362 Kis-Buczyna-torony (Kis-Bükkvölgyi-torony), (2171 m)
A két Buczyna-tornyot (Bükk-völgyi-tornyot a Buczyna-csorba
(Bükk-völgyi-csorba) választja
el, k. gerince a Nyugati-Madár-csorbához esik alá. Két orma közül a k. a főorom. Északi falletörései
rendkívül nehéz mászások.
Első megmászó: Gadowski E. - Para J. poggyászhordóval, 1900-ban.
362.A A Nowicki-csorbából, a Nagy-Buczyna-torony (Nagy-Bükkvölgyi-torony) megkerülésével
A Sas út 12. része (piros jelzés). A csorbából a 360.A úton a második bordánál folytatjuk a keresztező ösvényt, amely ugyancsak egy nyergecskébe a harmadik bordán kel át. Mögötte a Buczyna-csorbából (Bükk-völgyi-csorbából) a Buczyna-völgy (Bükk-völgy) felé aláhúzódó szakadékon átkelve, túloldalt egy keveset a Kis-Buczyna-torony (Kis-Bükkvölgyi-torony) dny. oldalába, amelynek füves lépcsőin fel a dny. hátra. Ennek túloldalán a tetőélre, és ezen j. a főoromra (1 ó; 50. ábra).
362.B A Buczyna-csorbából (Bükk-völgyi-csorbából), a nyugati gerinc megkerülésével
Ez az út - kapcsolatban a 360.B és a 360.E úttal - a Sas út 12. részének nehezebb
változata a
Kis-Buczyna-toronyra (Kis-Bükkvölgyi-toronyra).
Néhány méterrel a csorba alatt az
északra lehúzódó szakadékból egy nagy vályú ágazik el j., amely a Kis-Buczyna-torony
(Kis-Bükkvölgyi-torony) é. falában, k. irányban meredeken visz felfelé. A rendkívül törékeny
és laza kőzetű vályúban fel, a végéről egyenesen a ny. gerincre, amelyen a ny. orom után a k. (fő)
oromra (20 p; 50. ábra).
(Gadowski W. - Budz J. poggyászhordóval, 1904. VII. 21.)
362.C A Kereszt-nyeregről, a keleti gerinc részbeni megkerülésével
A Sas út 13. része (piros jelzés). Az ösvény a nyeregről a gerinc d. oldalán - a Kereszt-domb és a
Madár alatt elhaladva - hosszú, vízszintes oldalmenettel kivisz a Kis-Buczyna-torony
(Kis-Bükkvölgyi-torony) d. oldalába, majd a k. gerincre, amelynek jobb oldalán egy párkányon
a főoromra (30 p; 50. ábra).
(Gadowski W. és három társa - Para J. poggyászhordóval,
1900-ban.)
362.D Északnyugati fal, a Pańszczyca-völgyből
Az alsó rész kőzete igen törékeny. Az é. falletörések ny. része nem a Panszczyca-völgyből, hanem a Buczyna-csorba (Bükk-völgyi-csorba) é. szakadékából emelkedik.
D.1 A falközépen át
A Buczyna-csorba (Bükk-völgyi-csorba) é. szakadékában (361.A) kb. a fele
magasságában -
egy hosszú, mélyen bemetszett fekete kémény alá, a Kis-Buczyna-torony
(Kis-Bükkvölgyi-torony) két orma közötti gerinccsorba esésvonalában. Ez kevéssel a fal
töve fölött véget ér. Kissé j. a kémény esésvonalától, a fal tövéből egy vályú indul ki, amely
b. emelkedve, 30 m után egy kis térségre visz a kémény alsó végénél. Innen a kéményt jobbról
határoló borda jobb oldalán 30 m-t fel, utána oldalmenet b. egy törmelékfoltra a kéményben. A
fölöttünk áthajló kéményből egy 15 m hosszú, szűk és igen törékeny hasadék ágazik el b., amely
egy nagy tábla (bal) és áthajló sziklák (jobb) között b. húzódik fel. A hasadék teljes hosszában
(végső része V) fel a csúcs zárófala alatt elterülő, hosszú törmeléktérség jobb végére. A
zárófal a terasz fölött egy több méter magas, meredek táblás övvel kezdődik, ami fölött közel
függőlegesen szökik fel a sima táblás fal. A teraszon keveset b., azután egy alacsony lépcsőn
fel egy törmelékfoltra (feltűnő sziklafoggal), és a bal oldalon egy 3 m magas, kevéssé
kifejezett hasadékban a falhoz támaszkodó tömbhöz (a táblás öv tetejével egy magasságban).
(Kirshbaum Z., Lauer H. és Prażmowski F., 1913. VIII. 30.)
Innen egy kevéssé kifejezett borda jobb oldalán, végül egy 6 m magas, igen törékeny hasadékban
(V) egyenesen fel könnyű terepre, és ezen kissé j. a főoromra (50. ábra).
(Gregorczyk M.
és Januszkowski J., 1946. IX. 13.)
D.2 A fal jobb oldalán
A Buczyna-csorba (Bükk-völgyi-csorba) é. szakadékában tovább mint a D.1 útnál,
amíg a
szakadék bal oldalfalából egy kis szikla ugrik ki. Beszállás a kiugrás mögött. Jobbról a
kiugrásra, azután egy vályúban fel, ami csakhamar megszűnik. Ezért b. a következő vályúhoz,
amelyet, és a folytatását képező kéményt (beékelt sziklatömbökkel) 40 m hosszban egy fűfoltig
követünk. Innen világos táblák fölött és egy sötét odú alatt kitett, de nem nehéz néhány méteres
oldalmenet j., egy - oldalról nem látható - hasadékhoz. Ebben 10 m-t fel (IV), azután belőle b.
ki, a falon oldalmenet b. a kémény vége fölötti áthajló sziklákhoz. Jó állóhelyről egy j. hajló,
fent áthajló hasadékban (V) könnyű terepre, ezen fel a gerincre, kevéssel b. a ny. oromtól (1 ó
45 p; 50. ábra).
(Schiele A., Schiele K. és Znamięcki A., 1911. VIII. 23.)