterében emelkedik. Útjai a legszebb tátrai falmászások közé tartoznak.

G.1 A déli fal klasszikus útja

A csúcs esésvonalában a fal pillérszerűen elődomborodik. Felső részén egy nagy fűtérség, amelyhez a falat keresztező párkány húzódik. Kissé b. a csúcs esésvonalától, a fal tövében kis törmeléköböl, amelyből három hasadékszerű vályú indul ki. Ezeknek egyikében (legjobb a jobb oldaliban) fel a fal töve fölötti füves padra. Rézsút j. fel az áthajlás alá, azután még egy keveset rézsút j., egy rövid, ferde kéménybe, és ennek jobb oldali falán fel a falból előlépő pilléren levő jó állóhelyre. Az igen meredek falon 20 m-t egyenesen fel egy elrepesztett lapos sziklatömbhöz (kevéssel feljebb egy jellegzetes, kinyúló sziklacsőr), amelytől az igen meredek fal mentén 6 m-t b. harántozunk (rendkívül kitett). Az oldalmenet végén a sarok körül át, mögötte egy gyengén hajlott térségre, a nagy áthajlás fölött. Innen függőleges hasadékban fel a balról határoló hasábra, azután a hasadék áthajló folytatásában (Bronikowski-hasadék; V) tovább a végéig. Füves sziklán, rézsút j. még néhány métert fel, újabb áthajlásokig (az alsó harántozástól 30 m). Alattuk vízszintes repedésben 6 m-t b. lógázunk (felső harántozás) egy kis odú alá, innen még 2 m-t b., egy 8 m magas, függőleges, sekély kémény alá. Ebben fel (2 m-rel a kémény kezdete fölötti áthajlás a legnehezebb hely) a már könnyebb felső folytatásába, és ebben egy kis sziklafog melletti jó biztosító helyre, a fal felső részén levő nagy fűtérség alsó szélén. A füves lépcsőkön kissé j. fel a zárófalba vágódó, jobboldalt egy pillér által határolt, igen meredek beszögellés tövéhez. Ebben 20 m-t fel, azután j. a pillér kis vállára. Innen füves-törmelékes vályúban a csúcsra (2 ó 30 p; 47. ábra).
(Bednarski H., Lesiecki J., Loria L. és Zdyb S., 1910. VII. 23.)

Útváltozatok:
a) A Bronikowski-hasadék kezdeténél levő sziklahasábtól 5 m oldalmenet b., azután egy áthajló kis pillértől b. levő hasadékban (az óriási tábla jobb szélén) fel egy kis térségre. Erről egy függőleges falacskát megkerülve b. a falat keresztező párkányra, és a párkányon keveset j. a fal felső részén levő nagy fűtérségre. Nehezebb, mint a megkerült rész, de kevésbé megerőltető.
(Motyka S., Sawicki J. és Zamkovszky I., 1932. IX. 22.)
b) A Bronikowski-hasadék felső végétöl egy igen meredek, de jó fogású táblán egyenesen fel a "felső harántozás" végén levő kis odú alá (IV).
(Rzepecki J. és Z., 1924. VIII. 22.).

G.2 A párkány-út

A d. falat a Fagyott-tavi-csorba magasságában egy ereszszerű, előugró sziklaréteg által beboltozott, jellegzetes párkány vízszintesen keresztezi. A fal a párkány alatt - b. a pillértől - egyetlen óriási, meredek, sima táblából áll, amelyben egy kissé b. hajló hosszú kémény van. Ez a kémény és a párkány adják meg nagyjából az útirányt.
Beszállás mint a G.1 útnál, és fel a fal töve fölötti füves padra. Ettől b. a nagy kémény. A pad végéről a b. határoló meredek, vöröses táblát fele magasságában keresztezzük, mögötte egy füves vályúba, amelyből - anélkül, hogy követnénk — azonnal ki a bal oldali bordára. Ezen csak keveset, és itt be a nagy kéménybe. Ebben 20 m után egy kiálló, cukorsüveg alakú tömbhöz (jó biztositó hely). Fölötte még 5 m-t tovább, azután ki a bal oldali bordára, amelyen néhány meredek, sima lépcsővel a fal felső részén levő, feltűnő, meredek fűfoltra. A fölötte feltörő 5 m magas falacskán fel a nagy párkányra, és ezen 2 m-t j. egy kis sziklafejre. A párkány b. a Fagyott-tavi-csorbához visz (lásd 344.B). Innen j. a párkány hosszabban egészen keskeny, áthajló sziklák által beboltozott szegéllyé keskenyedik, és csak ezután folytatódik jobban járhatóan a fal pillérén levő nagy fűtérségig. A sziklafej mögötti részt alul a táblákon megkerülve (V) ismét fel a párkányhoz. Ezen még néhány métert lógázva, majd egyre könnyebben harántozunk j. a nagy fűtérségre. Innen a 345.G.1 út végső részén a csúcsra (2 ó 30 p; 47. ábra).
(A párkány első bejárói: Motyka S. és Sawicki J., 1932. IX. 17.)

Útváltozat. A G.2 úton a vízszintes párkányon levő kis sziklafejre. A párkányon csak egészen keveset j., azután a beboltozó áthajlást áttörő első hasadékban fel az áthajlás feletti háztetőszerű falrészre. Itt egy szegélyen j., azután egy áthajlást j. megkerülve ismét fel. Végül áthajló lépcsőkön fel a gerincre, kevéssel b. a csúcstól. V, segédeszközös mászás.
(Świerz J. és Vogel P., 1946. VIII.)