37Keleti-Villa-csúcs
Rendkívül merész alakú, tűhegyes torony a Nagy-Villa-csúcs k. gerincén.
Első
megmászók:
Klemensiewicz Z.
és Kordys R., 1906. VIII. 1.
37.A Nyugati gerinc, a Felső-Villa-horhosból
A horhosból egy embermagasságú bütykön át, azután néhány lépcsőn rézsút b. ki az é. oldalba egy odúhoz. Az
odú
szögletéből 3 m magas, fent áthajló repedésben (egymás válláról; szabadon mászva igen nehéz és megerőltető)
fel
egy erkélyszerű előugrásra. Innen igen kitett felhúzódás j. a gerinc élére, s ezen néhány m-t odáig fel,
ahol az
élről egy keskeny párkány indul ki a d. falba. Innen az élről pár lépést b., és a torony é. oldalában egy
repedezett kőzetű, többszörösen áthajló sekély hasadékban fel a gerincél kis bemetszéséhez, ahonnan alacsony
falacskán át elérjük a csúcsot (30 p; 7. és 9. ábra).
(Klemensiewicz Z. és Kordys R., 1906.
VIII.
1.)
37.B Keleti gerinc, a Késmárki-Villa-horhosból
A csorbából a gerincélen két rövid meredek lépcsőn fel. Utána egy párkányon ki a d. oldalba, a falhoz támaszkodó kőlap által alkotott hasadékhoz, amely j. felvisz a gerinc függőleges felszökésének tövébe. A 8 m magas felszökés rendkívül nehéz, és kétféle módon oldható meg:
- a felszökés tövéből b. ki a d. oldalba egy keskeny szegélyre, erről egymás válláról, majd a falon még tovább mászva, oldalt fel a felszökés tetejére;
- egyenesen a minimális támpontokat nyújtó élen, fent kissé j. (az é. oldalba) tartva a tetejére, innen az enyhén emelkedő tetőélen a csúcsra (30 p).
fel: Znamięcki A. - id. Marusarz J. vezetővel, 1906. IX. 4.;
a felszökés szabad megmászása az élen: Szczepański A., Szczepański J.A. és Szczuka M., 1927. VII. 29.)
Lemenetben a 8 m-es letörésen kötélen bocsátkozunk le az alatta levő élre. (Igen kitett. kibillenés veszélye.) (8. és 9. ábra.)
37.C Déli fal, a Sírkertből
A Sírkertben fel a Nagy-Villa-csúcs és a Keleti-Villa-csúcs d. falának tövében húzódó
nagy párkányra: 30.G
(a
Kő-pataki-tótól 1 ó 45 p) beszállás a Keleti-Villa-csúcs d. falába, a falból előlépő pillér bal oldalán.
Innen
80 m-t rézsút j. fel a pillér vállára, erről 5 m oldalmenet b. egy kémény alá, amelyet fent áthajlások
zárnak
le. A kéményt j. határoló borda sima és kitett falán fel az áthajlás fölé (30 m). Innen füves falacskákon és
laza tömbökön egyenesen fel a fekete áthajlások alá, amelyek a falat 20 m szélességben áttörik. Ezeket
baloldalt
egy 15 m magas, függőleges falon kerüljük meg, azután az áthajló falsáv bal felső széléhez, egy beékelt
sziklatömbhöz (jó biztosító hely). Ettől egy keveset j., azután a sima falon 30 m-t egyenesen fel a csúcsra.
(A
beszállástól 4 ó; 8., 9. ábra).
(Brüll Z., Hudyma V., Motyka S. és Zamkovszky I., 1936. VII.
12.)