53Jég-völgyi-váll (2507 m)
A Jég-völgyi-csúcs ék. gerincében a Felső-Jégvölgyi-csorba (ÉK) és a Jég-völgyi-nyereg (DNy) között emelkedő gerincpúp.
53.A Északkeleti gerinc, a Felső-Jégvölgyi-csorbából
A csorbából törmeléken jobbról a gerincre, amely keskeny tarajként emelkedik a Jég-völgyi-váll felé. Egy
jelentéktelen tornyocska elérése után, törékeny sziklabütykökön tovább a vállra (1 ó; 12. ábra).
(Englisch K. - id. Hunsdorfer J. vezetővel, 1902. VII. 16.)
53.B A Jég-völgyi-nyeregből (DNy-ról)
A 3—4 m-rel magasabb váll a nyeregből néhány lépés.
53.C Északnyugati gerinc (le a Felső-Szárazvölgyi-csorbába)
A Jég-völgyi-vállról könnyen le. Hosszabb szakasz után a gerinc keskenyedik, majd éles, meredek lovaglórész
után
letörik. 12 m kötélfüggeszkedés a keskeny csorbába (szabadon is mászható). Néhány métert fel a kis
sziklacsücsökre, azután a most már éles gerincen meredeken le, majd ismét egy kis sziklacsücsökre. Erről 5
m-t
függőlegesen le. A gerinc széles, füves lesz, de csak rövid darabon járható, mert 25 m-t letörik. Ezért
gyengén
b., majd egyenesen lemászva, j. ismét visszaharántozunk a gerinchez, amelyet a Felső-Szárazvölgyi-csorbában
érünk el (12. ábra).
(Le: Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. VII 30.
fel: Leporowski
J.
és Świerz M., 1928. VIII. 6.)
53.D A teljes északnyugati gerinc bejárása (Jég-völgyi-tornyok gerince)
A Jég-völgyi-vállból ény. irányban, közel másfél km hosszú, hatalmas oldalgerinc ágazik ki, ami állandó
eséssel
végül a Jávor-völgyben vész el. E gerincben három önállóbb torony emelkedik, a Nagy-, a Középső- és a
Kis-Jégvölgyi-torony. A gerinc teljes bejárása a legnagyszerűbb Tátra-túrák közé
tartozik. Lemenetben
tájilag
szebb. Felmenetben nehezebb. A felmenetben, két igen nehéz helytől eltekintve, a gerinc bármelyik irányban
II+.
A gerincleírás - lemenetben - a következő részeknél található:
le: 53.C - fel: 55.A - le: 55.B -
fel:
57.A - le: 57.C - fel: 59.A — le: 59.C (7 ó).
(Le: Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. VII.
30.
és VIII. 2.
fel: Leporowski J. és Świerz M., 1928. VIII. 6.)
53.E Északi fal, a Kis-Jég-völgyből
A Jég-völgyi-váll a Kis-Jég-völgy felső katlanából (52.B) kb. 275 m magas, vad fallal szökik fel. A fal átmászása a nagyszerű kis- jég-völgyi út leghatásosabb befejezése.
A falközépen át
Ez az út közel zsinóregyenesen visz fel a Jég-völgyi-váll tetőpontjára. Beszállás a tetőpont esésvonalában,
a
fal tövébe vágódó rövid kéménynél. Ebben 4 m-t fel egy világos színű táblához, azután tovább fel a
falbemélyedésbe. Ennek beszögellésében 20 m-t rézsút j. fel a határoló bordára, és e mögött (igen kitett)
egy
könnyű párkányra, amely 7 m után egy vályúhoz juttat. Ebben 10 m-t rézsút b. fel, utána vissza az imént
elhagyott bordára és ennek élén 8 m-t fel egy lépcsőre a jobb oldalán. Innen 9 m magas falon (legnehezebb
hely)
kezdetben rézsút b., majd egyenesen fel könnyű sziklákhoz. Ezeken néhány métert a bordától j. levő mély
vályúba
és benne az áthajlásokig. Alattuk b. vissza a meredekségéből veszítő bordához. Rajta, majd ahol elvész a
falban,
ezen még 170 m-t mérsékelt nehézségű mászással egyenesen fel, végül egy meglehetősen nehéz kéményben
egyenesen a
Jég-völgyi-váll tetejére (4 ó 30 p; 12. ábra).
(Grabowski R. és Korosadowicz Z., 1932. IX. 8.)