52Felső-Jégvölgyi-csorba (~2420 m)
A Jég-völgyi-váll (DNy) és a Hócsúcs (ÉK) közötti jellegzetes gerincbemetszés. Nem átjáró, az átkelés rajta É-ról D-re a Tátra leginkább alpin jellegű hegymászó vállalkozásai közé tartozik.
52.A Az Öt-tó katlanából (D-ről)
Meredek és laza kőzet. A Téry-menedékháztól a 60.A úton, a Hócsúcs esésvonalától kissé
j., a hegyoldal
tövében
csúcsosodó nagy törmelékkúp tetejéig (1 ó; a 60.A út a kúp teteje alatt b. kanyarodik). Innen egy gyengén b.
hajló sekély folyosó indul ki, ami a hegyoldalban a Felső-Jégvölgyi-csorbához visz fel. Ebben a laza kőzetű
folyosóban, feljebb a jobb oldalán füves terepen, végül omlatag párkányokon rézsút b. fel a csorbára (30 p).
(Englisch K. - id. Hunsdorfer J. vezetővel, 1902. VII. 16.)
52.B A Javorinai-Fekete-tó katlanából (É-ról)
A Fekete-tó fölött, a Jég-völgyi-csúcs csoportjának é. oldalába egy lépcsőzetesen
emelkedő, rendkívül vad
függővölgy, az ún. Kis-Jég-völgy nyomul, amit balról a Fekete-tavi-tornyoknak, jobbról pedig a
Jég-völgyi-tornyok gerincével párhuzamosan futó mellékgerincnek oldalfalai fognak közre. E négy fallépcsővel
és
három terasszal lépcsőzetesen emelkedő völgy felett vágódik a főgerincbe a csorba nyílása.
A tótól
(47.B)
füvön, törmeléken és törpefenyők között vezető ösvényen a Kis-Jég-völgy alsó katlanát támasztó fallépcső
tövébe.
Kevéssel j. az alsó katlan jobb szélének esésvonalától a tó katlanából magas törmelékkúp húzódik fel a fal
tövébe. Ennek felső részéről b., egy már alulról jól látható, zöld sávnak mutatkozó, rézsút b. emelkedő pad
visz
át a Kis-Jég-völgy alsó katlanába. A fal tövéből párkányokon és szegélyeken érjük el a padot, amelyet végig
követve, jobb szélén jutunk a Kis-Jég-völgy alsó katlanához (1 ó 30 p; 12. ábra).
(Klemensiewicz Z.
és
Kordys R., 1921. IX. 2.)
A tágas katlan, amelynek alját fű, omladék és sziklatáblák, a korai
évszakban hó borítja, egy eleinte széles, majd mindinkább keskenyedő hószakadékba megy át, ami - gyengén b.
hajolva — magasan hatol fel az alsó katlant a középső katlantól elválasztó magas fallépcsőbe. A
hószakadékban
meredeken fel a fent elzáró függőleges falig, amelyen vízesés ömlik alá. A fal alatt a szakadék bal oldali
falán, repedezett sziklalépcsőkön, egy meredek sima hasadékban és a hozzá csatlakozó, gyengén b. hajló
vályúban
fel a völgy bal oldali falletöréseibe, a Középső-Feketetavi-torony dny. falának tövében levő füves terasz-
és
padrendszerre. Ezen j. harántozva, oldalt be a középső katlanba, letörése fölött.
A hóval borított
középső
katlant a felsőtől egy vályúk által barázdált, nem túl meredek táblás sziklahajlat választja el. A táblaöv
bal
oldalán omladékon fel, azután j. rá a táblákra, és ezeken zegzugban tovább - folyton b. a táblákon
alácsordogáló
vízér- től - a felső völgykatlan alsó pereméig (2 ó). A Felső-Jégvölgyi-csorba a katlan hátterének bal széle
fölött fekszik a főgerincben.
A katlanban eleinte havon fel, azután b. a Hócsúcs
ény. fala alsó
részének a
katlan alja felé előretolt, jól lépcsőzött szikláin zegzugban rézsút b. Majd - ahol a lépcsős sziklák
falakba
mennek át - ezek alatt törmelékpárkányon j. ahhoz a bordához, amely a katlanból a Hócsúcs felé kiágazó
vályút
balról határolja. A bordán, azután a vályúban fel. Ez csakhamar kettéágazik; a bal ág alacsony lépcsők által
megszakított törmelékes vályút alkot, a jobb főág j. kanyarodik, a csorba irányába. A bal ágban tovább, a
bal
oldali kis csorbára, ahol a vályú véget ér. Innen 10 m-t rézsút j., azután füves-törmelékes, vízszintes
párkányon, végül sziklafokokon át a vályú jobb ágába, amely itt igen meredekké válik. A jobb oldali bordán
fel a
vályú egy magas lépcsőjéhez. Ennek jobb oldalán fel, azután fogásszegény táblákon rézsút b. át a balról
határoló
élre s innen j. vissza a vályúba. Ez feljebb újból egy meredek lépcsőt alkot, amit hatalmas sziklatömb zár
el. A
lép- cső alatt törékeny, kicsiny mellékvályúban a jobb oldali bordára, ezen néhány m-t igen meredeken fel,
azután b. a tömb alá, amit balról megkerülünk. Felette a vályú kis törmelékkatlanná tágul (1 ó 30 p), ami
fölött
a falat több vályú és repedés barázdálja. Innen a balról első, gyengén b. hajló vályúban fel. Végül egy
falacskán egyenesen a csorbára (1 ó; 12. ábra).
(Hryniewiecki J., Stanisławski W. és Wojnar W.,
1933. VII. 28.)